Kétféle fogorvos dolgozik

Publikálás dátuma
2016.10.14 07:01

Fotó: /
A fogorvosi közellátás helyzete rosszabb, mint a háziorvosi alapellátásé, a kispénzű magyarok fogazata és szájürege rémisztő állapotban van. A szakma tiltakozik az alacsony finanszírozás miatt, jövőre talán ők is kaphatnak letelepedési és praxisvásárlási támogatást. Közben virágzik a gazdagoknak a fogászati biznisz.

Kivert kutyák vagyunk a magyar egészségügyben – foglalta össze indulatosan az önkormányzatokkal szerződött közfinanszírozásból élő fogorvosok helyzetét a keszthelyi Nagy Ákos. Hozzá hasonlóan valamennyi társa, sőt a Magyar Orvosi Kamara (MOK) Fogorvosi Tagozatának vezetője is úgy látja, az utóbbi másfél évtizedben valamennyi kormány rosszul számolt, amikor arra hivatkozva adott a háziorvosokhoz képest feleannyi támogatást erre a területre, mert egyes fogorvosi beavatkozásokért térítési díjat lehet kérni, a magánpraxisok bevételei pedig kiváló megélhetést biztosítanak ennek a körnek.

A kamarai vezető, a Semmelweis Egyetem rektorhelyetteseként is ismert Hermann Péter sem fukarkodott a jelzőkben, amikor a fogorvosi szakma helyzetének értékelésére kértem. Se lenyelni, se kiköpni nem tud bennünket a magyar egészségügy – érvelt a szakember, hozzátéve, hogy egyetért a vidékről indult aláírásgyűjtés céljaival, a kamara nevében ő is folyamatosan bombázza a szakma változást sürgető kéréseivel a mindenkori államtitkárokat. Utolsó levelét épp egy hónapja küldte el Ónodi-Szűcs Zoltánnak, de sokadszorra most sem kapott választ a felvetésre, hogy már majdnem 250 tartósan betöltetlen fogorvosi körzet van az országban, vidéken több helyen már nem tudják megoldani a helyettesítéseket, nincs iskolafogászat sem, lépni kellene az államnak.

Tárgyalás helyett egy tegnapi fogászati kiállításon az államtitkár ugyan bejelentette, hogy az alapellátásban dolgozó fogorvosok is pályázhatnak jövőre letelepedési és praxisvásárlási forrásokra, de a hír nem hozta lázba a terület szakembereit. Az egyszeri támogatás ugyanis szerintük nem biztosít tartós hátteret egy fiatal fogorvos számára, márpedig ha nem tud megélni és családot alapítani a vállalkozása bevételeiből, akkor inkább elmegy dolgozni a hazai magánpraxisok valamelyikébe, vagy külföldre.

A kamarai vezető szerint, ha a fogászati körzetekben is megkapták volna az utóbbi évtizedben a háziorvosoknak kiutalt állami támogatásokat, most 17 milliárd forinttal több pénz lenne a fogorvosi rendszerben, vagyis helyesek a tiltakozó akciót kezdeményező kollégái számításai. A korszerű eszközökhöz szükséges finanszírozási többlet elmaradását napirenden tartó keszthelyi doktor tavaly tavasszal az alapellátó orvosok zalakarosi találkozóján vetette fel a szakma gondjait, azóta egy szakmai portálon és a saját levelezésében gyűjti a tiltakozó aláírásokat. Eddig a 2059 alapellátó vállalkozásból 557 orvos írta alá a petíciót, s ha a szám túllépi az ezres határt, akkor a csatlakozók a tervek szerint 30 napig csak sürgős esetekben végeznek beavatkozásokat. Így akarják ráirányítani a humántárca figyelmét a közfinanszírozott ellátást igénylő magyar betegeket hátrányosan érintő megkülönböztetésre és az alapellátási koncepcióbann megfogalmazott célra, hogy zárni kell a háziorvosi és az önkormányzatokkal szerződött fogorvosi praxisok finanszírozási ollóját.

