MNB;MNB alapítványok;MNB-botrány;
2016-04-30 07:05:00
Arató András, Klubrádió
Valaminek a nemlétezését lehetetlen bizonyítani, a létezését sem mindig könnyű, ámde nem esélytelen (v.ö. az Isten, Bertrand Russel űrben keringő teáskannája, a gizai piramisok, stb. problémái). A Matolcsyval való rokonság kutatásának korszaka a végéhez közeledik, hamarosan megkezdődik a genetikai kapcsolat tagadásának ideje. Három fajta igazolást fogad el az igazoló bizottság: szerény összegű bankszámla kivonat, ortodoxia és végül a piros pötty hiánya. Utóbbihoz sajnos a gatyát is le kell majd tolni.
Avar János, újságíró
Be kell vallanom, hogy egy fityinget sem, mert nem mertem volna elfogadni. Hiszen mivel védekeznék, ha a szigorú és pártatlan ügyészség kérdőre von? Nincsen semmilyen alibim: képtelen volnék kimutatni rokoni kapcsolatot, nincs egy árva Fidesz-közeli cégem, de még egy szál Orbánt magasztaló cikkem sem. S akkor jól megnézhetném magamat. A kormánypárti média nekem rontana, a Fidesz ügyeletes sápítozói korrupciós rekorderként mutogatnának rám, s retteghetném az adóhivatalt.
Bolgár György, rádiós újságíró
Nem a pénz az érdekes, az maradjon magunk között, hanem az, amit az alapítványok alapítóinak köszönhetünk. Elsősorban minden idők legjobb jegybankelnökét, Matolcsy Györgyöt (Szijjártó Péter szíves közlése), aki remélhetőleg tudományos fokozatot is szerez, ha elkészül Phd disszertációjával. Éljen és virágozzék legalább száz nyelven! A másik érdemük pedig a stabilan, kiszámítható módon gyengülő forint. Tiéd a forint, magadnak rontod.
Friss Róbert, újságíró
Csak adtam, mert üres a zsebem.
Horváth István, hírlapíró
Van a fenekemen egy kis piros folt. Most arra várok, hogy Matolcsy, aki saját bevallása szerint a téma szakértője, közelebbről megvizsgálja és tudományos alapon adjon választ a kínzó kérdésemre: ez az a bizonyos pötty, ami nemcsak valamennyi japán, hanem minden harmadik esetben a magyar hátsókat is jellemzi, vagy csupán sima pattanásról beszélhetünk.
Horváth Zoltán, újságíró
Hát suska sajnos nekem nem jutott, de tanulság és példázat annál tetemesebben: most már tudom, hogy a családi, leginkább az unokatestvéri kapcsolatok olyan fontosak, hogy amennyiben közmilliárdokat bíznak majd rám, nem lesz törvény, amit ne hágnék át, hogy ne sokszázmilliós apanázsokban fejezzem ki rokoni érzelmeimet. Remélem, ha ők kerülnek hasonló helyzetbe, ugyanilyen mértékben gondolnak majd rám...
Veress Jenő, a Népszava főmunkatársa
Frászt fogom bevallani. Tessék kiperelni belőlem! Ha nyernek, akkor a dokumentumokat átalakítom hieroglifákká, amiért 200 milliót kérek majd. Rovásírásban is közölhetem, hiszen már tudni, hogy a bőszmagyarok még saját településük nevét sem tudják így elolvasni. (Egy vidéki „hekker” nemrég a községében fejre állította a rovásírásos falunevet, és önleleplezéséig egyetlen harcos széljobber sem vette észre, mert buták, mint a tök.)