Kétféle fogorvos dolgozik

Publikálás dátuma
2016.10.14. 07:01

A fogorvosi közellátás helyzete rosszabb, mint a háziorvosi alapellátásé, a kispénzű magyarok fogazata és szájürege rémisztő állapotban van. A szakma tiltakozik az alacsony finanszírozás miatt, jövőre talán ők is kaphatnak letelepedési és praxisvásárlási támogatást. Közben virágzik a gazdagoknak a fogászati biznisz.

Kivert kutyák vagyunk a magyar egészségügyben – foglalta össze indulatosan az önkormányzatokkal szerződött közfinanszírozásból élő fogorvosok helyzetét a keszthelyi Nagy Ákos. Hozzá hasonlóan valamennyi társa, sőt a Magyar Orvosi Kamara (MOK) Fogorvosi Tagozatának vezetője is úgy látja, az utóbbi másfél évtizedben valamennyi kormány rosszul számolt, amikor arra hivatkozva adott a háziorvosokhoz képest feleannyi támogatást erre a területre, mert egyes fogorvosi beavatkozásokért térítési díjat lehet kérni, a magánpraxisok bevételei pedig kiváló megélhetést biztosítanak ennek a körnek.

A kamarai vezető, a Semmelweis Egyetem rektorhelyetteseként is ismert Hermann Péter sem fukarkodott a jelzőkben, amikor a fogorvosi szakma helyzetének értékelésére kértem. Se lenyelni, se kiköpni nem tud bennünket a magyar egészségügy – érvelt a szakember, hozzátéve, hogy egyetért a vidékről indult aláírásgyűjtés céljaival, a kamara nevében ő is folyamatosan bombázza a szakma változást sürgető kéréseivel a mindenkori államtitkárokat. Utolsó levelét épp egy hónapja küldte el Ónodi-Szűcs Zoltánnak, de sokadszorra most sem kapott választ a felvetésre, hogy már majdnem 250 tartósan betöltetlen fogorvosi körzet van az országban, vidéken több helyen már nem tudják megoldani a helyettesítéseket, nincs iskolafogászat sem, lépni kellene az államnak.

Tárgyalás helyett egy tegnapi fogászati kiállításon az államtitkár ugyan bejelentette, hogy az alapellátásban dolgozó fogorvosok is pályázhatnak jövőre letelepedési és praxisvásárlási forrásokra, de a hír nem hozta lázba a terület szakembereit. Az egyszeri támogatás ugyanis szerintük nem biztosít tartós hátteret egy fiatal fogorvos számára, márpedig ha nem tud megélni és családot alapítani a vállalkozása bevételeiből, akkor inkább elmegy dolgozni a hazai magánpraxisok valamelyikébe, vagy külföldre.

A kamarai vezető szerint, ha a fogászati körzetekben is megkapták volna az utóbbi évtizedben a háziorvosoknak kiutalt állami támogatásokat, most 17 milliárd forinttal több pénz lenne a fogorvosi rendszerben, vagyis helyesek a tiltakozó akciót kezdeményező kollégái számításai. A korszerű eszközökhöz szükséges finanszírozási többlet elmaradását napirenden tartó keszthelyi doktor tavaly tavasszal az alapellátó orvosok zalakarosi találkozóján vetette fel a szakma gondjait, azóta egy szakmai portálon és a saját levelezésében gyűjti a tiltakozó aláírásokat. Eddig a 2059 alapellátó vállalkozásból 557 orvos írta alá a petíciót, s ha a szám túllépi az ezres határt, akkor a csatlakozók a tervek szerint 30 napig csak sürgős esetekben végeznek beavatkozásokat. Így akarják ráirányítani a humántárca figyelmét a közfinanszírozott ellátást igénylő magyar betegeket hátrányosan érintő megkülönböztetésre és az alapellátási koncepcióbann megfogalmazott célra, hogy zárni kell a háziorvosi és az önkormányzatokkal szerződött fogorvosi praxisok finanszírozási ollóját.

