Kétféle fogorvos dolgozik

Publikálás dátuma
2016.10.14 07:01

A fogorvosi közellátás helyzete rosszabb, mint a háziorvosi alapellátásé, a kispénzű magyarok fogazata és szájürege rémisztő állapotban van. A szakma tiltakozik az alacsony finanszírozás miatt, jövőre talán ők is kaphatnak letelepedési és praxisvásárlási támogatást. Közben virágzik a gazdagoknak a fogászati biznisz.

Kivert kutyák vagyunk a magyar egészségügyben – foglalta össze indulatosan az önkormányzatokkal szerződött közfinanszírozásból élő fogorvosok helyzetét a keszthelyi Nagy Ákos. Hozzá hasonlóan valamennyi társa, sőt a Magyar Orvosi Kamara (MOK) Fogorvosi Tagozatának vezetője is úgy látja, az utóbbi másfél évtizedben valamennyi kormány rosszul számolt, amikor arra hivatkozva adott a háziorvosokhoz képest feleannyi támogatást erre a területre, mert egyes fogorvosi beavatkozásokért térítési díjat lehet kérni, a magánpraxisok bevételei pedig kiváló megélhetést biztosítanak ennek a körnek.

A kamarai vezető, a Semmelweis Egyetem rektorhelyetteseként is ismert Hermann Péter sem fukarkodott a jelzőkben, amikor a fogorvosi szakma helyzetének értékelésére kértem. Se lenyelni, se kiköpni nem tud bennünket a magyar egészségügy – érvelt a szakember, hozzátéve, hogy egyetért a vidékről indult aláírásgyűjtés céljaival, a kamara nevében ő is folyamatosan bombázza a szakma változást sürgető kéréseivel a mindenkori államtitkárokat. Utolsó levelét épp egy hónapja küldte el Ónodi-Szűcs Zoltánnak, de sokadszorra most sem kapott választ a felvetésre, hogy már majdnem 250 tartósan betöltetlen fogorvosi körzet van az országban, vidéken több helyen már nem tudják megoldani a helyettesítéseket, nincs iskolafogászat sem, lépni kellene az államnak.

Tárgyalás helyett egy tegnapi fogászati kiállításon az államtitkár ugyan bejelentette, hogy az alapellátásban dolgozó fogorvosok is pályázhatnak jövőre letelepedési és praxisvásárlási forrásokra, de a hír nem hozta lázba a terület szakembereit. Az egyszeri támogatás ugyanis szerintük nem biztosít tartós hátteret egy fiatal fogorvos számára, márpedig ha nem tud megélni és családot alapítani a vállalkozása bevételeiből, akkor inkább elmegy dolgozni a hazai magánpraxisok valamelyikébe, vagy külföldre.

A kamarai vezető szerint, ha a fogászati körzetekben is megkapták volna az utóbbi évtizedben a háziorvosoknak kiutalt állami támogatásokat, most 17 milliárd forinttal több pénz lenne a fogorvosi rendszerben, vagyis helyesek a tiltakozó akciót kezdeményező kollégái számításai. A korszerű eszközökhöz szükséges finanszírozási többlet elmaradását napirenden tartó keszthelyi doktor tavaly tavasszal az alapellátó orvosok zalakarosi találkozóján vetette fel a szakma gondjait, azóta egy szakmai portálon és a saját levelezésében gyűjti a tiltakozó aláírásokat. Eddig a 2059 alapellátó vállalkozásból 557 orvos írta alá a petíciót, s ha a szám túllépi az ezres határt, akkor a csatlakozók a tervek szerint 30 napig csak sürgős esetekben végeznek beavatkozásokat. Így akarják ráirányítani a humántárca figyelmét a közfinanszírozott ellátást igénylő magyar betegeket hátrányosan érintő megkülönböztetésre és az alapellátási koncepcióbann megfogalmazott célra, hogy zárni kell a háziorvosi és az önkormányzatokkal szerződött fogorvosi praxisok finanszírozási ollóját.

