Kétféle fogorvos dolgozik

Publikálás dátuma
2016.10.14 07:01

Fotó: /
A fogorvosi közellátás helyzete rosszabb, mint a háziorvosi alapellátásé, a kispénzű magyarok fogazata és szájürege rémisztő állapotban van. A szakma tiltakozik az alacsony finanszírozás miatt, jövőre talán ők is kaphatnak letelepedési és praxisvásárlási támogatást. Közben virágzik a gazdagoknak a fogászati biznisz.

Kivert kutyák vagyunk a magyar egészségügyben – foglalta össze indulatosan az önkormányzatokkal szerződött közfinanszírozásból élő fogorvosok helyzetét a keszthelyi Nagy Ákos. Hozzá hasonlóan valamennyi társa, sőt a Magyar Orvosi Kamara (MOK) Fogorvosi Tagozatának vezetője is úgy látja, az utóbbi másfél évtizedben valamennyi kormány rosszul számolt, amikor arra hivatkozva adott a háziorvosokhoz képest feleannyi támogatást erre a területre, mert egyes fogorvosi beavatkozásokért térítési díjat lehet kérni, a magánpraxisok bevételei pedig kiváló megélhetést biztosítanak ennek a körnek.

A kamarai vezető, a Semmelweis Egyetem rektorhelyetteseként is ismert Hermann Péter sem fukarkodott a jelzőkben, amikor a fogorvosi szakma helyzetének értékelésére kértem. Se lenyelni, se kiköpni nem tud bennünket a magyar egészségügy – érvelt a szakember, hozzátéve, hogy egyetért a vidékről indult aláírásgyűjtés céljaival, a kamara nevében ő is folyamatosan bombázza a szakma változást sürgető kéréseivel a mindenkori államtitkárokat. Utolsó levelét épp egy hónapja küldte el Ónodi-Szűcs Zoltánnak, de sokadszorra most sem kapott választ a felvetésre, hogy már majdnem 250 tartósan betöltetlen fogorvosi körzet van az országban, vidéken több helyen már nem tudják megoldani a helyettesítéseket, nincs iskolafogászat sem, lépni kellene az államnak.

Tárgyalás helyett egy tegnapi fogászati kiállításon az államtitkár ugyan bejelentette, hogy az alapellátásban dolgozó fogorvosok is pályázhatnak jövőre letelepedési és praxisvásárlási forrásokra, de a hír nem hozta lázba a terület szakembereit. Az egyszeri támogatás ugyanis szerintük nem biztosít tartós hátteret egy fiatal fogorvos számára, márpedig ha nem tud megélni és családot alapítani a vállalkozása bevételeiből, akkor inkább elmegy dolgozni a hazai magánpraxisok valamelyikébe, vagy külföldre.

A kamarai vezető szerint, ha a fogászati körzetekben is megkapták volna az utóbbi évtizedben a háziorvosoknak kiutalt állami támogatásokat, most 17 milliárd forinttal több pénz lenne a fogorvosi rendszerben, vagyis helyesek a tiltakozó akciót kezdeményező kollégái számításai. A korszerű eszközökhöz szükséges finanszírozási többlet elmaradását napirenden tartó keszthelyi doktor tavaly tavasszal az alapellátó orvosok zalakarosi találkozóján vetette fel a szakma gondjait, azóta egy szakmai portálon és a saját levelezésében gyűjti a tiltakozó aláírásokat. Eddig a 2059 alapellátó vállalkozásból 557 orvos írta alá a petíciót, s ha a szám túllépi az ezres határt, akkor a csatlakozók a tervek szerint 30 napig csak sürgős esetekben végeznek beavatkozásokat. Így akarják ráirányítani a humántárca figyelmét a közfinanszírozott ellátást igénylő magyar betegeket hátrányosan érintő megkülönböztetésre és az alapellátási koncepcióbann megfogalmazott célra, hogy zárni kell a háziorvosi és az önkormányzatokkal szerződött fogorvosi praxisok finanszírozási ollóját.