Nagy Ákos lapunknak megerősítette, hogy vállalkozó orvosként nem sztrájkolhatnak, nem alapíthatnak szakszervezetet, tehát csak ilyen önszerveződő akciókban gondolkodhatnak céljaik elérése érdekében. Hermann Péter, a MOK Fogorvosi Tagozatának vezetője arra emlékeztetett, hogy az idén nagy nehezen megítélt 2 milliárd forintos fejlesztés folytatására a jövő évi költségvetésben nincs egyetlen fillér forrás sem. Márpedig pénzügyi reformokra nemcsak az ágazat 85 százalékát kitevő fogorvosi alapellátásban lenne szükség, a szakellátás talán még rosszabb helyzetben van – mutatott rá mindkét fogorvos. Az OEP finanszírozású fogszabályozásra sokszor éveket kell várni, a fogágybetegségek ellátását végző speciális központok jószerével megszűntek, de Hermann professzor szerint a legmostohább körülmények között a szájsebészetek dolgoznak. Ha a kormány továbbra is mostohán kezeli a közfinanszírozással működő rendelőket, a betegeket a magánellátás felé tereli, aminek következményeként a magyar emberek szájában látható mostani tragikus állapotok tovább romlanak. A felnőtt lakosság fogazatának és szájüregének betegségei okozták a legnagyobb megdöbbenést a svájci finanszírozású Alapellátási Modellprogram keretében végzett egészségfelméréseken is – amiről épp a héten számoltak be a háziorvosok a páciensek adatait tartalmazó törzskarton szakmai vitájában.

Rálátás távolból
Miközben a magyar kormány hagyja lepusztulni a kispénzű embereknek elérhető közpénzen fenntartott fogorvosi ellátórendszert, a luxusfogászatokból hatalmas turisztikai bevételeket remélnek. Egy fiatal amerikai oknyomozó újságíró épp idén tavasszal megjelent könyve mutatott rá, hogy az egyébként sikeres és jövedelmező üzleti modell szervezésében kiemelkedő szerepet játszik Orbán Viktor egykori fogorvosa. Bátorfi Béla 1992 óta kezeli a miniszterelnök fogazatát, 2010 óta koordinálja az egészségügyi és fogászati turizmust és vezeti a Magyar Triatlon Szövetséget is.
A kérdéssel az egészségügyi államtitkár is foglalkozott a Budapesten zajló nemzetközi fogászati szakkiállításon és konferencián, ahol kijelentette, hogy Magyarország Európában a második helyen áll az egészségturizmusból származó bevételeket nézve.
A sikersztori árnyoldalától azonban a Hungexpo területén rendezett programon sem szabadulhatott az államtitkár: egy alapellátásban dolgozó budapesti gyermekfogorvos átadott egy levelet Ónodi-Szűcs Zoltánnak, amelyben kollégáival együtt azt kifogásolják, hogy a bérezésüket közalkalmazotti jogviszony, és nem az egészségügyi bértábla szerint kapják, holott egészségügyi diplomával rendelkeznek.
2016.10.14 07:01

A pénteki és a vasárnapi tüntetéshez is csatlakoznak a szakszervezetek

Publikálás dátuma
2018.12.14 14:11

Fotó: Népszava/
Aktívabb és láthatóbb akciók sorozatát ígéri a szakszervezeti szövetség, miután ma délelőtt elnökségük felvállalta az érdekvédők terveinek koordinálását.
Szombat délelőtt 11-kor megpróbálják személyesen is rábírni a köztársasági elnököt a versenyszféra legnagyobb szakszervezeti tömörülésének vezetői, hogy üljön le velük tárgyalni. Azt szeretnék elérni, hogy Áder János ismerje meg a munkavállalók véleményét is, mielőtt aláírja a Munka törvényköve rabszolgatörvény néven elhíresült módosítását. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke a szövetség péntek délelőtti elnökségi ülése után elmondta a Népszavának, hogy a Sándor-palota előtt tartanak holnap sajtótájékoztatót, ahol ismertetik az érdekvédők álláspontját és várják az államfő válaszát a héten neki címzett nyílt levélre. Ebben azt kérték a szakszervezetek, hogy küldje vissza megfontolásra az Országgyűlésnek a szerdán kizárólag kormánypárti szavazatokkal elfogadott javaslatot a túlórák új szabályairól. A MASZSZ elnöke természetesen annak örülne, ha konzultáció valósulna meg  a kérdésről a köztársasági elnökkel, de úgy fogalmazott: az is üzenet a dolgozóknak, ha Áder János nem kíváncsi a véleményükre. A nyilvános sajtótájékoztatóra várják a szakszervezeti tagokat és a velük szimpatizáló dolgozókat egyaránt.
Kordás hozzátette, felhívják tagságukat és valamennyi magyar munkavállalót, hogy  
érdekvédelmi szervezetük zászlajával, molinójával csatlakozzanak a péntek estére meghirdetett újabb budapesti demonstrációhoz, valamint a vasárnapi tüntetéshez is.
Ez utóbbit is civilek hirdették meg „Boldog karácsonyt, Miniszterelnök úr!” címmel, december 16-án délután három órára a Hősök terére.
A MASZSZ magára vállalja, hogy koordinálja a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) által kezdeményezett országos demonstrációs és sztrájktanács munkáját, de más tömörülések és a civil szervezetek szervező csapatait is várják a közös munkához. Kordás László lapunknak azt hangsúlyozta, nagyon fontos, hogy létrejöjjön ez az országos információs háló, hogy össze lehessen hangolni a most széttöredezett megmozdulásokat. Az egyeztetésről és az eddig meghirdetett akciók egy mederbe tereléséről a jövő hét elején ülnek le tárgyalni a többi szakszervezeti tömörüléssel és a csatlakozó független érdekvédelmi szervezetek vezetőivel. Aktívabbak és összehangoltabbak leszünk – ígérte Kordás arra a felvetésre reagálva, hogy a múlt szombati sikeres tömegrendezvény óta a szakszervetek jelenlétét hiányolja a közvélemény. Sokan országos sztrájk szervezésére biztatják az érdekvédelmi vezetőket, de a MASZSZ elnöke arra is emlékeztetett, hogy ez valójában a helyi, munkahelyi sztrájkok időben történő összehangolását jelenti, ehhez is kell a most létrejövő koordinációs központ.
Végül arról tájékoztatta lapunkat a versenyszféra meghatározó érdekvédelmi tömörülésének elnöke,hogy a 36 hónapra növelt munkaidő keret miatt állásfoglalást kérnek az Európai Szakszervezeti Szövetségtől és az Európai Bizottságtól is.
2018.12.14 14:11