Nagy Ákos lapunknak megerősítette, hogy vállalkozó orvosként nem sztrájkolhatnak, nem alapíthatnak szakszervezetet, tehát csak ilyen önszerveződő akciókban gondolkodhatnak céljaik elérése érdekében. Hermann Péter, a MOK Fogorvosi Tagozatának vezetője arra emlékeztetett, hogy az idén nagy nehezen megítélt 2 milliárd forintos fejlesztés folytatására a jövő évi költségvetésben nincs egyetlen fillér forrás sem. Márpedig pénzügyi reformokra nemcsak az ágazat 85 százalékát kitevő fogorvosi alapellátásban lenne szükség, a szakellátás talán még rosszabb helyzetben van – mutatott rá mindkét fogorvos. Az OEP finanszírozású fogszabályozásra sokszor éveket kell várni, a fogágybetegségek ellátását végző speciális központok jószerével megszűntek, de Hermann professzor szerint a legmostohább körülmények között a szájsebészetek dolgoznak. Ha a kormány továbbra is mostohán kezeli a közfinanszírozással működő rendelőket, a betegeket a magánellátás felé tereli, aminek következményeként a magyar emberek szájában látható mostani tragikus állapotok tovább romlanak. A felnőtt lakosság fogazatának és szájüregének betegségei okozták a legnagyobb megdöbbenést a svájci finanszírozású Alapellátási Modellprogram keretében végzett egészségfelméréseken is – amiről épp a héten számoltak be a háziorvosok a páciensek adatait tartalmazó törzskarton szakmai vitájában.

Rálátás távolból
Miközben a magyar kormány hagyja lepusztulni a kispénzű embereknek elérhető közpénzen fenntartott fogorvosi ellátórendszert, a luxusfogászatokból hatalmas turisztikai bevételeket remélnek. Egy fiatal amerikai oknyomozó újságíró épp idén tavasszal megjelent könyve mutatott rá, hogy az egyébként sikeres és jövedelmező üzleti modell szervezésében kiemelkedő szerepet játszik Orbán Viktor egykori fogorvosa. Bátorfi Béla 1992 óta kezeli a miniszterelnök fogazatát, 2010 óta koordinálja az egészségügyi és fogászati turizmust és vezeti a Magyar Triatlon Szövetséget is.
A kérdéssel az egészségügyi államtitkár is foglalkozott a Budapesten zajló nemzetközi fogászati szakkiállításon és konferencián, ahol kijelentette, hogy Magyarország Európában a második helyen áll az egészségturizmusból származó bevételeket nézve.
A sikersztori árnyoldalától azonban a Hungexpo területén rendezett programon sem szabadulhatott az államtitkár: egy alapellátásban dolgozó budapesti gyermekfogorvos átadott egy levelet Ónodi-Szűcs Zoltánnak, amelyben kollégáival együtt azt kifogásolják, hogy a bérezésüket közalkalmazotti jogviszony, és nem az egészségügyi bértábla szerint kapják, holott egészségügyi diplomával rendelkeznek.

