Elekes Éva;

internet;elnökválasztás;Egyesült Államok;Facebook;hírek;twitter;közösségi média;

2016-11-22 06:32:00

Donald Trump Twitter-forradalma

Tovább folyik a vita arról, Donald Trump elnökké választásában milyen szerepet játszott a közösségi média. Barack Obama több interjújában is elmondta, legutóbb Berlinben Angela Merkellel is szót váltott róla, mennyire aggasztja, hogy az interneten elterjedt hamis hírek jelentősen befolyásolták az amerikai elnökválasztás kimenetelét. A 44. elnök maga is használta kampányaiban a közösségi médiát, de korántsem olyan agresszíven, mint az éjszakai Twitter-üzeneteiről elhíresült Trump. A Facebook, a Google, a Twitter a voksolás után válságtanácskozáson vizsgálta meg, mit tehet a közösségi média a hamis hírek kiszűréséért.

Donald Trump a CBS televízió „60 perc” című műsorának adott interjúban maga is úgy vélte, a közösségi médiának nagyobb befolyása volt a választási kampányban, mint a hagyományos kampányeszközöknek. Hiába költött Hillary Clinton súlyos milliókat tévéhirdetésekre egy-egy államban, Trump harcias Twitter-üzeneteivel – ingyen – jóval több embert ért el és nagyobb figyelmet tudott kelteni. Becslések szerint a milliárdos – jórészt sokkoló kijelentései révén - legalább 2 milliárd dollár értékű ingyen médiafigyelmet kapott, de jelentős összegeket költött digitális hirdetésekre is. Trump üzeneteire azért is figyeltek, mert tudnivaló volt, hogy nem egy stáb, hanem az elnökjelölt maga írja őket – sajátos stílusában.

A Clinton-kampány is használta az internetet, Clintonnak van Facebook-oldala, Twitter-fiókja, hírek szerint kedveli a Snapchatet, az Instagramot, de korántsem volt jelen olyan aktívan, mint republikánus vetélytársa. Már nyáron azt írta a USA Today című lap, hogy Trump vezet a közösségi médiában: 22,7 millió követője van a közösségi oldalakon, Clintonnak viszont „csak” 15 millió. A Clintont népszerűsítő kampányvideók ugyanakkor nézettebbek voltak a YouTube-on, 16,4 millióan tekintették meg azokat, míg Trump videóit 8,1 millióan. Hillary Clinton és a Demokrata Nemzeti Bizottság is Obama 2008-as, 2012-es bevált módszerét követte, a demokrata párthívektől e-mail-üzenetben kértek akár csak néhány dolláros kampányadományt.

A Pew Research Center felmérése szerint az elmúlt évtizedben drámaian átalakult a „hírfogyasztás”, míg 2005-ben az amerikaiak alig 7 százaléka használta a közösségi médiát, jelenleg 65 százaléka. Ma már az emberek többsége nem a print médiából, nem is a tévéből tájékozódik alapvetően, a hírek 62 százalékáról a közösségi média portáljain értesül. A súlyos gond az: rendkívül nehéz az információk megszűrése, az emberek nehezen tudnak különbséget tenni a valódi és az álhírek között, s nem is igazán súlyoznak a megbízható, több forrásból ellenőrzött híreket közlő mainstream médiában, illetve a provokatív honlapokon, kattintásgyűjtő site-okon megjelenő, gyakorta szándékosan hamis információk között.

A New York Times épp tegnapi számában tárta fel egy hamis hír utóéletét: a választás másnapján egy bizonyos Eric Tucker egy fotót posztolt a Twitteren, azt állítva, hogy Houstonba busszal szállították a Trump-ellenes tüntetőket. Valójában egy konferencia zajlott a városban, annak a szervezői bérelték a fotón szereplő buszokat. A hírt több konzervatív honlap felkapta, másnapra már 300 ezren osztották meg Facebookon, s meg is toldották azzal, hogy bizonyára Soros György pénzeli a tüntetők buszoztatását. A konferencia szervezőinek cáfolata azonban nem járta be ilyen gyorsan az internetet, alig 29-en osztották meg, s arra sem figyelt senki, hogy maga Tucker „Hamis” felirattal látta el a buszos fotót.