Nagy Ákos lapunknak megerősítette, hogy vállalkozó orvosként nem sztrájkolhatnak, nem alapíthatnak szakszervezetet, tehát csak ilyen önszerveződő akciókban gondolkodhatnak céljaik elérése érdekében. Hermann Péter, a MOK Fogorvosi Tagozatának vezetője arra emlékeztetett, hogy az idén nagy nehezen megítélt 2 milliárd forintos fejlesztés folytatására a jövő évi költségvetésben nincs egyetlen fillér forrás sem. Márpedig pénzügyi reformokra nemcsak az ágazat 85 százalékát kitevő fogorvosi alapellátásban lenne szükség, a szakellátás talán még rosszabb helyzetben van – mutatott rá mindkét fogorvos. Az OEP finanszírozású fogszabályozásra sokszor éveket kell várni, a fogágybetegségek ellátását végző speciális központok jószerével megszűntek, de Hermann professzor szerint a legmostohább körülmények között a szájsebészetek dolgoznak. Ha a kormány továbbra is mostohán kezeli a közfinanszírozással működő rendelőket, a betegeket a magánellátás felé tereli, aminek következményeként a magyar emberek szájában látható mostani tragikus állapotok tovább romlanak. A felnőtt lakosság fogazatának és szájüregének betegségei okozták a legnagyobb megdöbbenést a svájci finanszírozású Alapellátási Modellprogram keretében végzett egészségfelméréseken is – amiről épp a héten számoltak be a háziorvosok a páciensek adatait tartalmazó törzskarton szakmai vitájában.

Rálátás távolból
Miközben a magyar kormány hagyja lepusztulni a kispénzű embereknek elérhető közpénzen fenntartott fogorvosi ellátórendszert, a luxusfogászatokból hatalmas turisztikai bevételeket remélnek. Egy fiatal amerikai oknyomozó újságíró épp idén tavasszal megjelent könyve mutatott rá, hogy az egyébként sikeres és jövedelmező üzleti modell szervezésében kiemelkedő szerepet játszik Orbán Viktor egykori fogorvosa. Bátorfi Béla 1992 óta kezeli a miniszterelnök fogazatát, 2010 óta koordinálja az egészségügyi és fogászati turizmust és vezeti a Magyar Triatlon Szövetséget is.
A kérdéssel az egészségügyi államtitkár is foglalkozott a Budapesten zajló nemzetközi fogászati szakkiállításon és konferencián, ahol kijelentette, hogy Magyarország Európában a második helyen áll az egészségturizmusból származó bevételeket nézve.
A sikersztori árnyoldalától azonban a Hungexpo területén rendezett programon sem szabadulhatott az államtitkár: egy alapellátásban dolgozó budapesti gyermekfogorvos átadott egy levelet Ónodi-Szűcs Zoltánnak, amelyben kollégáival együtt azt kifogásolják, hogy a bérezésüket közalkalmazotti jogviszony, és nem az egészségügyi bértábla szerint kapják, holott egészségügyi diplomával rendelkeznek.

Élhetetlen város? - Pernye lepi el Ajkát

Publikálás dátuma
2016.10.14. 07:00
Az égetőművek nem titkolhatják, milyen anyagokat juttatnak a levegőbe FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Nem tudják az ajkaiak, mit lélegeznek be amikor - szerintük-, a Bakonyi Erőmű Zrt. pernyével borítja be a várost. A polgármester hiába kér választ a vállalat vezetőjétől érdemi tájékoztatást nem kapott. Az önkormányzat jogi útra terelte a város és a zrt. vitáját.

Évek óta panaszkodnak az ajkaiak, mert szerintük a Bakonyi Erőmű Zrt. működése során gyakran hull pernye a városra. Hiába küldött több levelet is a lakosság és a város jegyzője a járási környezetvédelmi felügyelőségnek, onnan mindig az a válasz érkezett, hogy határértéken belül kormoz az ajkai erőmű. Ezen nincs is mit csodálkozni, mert a méréseket valahogy mindig olyankor végezték, amikor már az erőműben bekapcsolták a szűrőket - nyilatkozta Schwarz Béla, Ajka polgármestere a Népszavának. A baj csak az, hogy a pernye akkor hull a városra, amikor a szűrőberendezések még nem működnek. A környezetvédelmi hatóság válaszlevelében az is szerepelt, hogy nekik nem volt tudomásuk arról, hogy a szűrőket időnként kikapcsolják.

Az igazi gondok akkor jelentkeztek, amikor az erőmű technológiát váltott és a szén mellett fát és egyéb mezőgazdasági hulladékot is eltüzelt a kazánjaiban. A fa azonban gyakran sok nedvességet tartalmaz, s a kazánok újraindításakor a gőz károsítaná a szűrőket, így amíg a nedvesség el nem távozik, és a füst hőmérséklete el nem éri a 138 Celsius fokot, a szűrőt nem kapcsolják be. A város lakói szerint ilyenkor önti el őket a pernye és a korom.

