Trükközés után nőtt az államadósság

Publikálás dátuma
2016.05.18. 07:24
Fotó: Thinkstock
Az államháztartás úgynevezett maastrichti adóssága március végére a bruttó hazai termék (GDP) 76,9 százalékára emelkedett a tavaly év végi 75,3 százalékról - jelentette kedden a pénzügyi számlák előzetes adatai alapján a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A névértéken számításba vett konszolidált bruttó adósság idén eddig 1633 milliárd forinttal nőtt, március végén már 26 147 milliárd forint volt. Az adósság növekedésében az árfolyamváltozás hatása elenyésző.

Az első negyedévben szinte mindig emelkedik az államadósság, amit az magyaráz, hogy újra fel kell tölteni az állam likvid pénzügyi tartalékait, ehhez pedig nagy nettó hitelfelvétel szükséges. A feltöltésre pedig azért van szükség, mert az év végi adósságráta "beállításához" az állam jócskán leapasztja a tartalékait - magyarázta a hirtelen emelkedést a portfolio.hu. Ez a fajta trükközés már megszokottnak mondható, sokáig csak ezzel lehetett elfedni a fundamentálisan kedvezőtlen államadósság-tendenciát - tették hozzá az elemzők.

A számokból kiolvasható, hogy a költségvetési fegyelem továbbra is jó, az államnak alig volt finanszírozási igénye. Az utóbbi 1-2 évben pedig az államadósság trendje már az alapfolyamatok szintjén is enyhén csökken. Azonban a gazdasági növekedés és az infláció elmarad a várakozásoktól, ezért nem kizárt, hogy év végére GDP-arányosan újra emelkedni fog az államadósság, és ismét trükközésre lesz szükség, hogy a törvényben megfogalmazott adósságcsökkentési mértéket tartani tudják - írta a Portfolio.

Az MNB összesítése szerint a háztartások nettó megtakarításai 2016 első negyedévében 442 milliárd forintot, a negyedéves GDP 5,7 százalékát tették ki. A háztartások ebben a negyedévben legnagyobb mértékben az állampapír-megtakarításaikat növelték. Ezzel egyidejűleg jelentősen visszaesett a háztartások készpénz- és betétállománya. Az első negyedévben folytatódott a háztartások hiteltartozásának csökkenése, az ingatlan és a fogyasztási hitelek esetében is a nettó törlesztés volt a jellemző.

Szerző

Béresített a cafeteria, marad a SZÉP-kártya?

Publikálás dátuma
2016.05.18. 07:22
Fotó: Molnár Ádám
Alig egy hónapja van a kormánynak arra, hogy bemutassa Brüsszelben a cafeteria-rendszer átalakításának végleges változatát. Tegnap először volt lehetőségük a munkáltatói és a munkavállalói szervezeteknek, hogy - többek között - erről is megismerjék a kormány álláspontját. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának keddi ülésén kiderült, "mellbevágó" ajánlattal állt elő a kabinet, melyet Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter terjesztett elő. 

Információink szerint ebben az szerepel, hogy megfeleznék a munkavállalónként juttatható cafeteria keretét és megmaradna a Széchenyi pihenőkártya (SZÉP-kártya). Ez a 200 ezer forint feléig adható, a másik felét pedig ahogyan a miniszterelnök "ígérte" béresítenék.

Kordás László, Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke ezzel kapcsolatban a Népszavának elmondta, a szakszervezeteknek alapvető bajaik vannak a béren kívüli juttatások tervezett átalakításával. A tervezet kidolgozatlan és felszámolná többek között az önkéntesség elvét, a munkáltatók által fizetett önkéntes pénztári hozzájárulások, illetve a lakáshitel-törlesztőrészletek támogatási rendszerét. Ezzel súlyos károkat okozva, tulajdonképpen a jövő felélését támogatja a kormány - tette hozzá Kordás. A szakszervezeti elnök súlyos hibának tartja, hogy a kormány csak arra ügyel, hogy az új cafeteria rendszere a munkáltatóknak ne okozzon többlet terheket, nem tisztázza azt, hogy a munkavállalóknak ez szja köteles jövedelem-e, és ha igen miként küszöböl ki, hogy ne csökkenjen emiatt a felhasználható keret. Mindenképpen további egyeztetések várhatók a kormánnyal, amelynek az elképzeléseit a vállalkozói oldal sem díjazza.

Hasonlóképpen nem jutottak egyezségre a felek a minimálbér kérdésében sem. Az MaSZSZ saját álláspontját ismertette, eszerint szeretné a minimálbér nettó értékét (73 ezer forint) a kormányzati ciklus végére a létminimum szintjére felhozni, ami saját számításai szerint jelenleg 88016 forint havonta.

A jövő évi költségvetés kapcsán az adócsökkentéseket, valamint az életpályamodellek folytatását és a várható béremeléseket támogatja a szakszervezeti szövetség, ám többek között kifogásolja, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Alap 500 milliárd forintjából 325 megy el közfoglalkoztatási programokra, míg csak 16 milliárd jut a piaci foglalkoztatást támogató úgynevezett aktív eszközökre. Ezeken az arányokon mindenképpen változtatni kell - tette hozzá Kordás László.