Nagy feltűnést keltett a BuzzFeed portál elemzése, megvizsgálták, hogy az elnökválasztási kampány idején a tekintélyes amerikai lapok, portálok oldalain megjelent 20 legolvasottabb hír, illetve ugyanabban az időszakban az álhíreket generáló portálok 20 legolvasottabb sztorija milyen forgalmat generált a közösségi médiában. Eléggé kiábrándító eredményre jutottak. A hamis híreket 8,7 millióan osztották meg, kommentálták Facebookon, a megbízható híreket ugyanakkor majd másfél millióval kevesebben, 7,3 millióan.

A leggyakrabban megosztott húsz hamis hír három kivételével Donald Trumpnak kedvező, Hillary Clintont bíráló volt. Köztük egészen megdöbbentőek: 960 ezren osztották meg, hogy Ferenc pápa Trump elnökségét támogatja, 780 ezren, hogy a Wikileaks „megerősítette”, Clinton fegyvert adott el az Iszlám Államnak. Több mint 750 ezren hitték el, de legalábbis továbbították, hogy Clinton e-mailjei „minden elképzelést felülmúlóan szörnyű dolgokat tartalmaznak”, 700 ezren, hogy a választásnak vége, Clintont „diszkvalifikálták”.

Ugyancsak a BuzzFeed leplezte le, hogy több mint 100 hamis híreket továbbító amerikai politikai site-ot Macedóniából a hirdetések révén könnyű bevételre vágyó tizenévesek üzemeltetnek. Onnan tettek fel több, futótűzként terjedő álhírt, köztük azt, hogy Hillary ellen már vádat is emeltek. De az elnökválasztás után is rengeteg álhír terjengett, ha például a választás másnapján valaki rákeresett arra, melyik jelölt kapott több szavazatot, Trump neve jött ki, noha Clintonra adta több választó a voksát.

A Pew kutatóintézet megpróbálta felmérni, hogy a választókat mennyire befolyásolták a közösségi médián olvasottak. A megkérdezettek 20 százaléka nyilatkozott úgy, hogy valamilyen politikai kérdésben megváltoztatta az álláspontját a közösségi média hatására, s 17 százalék véleménye változott valamely jelölttel (nem feltétlenül az elnökjelölttel) kapcsolatosan.

Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója az elnökválasztást előtti napokban igyekezett visszaverni az állításokat, mondván, a hálózaton megosztott hírek 99 százaléka autentikus, s csak minimális arányban jelennek meg hamis információk. Sheryl Sandberg, a Facebook ügyvezető igazgatója is védelmébe vette a közösségi szolgáltatást, mondván, a Facebook segítségével több mint 2 millió amerikai regisztrálta magát a választásra. Az NPR amerikai közszolgálati rádiónak nyilatkozva a Twitter egyik vezetője is az előnyöket emelte ki, hangsúlyozva, hogy a 140 karakteres mikroüzenetek révén mindenki hallathatja a hangját, s ez jó dolog, demokratizálta a politikai közbeszédet. A Twittert tartják a voksolás egyik legnagyobb győztesének. Míg 2012-ben az elnökválasztás napján 31 millió, idén hajnali háromig, amikor Trump bejelentette győzelmét, 75 millió választással kapcsolatos Twitter-üzenetet küldtek el a felhasználók.

A későbbiekben azonban a nagy közösségi portálok elismerték, maguk is foglalkoznak az aggasztó jelenséggel, s próbálnak megoldást keresni arra, hogyan lehet kiszűrni az álhíreket. Zuckerberg hétvégén beszédet mondott a limai APEC-csúcs egyik rendezvényén, de még előtte hosszú posztban szögezte le: „nagyon komolyan veszik” a hamis hírek problémáját, s igyekeznek javítani képességüket a félrevezető információk felismerésére és kiszűrésére. Az egyik ilyen próbálkozás: a Facebook és a Google is közzétette, megnehezítik, hogy a hirdetések révén a csupán kattintások gyűjtésére alakult álportálok a hamis hírekből profithoz juthassanak.

A megválasztott elnök ugyancsak a CBS-interjúban azt ígérte, hogy a jövőben, ha használja is a közösségi médiát, az eddigieknél sokkal visszafogottabb lesz. A voksolás előtti egy két napban ugyan tartózkodott az üzengetéstől, de azóta újra lelkesen twitterezik, s nem is annyira visszafogottan. A médiát vádolta meg a voksolás utáni tüntetések szervezésével, s külön is kipécézte a The New York Timest. De a közösségi médiában követhető nyomon a kormányalakítás is, Trump sajtóértekezletet még nem tartott, a potenciális kormánytagokkal folytatott megbeszéléseit pár szavas üzenetekkel kommunikálja.