Fűtési szezonban, amikor az áramtermelés mellett a város egy részének a távhőszolgáltatását is ellátja a erőmű, szinte folyamatosan működnek a kazánok, nincs szükség újraindításra. Tavasztól őszig a mérsékeltebb energiaigény miatt viszont a kazánokat akár naponta többször is újraindítják, s olyankor menetrendszerűen érkezik a pernye is - említette a polgármester.

A város vezetője több levélben kérte az erőmű vezérigazgatóját, Németh Frigyest, alakítsanak közös vizsgálóbizottságot, de a vállalat vezetője nem adott érdemi tájékoztatást.

Az önkormányzat környezetszennyezés miatt büntetőfeljelentést tett a megyei rendőr-főkapitányságon, de a hatóság visszadobta az ügyet azzal, hogy nem történt bűncselekmény.

Az önkormányzat a pernyehullás miatt jó hírnév megsértése címén 1 milliárd forintos személyiségi jogi pert indított az erőmű ellen a város és a lakosság nevében. A Veszprém megyei járásbíróság első fokon elutasította a helyhatóság keresetét. Arra hivatkozott a taláros testület, hogy az önkormányzat nem járhat el a lakosság nevében, ha a polgároktól nem kapott erre fölhatalmazást. Csakhogy lehetnek olyan tényezők, amelyek az önkormányzatot, illetve a várost érintik, például azzal, hogy egy olyan kép alakul ki a településről, hogy egy élhetetlen válik helység - nyilatkozta a Népszavának Fülöp Sándor ügyvéd, az ajkai önkormányzat jogi képviselője, aki korábban környezetvédelmi ombudsman volt.

Az igaz, hogy az állampolgárok nem kérték föl az önkormányzatot, hogy anyagi, jogi igényüket egy eljárásban érvényesítsék, így a lakosság kárát valóban nem követelhetik, de ebből sem logikailag, sem jogilag nem következik, hogy az önkormányzatnak ne lenne olyan közvetlen érdeksérelme, amit viszont érvényesíthetne - tette hozzá a jogi képviselője. Jó hírneve pedig nem csak személynek, de egy településnek is lehet.

A város lakóinak joga van tudni, mivel fűti a hőerőmű kazánjait, az égetés során milyen anyagok kerülnek a levegőbe, mekkora mennyiségben és milyen szűrőberendezéseket alkalmaz- tette hozzá Fülöp Sándor. A zrt. még üzleti titokra hivatkozva sem tagadhatja meg a tájékoztatást, mert még a '90-es éve végén, az akkori adatvédelmi ombudsman, Majtényi László állásfoglalása szerint sem az üzleti, sem más gazdasági titok nem védi azokat a vállalatokat, amelyek környezetterhelő tevékenységet folytatnak. Az emberi egészség és a környezet védelme ugyanis fajsúlyosabb érdek.

A hőerőmű egységes környezethasználati engedélyében is szerepel, hogy az égetés idején a szűrőknek működniük kell - emelte ki Fülöp Sándor. Ha nem sikerül békésen egyezségre jutni a hőerőművel, a jogi képviselő az illetékes hatóságokhoz fordul, s ha az sem vezet eredményre, akkor következhet a bíróság, először Magyarországon, de ha az nem kielégítő, akkor a nemzetközi porondon.

Megkerestük az erőmű vezérigazgatóját is, de elektronikus levelünkben feltett kérdéseinkre eddig nem kaptunk választ.

Szerző

Kapcsolódó

Pernye hullik Ajkán

Élhetetlen város? - Pernye lepi el Ajkát

Publikálás dátuma
2016.10.14. 07:00
Az égetőművek nem titkolhatják, milyen anyagokat juttatnak a levegőbe FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Nem tudják az ajkaiak, mit lélegeznek be amikor - szerintük-, a Bakonyi Erőmű Zrt. pernyével borítja be a várost. A polgármester hiába kér választ a vállalat vezetőjétől érdemi tájékoztatást nem kapott. Az önkormányzat jogi útra terelte a város és a zrt. vitáját.

Évek óta panaszkodnak az ajkaiak, mert szerintük a Bakonyi Erőmű Zrt. működése során gyakran hull pernye a városra. Hiába küldött több levelet is a lakosság és a város jegyzője a járási környezetvédelmi felügyelőségnek, onnan mindig az a válasz érkezett, hogy határértéken belül kormoz az ajkai erőmű. Ezen nincs is mit csodálkozni, mert a méréseket valahogy mindig olyankor végezték, amikor már az erőműben bekapcsolták a szűrőket - nyilatkozta Schwarz Béla, Ajka polgármestere a Népszavának. A baj csak az, hogy a pernye akkor hull a városra, amikor a szűrőberendezések még nem működnek. A környezetvédelmi hatóság válaszlevelében az is szerepelt, hogy nekik nem volt tudomásuk arról, hogy a szűrőket időnként kikapcsolják.

