Előfizetés

A koplalás, a fogyás ellensége

Publikálás dátuma
2016.07.27. 16:39
Fotó: Thinkstock
Ha valaki úgy szeretne lefogyni, hogy éhezteti magát, azzal ideig-óráig elérheti ugyan a célját, de számolnia kell a koplalásnak a szervezetre gyakorolt káros hatásaival. Ráadásul rövid időn belül, a keservesen leadott kilók is visszatérnek. Sárga Diána, az Életmód Orvosi Központ dietetikusa elmondja, hogy miért nem egészséges és célravezető a drasztikus fogyókúra.

Egy átlagos felnőtt szervezet napi energiaigénye egyénenként nagyon változó, amelynek pontos mennyisége függ az életkortól, a nemtől, a testsúlytól és a fizikai aktivitástól. Ha ezt az energia mennyiséget drasztikusan lecsökkentjük, azaz koplalni kezdünk, akkor testünk rövid időn belül „éhező üzemmódba kapcsol.” Noha ilyen módon, rövidtávon, viszonylag gyorsan meg lehet szabadulni néhány felesleges kilótól, az eredményért keményen meg kell fizetnünk. A drasztikus ételmegvonás esetén a szervezet megkezdi először a zsírraktárak, majd az izmok és más fehérjék lebontását, azaz mennyiségi éhezés alakul ki. A nagy kalória- és tápanyag megvonással járó diéta hatására a szervezetben ún. minőségi éhezés is jelentkezik, azaz egyes tápanyagok, vitaminok- és ásványianyagok- hiánya lép fel. Mindezek következménye képen az immunrendszer legyengül, energia hiány, fáradtság és depresszió alakulhat ki.

A „jojó” effektus

A folyamatos drasztikus kalóriacsökkentés, az energia hiány és a fáradtság hatására csökken a fogyásra irányuló motiváció. Ilyenkor a fogyókúrázó abbahagyja a diétát, így gyorsan visszatér a korábbi testsúly. A többszöri sikertelen, túlzott energia megszorítással járó fogyókúra oda vezet, hogy tovább lassul az alapanyagcsere, amely következtében a szervezet nem tudja feldolgozni a többlet energiát és rögtön raktározni kezd, így hízás következik be. Ezt a folyamatot „jojó effektusnak” nevezzük. A gyakori testsúlyingadozás nem csak lelkileg, de fizikailag is megterhelő a szervezet számára, sőt fokozódhat a szív-és érrendszeri betegségek kialakulásának veszélye is.

„A koplalás egészségre gyakorolt káros hatásainak kiküszöbölésére, valamint a „jojó hatás” elkerülése érdekében fontos a helyes fogyókúra szabályait ismernünk és alkalmaznunk” – tanácsolja Sárga Diána dietetikus.

Hogyan fogyókúrázzunk?

  • Feltétlenül kerüljük el az „éhező üzemmódot”
  • Tartsuk be a tápanyagok helyes arányát. A bevitt kalória mennyiség tartalmazzon szénhidrátot, fehérjét és zsírt megfelelő arányban
  • Táplálkozzunk rostokban gazdagon! Fogyasszunk minél több, zöldséget, gyümölcsöt, hüvelyeseket, teljes kiőrlésű gabonákat, amelyek a bennük lévő rostok miatt fokozzák a teltségérzetet,jelentős kalória mennyiség hozzáadása nélkül
  • Igyunk eleget! A folyadék segít abban, hogy a méreganyagok távozzanak a szervezetünkből és csökkenti az éhségérzetünket
  • A megfelelő étkezés mellé mozgás is társuljon, ha biztosan el szeretnénk érni célunkat
  • Szánjunk időt és energiát a testsúly csökkentésére, így nem terheljük meg túlzottan a szervezetünket. Az ideális testsúlyvesztés hetente 0,5-1,5kg
  • Étkezzünk naponta ötször, fogyasszunk kis adagokat

 

Láthatjuk, hogy a nagy kalória megvonással járó diéták komoly egészségügyi problémákat is okozhatnak, ráadásul a vágyott célt sem érhetjük el velük. Tehát, ha tartósan és egészségesen szeretnénk fogyni, akkor tartsuk be a fenti szabályokat, illetve forduljunk tanácsért dietetikus szakemberhez, aki segítségünkre lesz a fogyókúra során. Személyre szabottan meghatározza az egészséges fogyáshoz szükséges napi energiaszükségletünket, valamint egyéni alkatunknak, igényeinknek, céljainknak megfelelően tanácsot ad a változatos és megfelelő „koplalás-mentes” étrendhez. „Ne feledjük, tartós eredményt minden esetben kitartással és életmódváltással, megfelelő mennyiségű és minőségű táplálkozással, folyadékfogyasztással, valamint rendszeres testmozgással érhetünk el.  A vágyott alak elérésében és megtartásában, egyénre szabott testsúlycsökkentő életmódprogram nyújthat számunkra segítséget.” – javasolja Sárga Diána dietetikus.

