A kelet-európaiakat főként a jobb munkalehetőségek és a magasabb fizetések ösztönzik a kivándorlásra, a távozók zöme magasan képzett (orvos, építész, mérnök) és fiatalabb a hazai átlagéletkornál. Orbán Viktorék egykori nagy ellenségének jelentése szerint minél kevésbé hatékony a kormány és minél gyengébbek az intézmények – amelyek a jogállamiságot, az elszámoltathatóságot, valamint a korrupció elleni harcot biztosítják –, annál valószínűbb, hogy a fiatal és jól képzett munkaerő külföldön keres jobb lehetőséget.
Magyarországról az utóbbi években felgyorsult a kivándorlás, de az elmúlt 25 évben összességében még többen jöttek ide, mint ahányan elmentek (ezen kívül Csehország és Szlovénia mutatott ez idő alatt pozitív migrációs szaldót). A rendszerváltás után sok magyar települt át a környező országokból, ráadásul a volt szocialista térségben a „legvidámabb barakknak” számító Magyarországnak jó kilátásai voltak. Mostanra azonban már a gyorsuló kivándorlás a jellemző, főképp, mióta teljesen megnyílt az európai munkaerőpiac a magyarok előtt. Tavaly 33 ezer ember vándorolt ki az országból a KSH adatai szerint a 2014-es 31 500 után. A valós szám azonban akár meg is haladhatja a hivatalosan jelentettet, hiszen vannak, akikről nem derül ki, hogy elhagyják az országot. Az IMF szerint a nagymértékű és tartós kivándorlás visszafogta az általános és az egy főre jutó gazdasági növekedést a régióban. Az elemzés rámutat: kivándorlás nélkül a régióban átlag 7 százalékponttal magasabb lett volna a reál GDP növekedése az 1995 és 2012 közötti időszakban. „A kivándorlás hatására több területen szakemberhiány alakult ki, ami csökkenti a termelékenységnövekedés ütemét” – írták. Magyarországon például a válság óta nem volt annyi betöltetlen álláshely, mint ez év elején, sokak szerint a munkaerőhiány már korlátozza a vállalatok növekedését.
A folyamat az IMF szakértőit is aggasztja. A legfiatalabb és legtehetségesebb emberek tömegeinek elvándorlása miatt ugyanis Kelet-Európa felzárkózása a fejlett Európához még nehezebb lesz. A Kelet és Nyugat között továbbra is fennálló jelentős jövedelmi és intézményi különbségek miatt a keletről induló kivándorlás ösztönzői valószínűleg még egy jó ideig fennmaradnak. Ráadásul ha még több ország csatlakozik az EU-hoz, akkor a trend tovább erősödhet.