Nagy Ákos lapunknak megerősítette, hogy vállalkozó orvosként nem sztrájkolhatnak, nem alapíthatnak szakszervezetet, tehát csak ilyen önszerveződő akciókban gondolkodhatnak céljaik elérése érdekében. Hermann Péter, a MOK Fogorvosi Tagozatának vezetője arra emlékeztetett, hogy az idén nagy nehezen megítélt 2 milliárd forintos fejlesztés folytatására a jövő évi költségvetésben nincs egyetlen fillér forrás sem. Márpedig pénzügyi reformokra nemcsak az ágazat 85 százalékát kitevő fogorvosi alapellátásban lenne szükség, a szakellátás talán még rosszabb helyzetben van – mutatott rá mindkét fogorvos. Az OEP finanszírozású fogszabályozásra sokszor éveket kell várni, a fogágybetegségek ellátását végző speciális központok jószerével megszűntek, de Hermann professzor szerint a legmostohább körülmények között a szájsebészetek dolgoznak. Ha a kormány továbbra is mostohán kezeli a közfinanszírozással működő rendelőket, a betegeket a magánellátás felé tereli, aminek következményeként a magyar emberek szájában látható mostani tragikus állapotok tovább romlanak. A felnőtt lakosság fogazatának és szájüregének betegségei okozták a legnagyobb megdöbbenést a svájci finanszírozású Alapellátási Modellprogram keretében végzett egészségfelméréseken is – amiről épp a héten számoltak be a háziorvosok a páciensek adatait tartalmazó törzskarton szakmai vitájában.

Rálátás távolból
Miközben a magyar kormány hagyja lepusztulni a kispénzű embereknek elérhető közpénzen fenntartott fogorvosi ellátórendszert, a luxusfogászatokból hatalmas turisztikai bevételeket remélnek. Egy fiatal amerikai oknyomozó újságíró épp idén tavasszal megjelent könyve mutatott rá, hogy az egyébként sikeres és jövedelmező üzleti modell szervezésében kiemelkedő szerepet játszik Orbán Viktor egykori fogorvosa. Bátorfi Béla 1992 óta kezeli a miniszterelnök fogazatát, 2010 óta koordinálja az egészségügyi és fogászati turizmust és vezeti a Magyar Triatlon Szövetséget is.
A kérdéssel az egészségügyi államtitkár is foglalkozott a Budapesten zajló nemzetközi fogászati szakkiállításon és konferencián, ahol kijelentette, hogy Magyarország Európában a második helyen áll az egészségturizmusból származó bevételeket nézve.
A sikersztori árnyoldalától azonban a Hungexpo területén rendezett programon sem szabadulhatott az államtitkár: egy alapellátásban dolgozó budapesti gyermekfogorvos átadott egy levelet Ónodi-Szűcs Zoltánnak, amelyben kollégáival együtt azt kifogásolják, hogy a bérezésüket közalkalmazotti jogviszony, és nem az egészségügyi bértábla szerint kapják, holott egészségügyi diplomával rendelkeznek.
2016.10.14 07:01

Tóth Bertalan: Tiltakozunk a történelemhamisítás ellen

Publikálás dátuma
2018.10.22 20:59

Fotó: MSZP/
AZ MSZP elnöke szerint a hazaszeretet nem lehet kirekesztő és önző. A szocialisták nem engednék, hogy Nagy Imre szobrát elvigyék a Kossuth térről.
Ha eljön az idő, készen kell állni arra, hogy a jövő országát építsük, amely a jövőbe és nem a múltba mutat, a Nyugathoz akar tartozni, nem a Kelethez – mondta Tóth Bertalan, az MSZP elnöke hétfőn Kaposváron, a szocialisták hagyományos, Nagy Imre néhai miniszterelnök szülővárosában tartott megemlékezésén. Tóth arról beszélt: a hazát sokféleképpen lehet szeretni és szolgálni, de egy biztos, tilos úgy szeretni, hogy az saját céljaira használjuk; hogy a haza helyett önmagunkat helyezzük a középpontba; hogy a hazaszeretetet kirekesztésre és gyűlöletkeltésre használjuk. A jelenlegi hatalom pedig erre használja, kisajátítja a hazaszeretetet magának. 
Nálunk a hazaszeretet mindig összekapcsolódik a szabadságvággyal hol külső ellenséggel szemben, hol belső elnyomás ellen. Tiltakozunk az ellen, hogy a kisajátító, kirekesztő hatalom meghamisítsa a történelmet, hogy Nagy Imre szobrát a Kossuth térről eltávolítsa – jelentette ki Tóth, aki szerint amikor közös értékekről beszélünk, nem gyűlöletről, ellenségeskedésről kell beszélnünk, hanem arról, ami összeköt: a szeretetről, ennek a hazának a szeretetéről, amelyre az MSZP a politikáját építi. „Azt keressük, ami összetart minket, nem azt, ami szétválaszt” – mondta az MSZP elnöke, aki hazaszeretet mellett azt az értéket, ami arról szól, hogy minden magyar embernek jár a jogok és lehetőségek szabadsága, minden magyarnak joga van tanulni, meggyógyulni, joga van a jövőhöz, ezt kell megvédeni, mert ezt akarják elvenni tőlünk – fogalmazott Tóth, aki szerint nagyon sokan számítanak a szocialistákra.
2018.10.22 20:59