Végleg búcsút mondott a Rosetta

Publikálás dátuma
2016.07.27. 16:24

Végleg búcsút mondott a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös felszínén lévő Philae leszállóegységnek szerdán a Rosetta űrszonda, amikor megszakította a kommunikációs kapcsolatot a kicsiny robottal - közölte az Európai Űrügynökség (ESA).

"Ma elvágtuk az összeköttetést a Philea-vel. Ez egy csodálatos és sikerekkel teli küldetés végét jelenti" - jelentette be Andreas Shütz, az ESA darmstadti földi irányítóközpontjának szóvivője.

A Rosetta a repülésirányítók tervei szerint még két hónapig követi az üstököst, szeptember 30-án azonban befejeződik küldetése, becsapódik az üstökös felszínébe.

Az űrszonda jelenleg mintegy 520 millió kilométerre van a Naptól, ami azt jelenti, hogy napelemei egyre kevésbé képesek működtetni műszereit. Ahhoz, hogy a következő két hónapban folytathassa tudományos kutatásait, csökkenteni kellett azoknak a berendezéseknek az energiafogyasztását, amelyek mára szükségtelenné váltak.

Múlt év júliusa óta nem érkezett jel a Philae-ről, eredményteleneknek bizonyultak az erőfeszítések életre keltésére, ezért döntött az irányítóközpont a kapcsolat megszakításáról - olvasható az ESA honlapján.

A Rosetta kutatásai a 4,6 milliárd éve keletkezett Naprendszer kezdeti időszakából igyekeznek új információkat szerezni.



Mekkora lett egy lett? És egy holland? És a magyar hány centi? - Itt a válasz

Publikálás dátuma
2016.07.26. 19:44

A férfiak mezőnyében a hollandok, a nőknél a lettek a legmagasabbak a világon - derült ki egy 187 országra kiterjedő új tanulmányból, amely 1914-től 2014-ig vizsgálta az országok lakosainak magasságváltozását.

Az eLife című folyóiratban közölt eredmények szerint az átlagos holland férfi 183 centiméter, az átlagos lett nő 170 centiméter magas volt 2014-ben. A mutatók szerint az iráni férfiak és a dél-koreai nők nőttek legtöbbet, átlagosan több mint 16, illetve 20 centimétert a vizsgált száz évben. A férfiak mezőnyében Hollandiát Belgium, Észtország, Lettország és Dánia követi a sorban. A lett nők után holland, észt, cseh és szerb társaik állnak.

Az 1996-ban született magyar férfiak 2014-ben, vagyis 18 évesen átlagosan 177,26 centiméter magasak voltak, 11 centiméterrel nőttek nagyobbra, mint 100 évvel korábban született társaik, és a világranglistán ezzel a 44. helyről a 36. helyre kerültek. Az 1996-os születésű magyar nők 18 éves korukban átlagosan 163,66 centiméter magasak voltak, 10,4 centiméterrel voltak nagyobbak, mint az 1896-ban született nők, és a világranglistán a 41. helyre ugrottak előre az 59. helyről.

Az Egyesült Államokban az elmúlt száz évben mindössze 6 és 5 centiméterrel lettek átlagosan magasabbak a férfiak és a nők, így az 1914-ben elfoglalt előkelő harmadik és negyedik helyről a 37. és 42. helyre estek vissza a rangsorban.

A világ legalacsonyabb férfijai Kelet-Timorban élnek, 160 centiméteres átlagos testmagassággal. A guatemalai nők pedig, akárcsak 1914-ben, a 2014-es adatok szerint is a legalacsonyabbak a világon: egy átlagos, 18 éves guatemalai lány 140 centiméter volt száz éve és még most sem éri el egészen a 150 centimétert.

A londoni Imperial College munkatársaként dolgozó James Bentham szerint Dél-Ázsiában - Indiában, Pakisztánban és Bangladesben -, valamint Fekete-Afrikában mindössze 1-6 centimétert nőttek az emberek száz év alatt. Fekete-Afrika néhány területén egyenesen csökkent a férfiak átlagos testmagassága az 1970-es évek óta.

A szakemberek szerint a világszerte megfigyelhető testmagasságbeli változásoknak csupán egy része magyarázható genetikai okokkal, a többiért a környezeti hatások a felelősek. A befolyásoló tényezők közé tartozik az egészségügyi ellátás minősége, a higiénia, a táplálkozás, az anya egészségi állapota és a terhesség alatti tápanyagbevitele.

Egyes kutatások alapján a magasabb embereknek hosszabb a várható élettartama és esetükben kisebb a szívproblémák kockázata. Néhány bizonyíték szerint azonban náluk magasabb bizonyos ráktípusok, köztük a vastagbélrák, az idős kori mellrák és a petefészekrák rizikója.