Nagyon várják Puzsért a szocialisták, ha beválik az előválasztás, ezzel keresnének miniszterelnök-jelöltet

Publikálás dátuma
2018.12.14 14:10

Fotó: Népszava/
Ha működik a modell, akkor 2022-ben megspórolhatja az "alkulökdösődést" a baloldal.
Újév után kezdődik és őszig tart az MSZP korteshadjárat: a párt az előválasztásra (amin reményei szerint kiemelkedik a legalkalmasabb ellenzéki/baloldali főpolgármester-jelölt) egy hónapos kampánnyal melegít, aztán nyomban ráfordul a májusi EP-választásra, majd következik a szeptemberben, októberben esedékes önkormányzati megmérettetés. Az persze, hogy mennyire lesz hatékony a májusi és az őszi kampány, nagyban függ attól, mennyire képes mozgósítani év elején Budapestet (és ezzel együtt legális adatbázist építeni) a baloldal. Az előválasztások bonyolításáért felelős Molnár Zsolt, az MSZP budapesti elnöke szerint sok tízezer ember dönt majd Tarlós István kihívójáról. Így szerinte semmi akadálya annak, hogy teljesüljön az előválasztásba csak bizonyos feltételekkel beszállni hajlandó Puzsér Róbert egyik kívánsága. Nevezetesen az, hogy az előválasztás csak eredménye csak akkor legyen kötelező érvényű (értsd: a vesztesek ismerjék el, hogy alulmaradtak, és támogassák a győztest), ha legalább 50 ezer ember leadja a szavazatát. (Összehasonlításképpen: ez a mintegy 1,4 millió fővárosi választó mintegy 3,7 százaléka.) A tömeges részvétel reményét erősítheti, hogy a fővárosi szavazók mintegy 41 százaléka hajlandó lenne szavazni a Publicus Intézet felmérése szerint. És az adatok szerint a Fidesz szimpatizánsainak mintegy 34 százaléka hajlandó lenne előválasztani. Éppen ezért nem lehet alku tárgya, hogy az előválasztás résztvevőivel mindenképpen szükség van egy személyes találkozóra, voksoljanak helyben vagy online (utóbbiak fizikai jelenlétére akkor egy regisztrációnál van szükség), szögezte le Molnár Zsolt. Ugyanis szerinte csak így védhető ki, hogy a fideszesek meghekkeljék az előválasztást, mivel amikor szembesülnek a ténnyel, hogy valós adataikkal bekerülnek egy balos adatbázisba, akkor a zömük eláll a trollkodástól. (Emlékeztetőül: Puzsér Róbert részvétele második feltételeként Puzsér Róbert azt szorgalmazta, hogy az előválasztás online szavazás alapján dőljön el.) Az MSZP budapesti elnöke azt szeretné, ha a január a jelöltek rádió-, tévé- és személyes vitáival telne – az MSZP-s Horváth Csaba már leadta programját, Karácsony Gergely már megígérte, hogy indul, és a szocialisták nagyon remélik, hogy Puzsér Róbert is beszáll a meccsbe. Az előválasztás az MSZP-s remények szerint precedenst teremthet: ha sikeres lesz, ezzel a metódussal választhatják ki az ellenzéki miniszterelnök-jelöltet is.
2018.12.14 14:10
Frissítve: 2018.12.14 14:13