A Fidesz hosszú éveken keresztül kommunikációs trükkökre támaszkodva odázta el az egészségügyi ellátórendszer átalakításának kényszerét, nem vállalt politikai kockázatot az érdemi reformra, miközben kétsebességessé tette a betegellátást - mondta lapunknak Kökény Mihály. A volt egészségügyi minisztert a Századvég csoport Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) megrendelésére készített, 2014-es tanulmányai kapcsán kérdeztük, mire kifejtette: semmi meglepetés nincs abban, hogy az Orbán-kormány efféle szómágiára kapott javaslatot. Kökény szerint elég végignézni mindazt, ami az elmúlt öt-hat évben történt, s egyértelmű: a Fidesz soha nem kívánt valódi forrásokat biztosítani az ágazatnak, a Századvég tanácsai pedig csak alátámasztják, hogy a kormánypárt mindvégig hazudott ellenzékben és 2010-et követően is.
Kökény felidézte, már az alaptörvényből kivett társadalombiztosítás, vagy az egészségügyi ellátáshoz való jog feloldása is ezt bizonyította, ahogyan a magán-egészségbiztosítások adómentesítése és a gazdagok magánellátásba terelése is, amelyet egy egyre inkább fapadossá váló, lerongyolódó állami betegellátás mellett hagy vesztegelni a kormányoldal. Csak a nyílt balhé elkerülése volt a cél, az ágazatban az oszd meg és uralkodj elvét követve a betegeket egyre kiszolgáltatottabbá tették, a dolgozókat pedig megfélemlítették, miközben a szakmai és érdekvédelmi szervezetek - elsősorban a köztestületté tett kamarák - a hatalommal való apróbb kompromisszumokban érdekeltek. Mindennek Kökény szerint ugyanakkor nem marad el a következménye, az egyre pusztuló ellátórendszer ugyanis hamarosan bedől.
A rendszer egészen biztosan átalakításra szorul, be kellene például zárni a 100-200 ágyas kis kórházakat. Egyre több szakértő hangsúlyozza, hogy a magyar egészségügy legtöbb gondját orvosolni lehetne, ha a kormány végre meg merné ezt lépni, mert szakembert és pénzt csak így lehetne felszabadítani. Ugyanezek az elemzések - köztük a Századvégé is - ugyanakkor azt is igazolták, hogy egy ilyen döntést az emberek 80 százaléka elutasítana. A milliárdos kormányzati megbízásokról elhíresült elemző- és közvélemény-kutató cég háttértanulmányaihoz több éves pereskedés után jutott hozzá a Vs.hu. A portál tegnap adta közre az egészségügyre vonatkozó összefoglalóját, amelyben az szerepelt, hogy a végeredmény az aktív kórházi ágyak 20 százalékos csökkentése legyen, ami 8 ezer ágy megszüntetését jelentené 2020-ig. A lakossági és szakmai ellenállás feloldására pedig egyszerűen annyit tanácsoltak a kormánynak, úgy vigye véghez az átalakításokat, hogy a kórház felirat valahogy ott maradjon a bejáratok fölött, s a bezárást egyszerűen nevezze "funkcióváltásnak".
A Századvég javaslatai valamilyen formában fel-felbukkantak az utóbbi hónapok többnyire kudarcos ágazati átszervezési kísérletei mögött. A másfél éve készült tanulmány 30-35 integrált egészségügyi térség kialakítását javasolta, ahol egy központi, a bonyolultabb esetek ellátására is alkalmas kórháznak kellene maradni, a kisebb intézmények pedig profiltisztítás után nagyobb járóbeteg centrumokként, egynapos ellátást nyújtó intézményként vagy krónikus és rehabilitációs központként működhetnének tovább. Vélhetően a tanulmány nyomán alakultak meg tavaly a megyei egészségügyi irányító bizottságok, melyek feladata lett volna, hogy javaslatot tegyenek a megyei és fővárosi fekvőbeteg intézmények és szakrendelők jövőjére, hogy meg lehessen kezdeni a finanszírozás átalakítását. A Századvég javaslata az volt, hogy kisebb területi egységek jöjjenek létre, ahol a kapacitásokat át lehet csoportosítani az intézmények között. Mindez mostanság Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkár kancellária terveiben bukkant fel újra. A második nekifutásban már nem a helyi (megyei) kórházi vezetőkre bízzák, hogy találjanak megoldást, hanem az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) készíti elő a rendszer bevezetését, amelyben 8-10 kancellár fogná össze a 104 állami kórház gazdálkodását - ismertette a terveket épp a múlt héten egy háttérbeszélgetésen a fenntartót vezető Németh László. Az irány ugyanaz, de a tavalyi kísérletnél óvatosabb módszerrel akar eljutni a központi kórházak körül egyre kevesebb sebészeti, vagy más terápiás munkát végző kis intézmények aktív ágyainak megszüntetéséhez.