Hamarosan itthon is beindulhat a mindent látó Nagy Testvér

Publikálás dátuma
2018.10.22 19:42
A kép illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Pintér Sándor már benyújtotta a törvényjavaslatot, amely alapján egy központi tárhelyen gyűjtenék össze a térfigyelő kamerák felvételeit. Ezek segítségével aztán a bliccelőktől a terroristákig mindenféle embert elő lehetne keríteni.
Bármerre járunk, mindenütt kamerák figyelnek bennünket: az úton, az utcán, a villamoson vagy a bankban, mindenütt felvételek készülnek rólunk. Ezek a kamerák azonban ma még nem alkotnak egységes hálózatot: sok helyen nem figyeli élő ember a monitorokat, és a legtöbb esetben három munkanap után a felvételeket is törlik. Ennek viszont hamarosan vége,  hiszen Pintér Sándor belügyminiszter múlt pénteken benyújtotta a semmitmondó, „egyes belügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról” címet viselő törvényjavaslatot. Ha ezt a rendívül hosszú salátatörvényt elfogadják – teljesen biztos, hogy el fogják hamarosan – a mindenfelé működő kamerák egyetlen rendszerré állnak össze, első körben legalábbis Budapesten, később országosan. A gyakorlatban persze ez után sem lesz egyetlen hatalmas biztonsági terem, ahol mindent rendőrök figyelnek. Ehelyett a létrejön egy nagy, közös, központi tárhely – a kormány jelöli ki majd rendeletben, ki vagy mi szolgáltassa ezt –, ahová fel kell tölteni a következő kamerák képeit:  
  • a közterület-felügyeletek térfigyelő kamerái;
  • a BKK járműveinek kamerái;
  • a BKK, mint közútkezelő kamerái;
  • a rendőrség által üzemeltetett térfigyelők;
  • a Magyar Közút kamerái;
  • a bankok biztonsági kamerái.
Ezek a felvételek aztán legalább 30 napig a központi tárhelyen maradnak, és a törvény által megszabott rendben le lehet kérni. Ezek közt olyan pontok is vannak, mint a „terrorcselekmények vagy más bűncselekmények megelőzése, felderítése és megszakítása céljából” vagy „nemzetbiztonsági feladatok ellátása céljából”, ami elég széles kört ölel fel. Ennél konkrétabb például a „körözött személy azonosítása” vagy az a helyzet, ha maga a felvételen szereplő személy kéri ki, például mert pert indít egy baleset miatt. 

Jajj a bliccelőknek!

A tömegközlekedés esetében a rendszer fordítva is működik, több rendelkezés arról szól, hogy adatokat lehet lekérni a központi nyilvántartásból. A törvénymódosítás felhatalmazza például a közlekedésszervezőt (Budapesten ez a BKK-t jelenti), hogy „a menetdíjat meg nem fizető, vagy az utazási feltételeket egyéb módon megszegő utas azonosítása céljából” személyes adatokat, címet, igazolványszámot igényeljen a nyilvántartásból. Ehhez nyilván szükség lesz arcfelismerő rendszerre is, de még a bliccelőket is azonosíthatják a kamerafelvételek alapján, így hiába futnak el, a büntetés utoléri őket.

Kötelező biztosítás nélkül sehová!

Még egy nagyon konkrét, a mindennapokban alkalmazott eljárás szerepel a javaslatban, mégpedig a kötelező felelősségbiztosítás nélkül közlekedő járművek kiszűrésére. Jelenleg is létezik egy rendszer, amely az aszfaltba épített érzékelők segítségével szűri ki a túlsúlyos teherautókat, ennek a neve Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer (TSM). Ezt hamarosan a biztosítatlan autók kiszűrésére is használja majd a hatóság. A TSM kamerái összevetik a jármű rendszámát a nyilvántartásban szereplő biztosítási kötvényekkel, és ha szabályszegést észlelnek, jelzést küldenek a közúti ellenőrnek, aki megállíthatja a járművet. Ha ez valamiért elmarad, a rendszer a 15 nap múlva ismét ellenőrzi a biztosítást, és ha nincs, automatikusan eljárást indít: ennek a végén a hatóság pedig kivonja a forgalomból a kötelező biztosítás nélkül közlekedő járművet. 
Szerző
2018.10.22 19:42