Néppárti felfüggesztés: Gulyás harcolt meg a kompromisszumért

Publikálás dátuma
2019.03.22 08:00
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter
Fotó: MTI/ Balogh Zoltán
Informátoraink szerint nyilvánvaló, hogy most Orbán Viktor mérsékeltebb hangnemre vált a magyar kormánymédiában.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Elmar Brok, a CDU egyik nagy tekintélyű veterán politikusa tárgyalta le azt a határozati javaslatot az Európai Néppárt (EPP) politikai gyűlésén, aminek eredményeképpen végül az EPP vezetése és a magyar delegáció is komolyabb arcvesztés nélkül távozhatott Brüsszelből – tudtuk meg néppárti forrásból. Informátorunk szerint az ülés elején kifejezetten ellenséges volt a hangulat a magyar kormánypárttal szemben, mivel főleg a pártkizárását indítványozó és az azt támogató tagpártok képviselői szólaltak fel. - Idővel azonban egyre világosabbá vált, hogy a nagy pártok, a franciák, a spanyolok, a németek kizárást semmiképpen nem támogatnának, és kezdett megváltozni a légkör. Ekkor Gulyás Gergely és Elmar Brok megegyezett abban: a Fidesz maga kezdeményezi, hogy ne vegyen részt az EPP munkájában, ezt belefoglalják a határozati javaslatba, ami így már elfogadható lenne mindenkinek – mondta forrásunk. Brok a CDU egyik legtekintélyesebb politikusa, az EP Külügyi-, valamint Alkotmányügyi Bizottságának is tagja, komoly szerepe volt a – végül el nem fogadott – uniós alkotmánytervezet kidolgozásában is. Arról szerda délelőtt lapunk írt először, hogy az utolsó pillanatban a Fidesz még az „önfelfüggesztést” is felajánlotta a Néppárt vezetésének. Forrásunk szerint „nyilvánvaló, hogy most Orbán Viktor mérsékeltebb hangnemre vált”, a magyar kormánymédiában. Informátorunk szavai szerint a pártban már nagyjából arra is kezdenek felkészülni, hogy a jövőben a felfüggesztés miatt nem lesz jelentős tisztséget betöltő fideszes az Európai Parlamentben, és a Néppártban sem. – Valljuk be, az, hogy Járóka Lívia az EP alelnöke lehetett, inkább volt köszönhető annak, hogy nő és roma, így sem a baloldal, sem a liberálisok nem szavazhattak le egy ilyen jelöltet. Ez egyszeri, ha úgy tetszik, kegyelmi pillanat volt – mondta. Abban azért szavai szerint bíznak, hogy később az EP szakbizottságaiban azért helyzetbe kerülhetnek még Fideszesek. A jogállamiságot vizsgáló "bölcsek tanácsával” kapcsolatban a Fideszben abban bíznak, hogy a testület alapvetően azokat az uniós jelentéseket használja majd fel, amikre Orbán Viktor is hivatkozott a szerda esti sajtótájékoztatóján, és amelyek több ügyben valóban nem tudtak konkrét uniós jogsértést megállapítani. – Ettől függetlenül ez nyilvánvalóan egy politikai testület is, így politikai vizsgálatot is folytat majd – fogalmazott forrásunk.
Frissítve: 2019.03.22 08:00

Az ország egyik legjobb séfjének cégei főznek majd az Országgyűlésre

Publikálás dátuma
2019.03.22 07:55
Az Országgyűlés épülő irodaháza a volt METSZ székház helyén, 2019. január.
Fotó: Népszava/ Adam_Molnar
Wolf András vállalatai még a Gundel 2,5 millió forintos bérleti díjánál is többet fognak fizetni a Kossuth téri ingatlan használatáért.
Az Országgyűlés Hivatala 5 évre szóló szerződést kötött 2 céggel, az egyik Magyarország egyik legjobb séfjének rendezvényszervező vállalata - írja az mfor.hu. Még tavaly év végén, december 12-én kötött bérleti előszerződést az Országgyűlés Hivatala a Séf Asztala Étterem Kft.-vel és a CER Kft.-vel az Országgyűlés Kossuth téren épülő új irodaházával összefüggésben.
A szerződő cégek 136,96 millió forintot fizetnek összesen az Országgyűlés Hivatalának, ami havi 2,6 millió forintos havi bérleti díjat eredményez. A kontraktus 2023. december 12-ig szól, viszont mivel előszerződésről van szó, az csak az ingatlan használatba vételét követő 15 napon belül lép hatályba, tervezetten 2019. szeptemberében. Ezt figyelembe véve, a havi bérleti díj még annál a 2,5 milliónál is magasabbra jön ki, mint amit a Gundel fizet a Miniszterelnökségnek a Várban működő menzáért.
A két szerződő cég, a Séf Asztala Étterem és a CER Kft. is egyaránt köthető Wolf Andráshoz, aki az egyik legjobb magyar séfként híresült el; ő a New York Kávéház és a Salon étterem séfje is.
A CER Kft. már nem ismeretlen cég az Országgyűlés Hivatalának: ez volt az egyik cég, mellyel a Látogatóközpont Kávézójára vonatkozó bérleti szerződést megkötötte a hivatal. A cégnek 2017-ben 2,3 milliárdos árbevétele volt, melyből a végén 85 millió forint nyereség maradt. A Séf Asztala Étteremnek az elérhető legutóbbi beszámoló szerint 2017-ben 196 milliós árbevétele volt, ebből a végére azonban 24 milliós veszteség maradt.