Egy ilyen átszervezés szükségességét magyarázta szintén tegnap megjelent tanulmányában Lantos Gabriella is. A Róbert Károly Magánkórház operatív igazgatója az Indexen tette közzé gondolatait arról, hogy az alacsony orvosi és botrányosan kicsi ápolói fizetések fedezete benne lenne a rendszerben, "csak ahhoz több lépcsőben és jelentősen át kell alakítani a kádárizmusból itt maradt, harminc-negyven éve változatlan elvek szerint működő orvoslást". Ennél is erősebb mondatokat írt le a változatlanságban érdekelt intézményvezetőkről: "az orvosbárók által működtetett kórházi hűbérbirtokok az ésszerű egészségügy paródiái. Száz éve meglévő, száz ágyas kórházak vannak szerte az országban, egymástól karnyújtásnyi távolságra, így minden orvosbárónak jut egy műtő vagy egy osztály. Rájuk megy el a pénz" - fogalmazott. Ő is azt tartaná ésszerűnek, ha minimum 10, legfeljebb 35 kórház működne az országban. Lantos emlékeztetett arra is, hogy a 70 ezer hazai kórházi ágyból csak 42 ezren nyújtanak aktív ellátást, ezek kihasználtsága is csak 70 százalékos és folyamatosan csökken. Az elaprózott rendszer az oka szerinte a valóságos nővérhiánynak és a látszólagos orvoshiánynak is.
A magyar rendszer pazarlását mutatja, hogy itthon ezer lakosra 7,1 kórházi ágy jut, míg ez a szám Svédországban vagy az Egyesült Államokban csak 3, de még az uniós átlag is csak 5,2. Abban teljes a szakmai egyetértés, hogy ez a legdrágább ellátási forma, tehát a kórházi rendszer átszabása nélkül nem lesz érezhető javulás az egészségügyben. Épp ezért a legnagyobb hazai magánintézmény vezetője azt is felidézte, hogy a műtétek több mint felét a világ fejlett részén egynapos ellátás keretében végzik, míg nálunk ez még csak 8 százalék, pedig az orvosaink képesek lennének a korszerű módszerek alkalmazására. Az akadály az, hogy az egészségbiztosító akkor fizet többet a beteg ellátása után, ha komoly, nagy vágással járó műtéten esett át, lehetőleg egy kis szövődménnyel, de még az így kozmetikázott adminisztráció sem képes elég pénzt kiharcolni a kórházaknak, ezért nő folyamatosan az adósságuk. Az egymást követő konszolidációk után március végén ismét az 50 milliárdos határhoz közelített a tartozásállomány, a Magyar Államkincstár 47,8 milliárd forintos adósságot tartott nyilván.
Beteg nélkül is beteg az ágazat FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCKS
A Századvég egészségügyi tanulmánya valójában a Fidesz által kikényszerített korábbi népszavazáson megbukott vizitdíj bevezetésének lehetőségét fontolgatja, de - mivel ennek elutasítása még ma is 70 százalékos - ahogy nem lehet kórházbezárásról beszélni, úgy nem lehet kiejteni a vizitdíjat sem. A Vs.hu beszámolója szerint trükkösen összevonnák a fizetés újbóli bevezetését a hálapénz látható mederbe terelésével, amikor orvosválasztási díjat, főorvosi konzultációs díjat, vagy szülészorvosnál rendelkezésre állási díjat vezetnének be, s noha erre is voltak már kísérletek még az előző ciklusban, Szócska Miklós államtitkár Semmelweis-tervében, egyelőre a kabinet nem járt sikerrel a pénzszerzésben. A Századvég-tanulmányok egyébként a spóroláshoz az ellátások visszaszorítását is javasolták; elrettentő hatású várólistával tartották volna otthon, vagy terelték volna magánorvoshoz a betegeket.