Az igazi gondok akkor jelentkeztek, amikor az erőmű technológiát váltott és a szén mellett fát és egyéb mezőgazdasági hulladékot is eltüzelt a kazánjaiban. A fa azonban gyakran sok nedvességet tartalmaz, s a kazánok újraindításakor a gőz károsítaná a szűrőket, így amíg a nedvesség el nem távozik, és a füst hőmérséklete el nem éri a 138 Celsius fokot, a szűrőt nem kapcsolják be. A város lakói szerint ilyenkor önti el őket a pernye és a korom.

Fűtési szezonban, amikor az áramtermelés mellett a város egy részének a távhőszolgáltatását is ellátja a erőmű, szinte folyamatosan működnek a kazánok, nincs szükség újraindításra. Tavasztól őszig a mérsékeltebb energiaigény miatt viszont a kazánokat akár naponta többször is újraindítják, s olyankor menetrendszerűen érkezik a pernye is - említette a polgármester.

A város vezetője több levélben kérte az erőmű vezérigazgatóját, Németh Frigyest, alakítsanak közös vizsgálóbizottságot, de a vállalat vezetője nem adott érdemi tájékoztatást.

Az önkormányzat környezetszennyezés miatt büntetőfeljelentést tett a megyei rendőr-főkapitányságon, de a hatóság visszadobta az ügyet azzal, hogy nem történt bűncselekmény.

Az önkormányzat a pernyehullás miatt jó hírnév megsértése címén 1 milliárd forintos személyiségi jogi pert indított az erőmű ellen a város és a lakosság nevében. A Veszprém megyei járásbíróság első fokon elutasította a helyhatóság keresetét. Arra hivatkozott a taláros testület, hogy az önkormányzat nem járhat el a lakosság nevében, ha a polgároktól nem kapott erre fölhatalmazást. Csakhogy lehetnek olyan tényezők, amelyek az önkormányzatot, illetve a várost érintik, például azzal, hogy egy olyan kép alakul ki a településről, hogy egy élhetetlen válik helység - nyilatkozta a Népszavának Fülöp Sándor ügyvéd, az ajkai önkormányzat jogi képviselője, aki korábban környezetvédelmi ombudsman volt.

Az igaz, hogy az állampolgárok nem kérték föl az önkormányzatot, hogy anyagi, jogi igényüket egy eljárásban érvényesítsék, így a lakosság kárát valóban nem követelhetik, de ebből sem logikailag, sem jogilag nem következik, hogy az önkormányzatnak ne lenne olyan közvetlen érdeksérelme, amit viszont érvényesíthetne - tette hozzá a jogi képviselője. Jó hírneve pedig nem csak személynek, de egy településnek is lehet.

A város lakóinak joga van tudni, mivel fűti a hőerőmű kazánjait, az égetés során milyen anyagok kerülnek a levegőbe, mekkora mennyiségben és milyen szűrőberendezéseket alkalmaz- tette hozzá Fülöp Sándor. A zrt. még üzleti titokra hivatkozva sem tagadhatja meg a tájékoztatást, mert még a '90-es éve végén, az akkori adatvédelmi ombudsman, Majtényi László állásfoglalása szerint sem az üzleti, sem más gazdasági titok nem védi azokat a vállalatokat, amelyek környezetterhelő tevékenységet folytatnak. Az emberi egészség és a környezet védelme ugyanis fajsúlyosabb érdek.

A hőerőmű egységes környezethasználati engedélyében is szerepel, hogy az égetés idején a szűrőknek működniük kell - emelte ki Fülöp Sándor. Ha nem sikerül békésen egyezségre jutni a hőerőművel, a jogi képviselő az illetékes hatóságokhoz fordul, s ha az sem vezet eredményre, akkor következhet a bíróság, először Magyarországon, de ha az nem kielégítő, akkor a nemzetközi porondon.

Megkerestük az erőmű vezérigazgatóját is, de elektronikus levelünkben feltett kérdéseinkre eddig nem kaptunk választ.

Szerző

Kapcsolódó

Pernye hullik Ajkán