Szerző

Nem varázsszer a csok

Publikálás dátuma
2016.05.18. 07:20
A támogatott lakáshitelek nagy része nem az új lakások építését támogatja FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Az új lakások piacának érdemi fellendülésére 2017 közepénél előbb nemigen lehet számítani. A tapasztalatok szerint a kormányzat által varázsszernek tekintett Családi Otthonteremtési Kedvezmény (csok) elsősorban a használt lakásvásárlóknak nyújt segítséget.

A devizahitelek tavalyi forintosítása, illetve az adósokkal való elszámolás nyomán új helyzet teremtődött a hazai lakáshitelezési piacon. A családok óvatosabbakká váltak, de az is jót tesz a lakossági ügyleteknek, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kötelezően előírta a hitelintézetek számára az úgynevezett jövedelem terheltségi mutató alkalmazását, így kívánják elejét venni annak, hogy a családok olyan mértékben eladósodjanak, amely a fizetőképességüket meghaladja. A magyar lakásállomány kétharmadát nem terheli hiteltartozás, így tág tere van jelzáloghitel-állomány bővülésének. Némileg árnyalja a képet az a múlt heti hír, hogy a nem teljesítő jelzáloghitelek eladását tervezi az Erste és az UniCredit Magyarországon egyenként 250-300 millió eurós összegben. Ennek kapcsán a Reuters, megjegyezte: a kilakoltatási moratórium megszüntetése és az ingatlanárak növekedése miatt egyre könnyebb lesz majd "túladni" az ilyen hiteleken.

A kormányzat azzal kíván segíteni a gazdasági világválságot is meghaladó mértékű építőipari mélyrepülésen, hogy átalakították, kedvezőbbé tették a lakástámogatási rendszert. Az első tapasztalatok szerint azonban ez is elsősorban a használt lakások piacát lendíti fel. A jövőben az új lakásokból is több épülhet, de 2017 közepe előtt ennek nem lesz érdemleges hatása. Rajna Gábor, a K&H Bank igazgatója tegnapi sajtótájékoztatóján minden esetre bizakodó volt, mivel a KSH első negyedévi adatai szerint az ez idő alatt kiadott új lakásépítési engedélyek száma növekedésnek indult, de csodáról még aligha beszélhetünk, hiszen a négyezer darabot így sem haladta meg.

A használt lakáspiacon viszont valóban az élénkülés jelei mutatkoznak, az idei április volt az elmúlt négy esztendő legerősebb hónapja, és ennek alapján Rajna Gábor úgy véli, hogy az idei forgalom elérheti a 150 ezer adásvételt is. A K&H Bank várakozásai szerint - a csok-nak köszönhetően - a jelzáloghitel-piac akár 500 milliárd forintra is hízhat, ebből 20 ezer ügylethez vehetnek fel a támogatott hitelt, körülbelül 40 milliárd forint értékben. A K&H-nál csak a februárban folyósított jelzálog-hitelek összege 62 százalékkal növekedett az elmúlt esztendő azonos hónapjához képest, és elérte a 4,2 milliárd forintot, de ami ennél érdekesebb, az átlagos hitelösszeg 7,4 millió forintra nőtt. A csok ugyanakkor az ingatlanárak növekedését hozta magával, ami a kedvezmények egy részét felemészti.

A piaci lakáshitelek kamata folyamatosan csökken - tudta meg lapunk Gergely Pétertől, a Bankráció szakértőjétől. Ebben szerepet játszik az is, hogy a jegybanki alapkamat mérséklődésével a BUBOR (Budapesti Bankközi Hitelkamat) értéke is csökken, és számos kölcsön kamatát ehhez kötik. A hitelfelvevők már a pénzintézetek - eltérő mértékű -, kamatfelárral növelt kondícióival találkozhatnak a hirdetményekben. Most, ha mintegy egy százalékosnak vesszük az alapkamatot, akkor ehhez minimum két százalékos felárat számítanak fel, de az öt százalék sem ritka. (A kamatokat ebben az esetben minden hónap elején módosítják.) Azonban a tényleges kamatmérték az egyes ügyfeleknél egymástól akár nagymértékben is eltérhet. A bank figyelembe veszi az árazásnál például, hogy hová utalja a hiteles a rendszeres havi jövedelmét, mekkora a hitelkockázata, és milyen futamidővel veszi fel a kölcsönt.

A szakértő azt ajánlja, hogy minél hosszabb időre, rögzített törlesztőrészlettel adósodjanak el a lakáshitelesek. Bár az ilyen hitelek kamata akár ötödével is magasabb lehet, mint a nem rögzítetté, de 10-20 év elteltével a törlesztőrészletet egyre könnyebb lesz megfizetni. Emellett nem kell foglalkozni a törlesztőrészletek változtatásával. Gergely Péter emlékeztetett arra is, hogy akik rövidebb időszakra, például 3 évre rögzítik a törlesztőrészletüket, utána az újnak a megállapítása a bankoktól gyakorlatilag független szigorú szabályok, az úgynevezett kamatváltoztatási mutató képlete alapján történhet, ennek betartását pedig az MNB gondosan felügyeli.

Szerző
Témák
lakáshitel csók