csók;lakáspiac;letelepedési kötvény;

2016-05-03 07:20:00

A sok vihart kavart letelepedési kötvények hatása

Élénkült a lakáspiac, több új építésű és használt ingatlant adtak el már az év első négy hónapjában is mint tavaly, de még így is messze elmarad a forgalom a válság előttitől. A családi otthonteremtési kedvezmény (csok) a meglehetősen áttekinthetetlenre és ellentmondásosra sikeredett jogszabály kiigazításokkal márciusra vált használhatóvá. A növekvő kereslet és csekély kínálat jelentősen megdrágította a lakásokat.

Érezhető a sok vihart kavart letelepedési kötvények hatása is a hazai ingatlanpiacon. Az új lakások forgalmának alig 2 százalékát teszik ki a külföldi vevők, közöttük az utóbbi időben különösen aktívak a kínai, a közel-keleti, orosz illetve ukrán ügyfelek. A Keletről érkezők között sokan a 250-300 ezer eurós letelepedési kötvényeket is vásárolták, s a jelek szerint még főleg budapesti lakóingatlanokra is futja a büdzséjükből.

A 2008-as válság előtt még sok ír vásárolt elsősorban a főváros belső kerületeiben lakást, de az unió más államainak állampolgárai és izraeli vevők is vettek Budapesten ingatlant, nem is annyira lakhatás, mint inkább befektetési céllal. A válságot követően azonban tömegével igyekeztek megszabadulni ezektől az ingatlanoktól. A magyarországi, fővárosi lakóingatlan árak zuhanását követően azonban a nyugat-európai érdeklődők újra megjelentek a lakáspiacon. Kérdés, hogy a mostani áremelkedés nem riasztja-e el az ázsiai, kelet-, és nyugat-európai vevőket. Igaz, a Lajtán túl még mindig jóval magasabb négyzetméterárakat találnak.

Valamelyest ez a vevőkör is hozzájárulhatott ahhoz, hogy 2016-ban is folytatódott az ingatlanpiaci fellendülés, ami persze csak a válság utáni mélyponthoz mérve tűnik annak. Az év első negyedévben 4-5 százalékkal bővült az ingatlan forgalom a tavalyi hasonló időszakhoz képest és ez igaz áprilisra is, amikor szintén 4 százalék a bővülés - nyilatkozta a Népszavának Rutai Gábor. A Duna House elemzési vezetője szerint az élénkülés okai között szerepel az új lakások áfájának 27-ről 5 százalékra csökkentése, illetve a csok bevezetése. Sokan kivártak tavaly, várva a kedvezményeket, s ők most egy szűk kínálatra zúdultak rá, ami felhajtotta az árakat. Emiatt lesznek olyanok, akik ismét a kivárásos taktikát választják, abban reménykedve, hogy a beruházók is gőzerővel kezdenek neki az új lakások építésének, s a bővülő kínálat és a nagyobb verseny talán lejjebb szorítja az árakat. Az elemzési vezető azonban igyekezett lehűteni ezeket a várakozásokat, szerinte ugyanis rövid távon semmiképpen sem várható, hogy az újlakás árak lejtmenetbe kapcsolnak. Az új ingatlanok építése valószínűleg nem lesz dömping szerű, hanem inkább fokozatosan jelennek meg a kínálatban.

A jegybank új féléves publikációja, a „Lakáspiaci jelentés” a múlt évről megállapította, hogy mintegy 10 százalékos növekedése mellett a piaci forgalom is bővült. Nagyjából 50 százalékkal emelkedett az új lakáshitelek állománya, de az egész évet figyelembe véve még mindig majd' 4,6 százalékos ütemben csökkent. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelentésében az is szerepel, hogy főként a használt lakáspiac élénkült és Budapest, illetve az agglomerációján kívül gyakorlatilag csak a nyugat-magyarországi régió régióban van javulás. Összességében sem a lakásárak emelkedése, sem pedig az új hitelezés bővülése nem tekinthető túlzott mértékűnek, a kockázati szint jelenleg alacsony. Ezek a tendenciák 2016- első négy hónapjában sem igen változtak.

Ingatlanpiaci szakértők szerint 2015-ben a teljes lakáspiac 5 százaléka körül volt az új otthonok értékesítésének aránya. Ha idén sikerülne legalább 15 ezer új otthont átadni, akkor ez az arány már elérni a 10 százalékot. Ez a válság előtti évek forgalmához képest még mindig alacsony. Rutai Gábor azonban itt is óvatosságra intett, mondván ez a szám is inkább csak 2017-re várható, hiszen a beruházók a jogszabályi változásokat megismerve kezdik el megvásárolni a telkeket, el kell készíttetniük a terveket, be kell szerezni a szükséges engedélyeket, s csak mindezek birtokában vághatnak bele a kivitelezésbe.

A lapunknak nyilatkozó építőipari szakember viszont megjegyezte, az új lakás építési lázat csillapíthatja az is, hogy egyre nagyobb hiány mutatkozik jó szakmunkásokban. Burkolók, kőművesek, ácsok tömegével mentek külföldre munkát vállalni, egyre többen már a családjukat is kiviszik, ami arra utal, hogy nem tervezik egyhamar a hazatérést. Bizonyos szakmákban már most is munkaerőhiány van - hangsúlyozta a szakember. A Duna House elemzési vezetője úgy vélte, idén a reális várakozás a 7-10 ezer új lakás átadása.

A szakemberek a csok ösztönző hatását nem vitatják, de a nemzeti otthonteremtési közösségekről (nok) senki sem nyilatkozott szívesen. Nem csak a kidolgozatlansága, a sokat vitatott koncepció és a tagok befizetéseinek teljes bizonytalansága miatt, hanem azért sem, mert még mindig sehol egyetlen végrehajtási rendelet. Év vége előtt nemigen lehet arra számítani, hogy egyáltalán beinduljon a nok. Ezt a formát ráadásul a szakemberek senkinek sem javasolják jó szívvel mert a lakástakarékok versenytársának kiáltotta ki a kormányzat, de azok átlátható biztonsági szabályozása nélkül.

A csok ugyan sokkal hasznosabbnak és sokak számára elérhetőbbnek tűnik, de azok sincsenek kevesen, akik éppen azért léptek vissza, mert az új és használt lakások is annyira megdrágultak, hogy számukra már a kedvezményekkel együtt is megfizethetetlenek. Az elmúlt években azonban a kisebb településekről rengetegen költöztek a fővárosba, illetve a nagyobb városokba bérleményekbe. Az emelkedő lakásbérleti díjak arra sarkallhatják az embereket, hogy inkább saját otthonra költsék a pénzüket, így a csok segítséget jelenthet számukra, hogy megjelenjenek a lakásvásárlók, vagy építtetők piacán.