Peking nem örül a pápa közeledésének

Publikálás dátuma
2017.01.10 06:31
A pápa nem adja fel, továbbra is gesztusokat tenne Pekingnek FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Fotó: /
Egyelőre nem fogadta nagy lelkesedéssel Kína Ferenc pápának azt a törekvését, hogy jelentősen javítsák a Szentszék és a világ legnépesebb államának viszonyát. Peking egyházügyi hivatalának vezetője, Vang Zuan reményét fejezte ki, hogy a Vatikán „lépéseket tesz” a viszony javításáért, „rugalmasságot” tanúsít és pragmatikusan viszonyul a kérdéshez – idézte a politikust az Újkína hírügynökség. Vang ezt akkor közölte, amikor a katolikus egyház képviselőivel találkozott a kínai fővárosban.

Ferenc pápa megválasztása óta egy sor lépést tett a Kínához való közeledésre. Tisztában van azzal, hogy a Vatikán „keleti nyitásában" az igazi áttörést az jelentené, ha a Szentszéknek sikerülne normalizálnia kapcsolatát Kínával. 2014 közepén a La Repubblica napilap felvetette a lehetőségét annak, hogy a Dél-Koreába repülő pápa gépe Korea felé menet leszállhat Pekingben. A lap abból indult ki, hogy Ferenc egyik példaképe az országban missziós tevékenységet folytatott jezsuita, Matteo Ricci (1552-1610).

Peking az 1949-es kommunista hatalomátvétel után, 1951-ben szakította meg a diplomáciai kapcsolatokat a Vatikánnal. Az ország kiutasította a külföldi szerzeteseket, s betiltotta a vallási szertartásokat.

Kína a hatvanas években két feltételt szabott a viszony normalizálására: a Szentszék „ne avatkozzon be Kína vallási ügyeibe", és a Vatikán az egy Kína-politikához tartsa magát. Ám a Szentszék változatlanul egyike azon 23 államnak, amely de facto a 23 milliós Tajvant ismeri el Peking képviselőjeként.

A konfliktus másik oka: Peking nem fogadja el, hogy a Vatikán nevezi ki a kínai püspököket. Kína ezért létrehozta a saját katolikus egyházát, a Hazafias Egyletet, ami az egykori magyarországi békepapsághoz hasonló. Becslések szerint 8-10 millió tagja lehet mind ennek, mind pedig az ellenzékben működő, Vatikánhoz hű egyháznak is. Pontos számot azonban lehetetlen meghatározni, elképzelhető, hogy ennél valójában sokkal népesebb a katolikus közösség. A Vatikán mindenesetre úgy véli, hogy Ázsia jelenti a katolicizmus jövőjét. Dél-Koreában, ahová 2014 augusztusában Ferenc pápa személyesen is ellátogatott, valamint Vietnamban is igen sokan térnek át a katolikus hitre.

2007-ben is történtek ugyan kísérletek a kapcsolatok normalizálására, többek között Pietro Parolin tavaly kinevezett államtitkárnak köszönhetően is, de az igazán nagy áttörés mégis elmaradt.

Korábban derűlátó jóslatok is megjelentek a Szentszék és Kína viszonyának javulásával kapcsolatban. E vélekedések szerint 2013-tól Ferenc pápává, valamint Hszi Csin-ping kínai pártfőtitkárrá és elnökké választásával elvileg új helyzet állt elő. Már Ferenc pápa megválasztását követően is óvatosan bizakodó cikkek jelentek meg a kínai-vatikáni viszony jövőjéről. A közeledés folyamata azonban minden vártnál lassabban halad.

Belátható időn belül nincs is reális esély a Szentszék és Kína viszonyában való áttörésre. David Gisset, a China Europe International Business School Kína-szakértője a Huffington Postban két éve írt cikkében azonban úgy vélte, hogy több okból sem elképzelhetetlen a holtpontról való elmozdulás. Peking eleve kétkedőbben tekintett az európai egyházfőkre, ám Ferenc argentin származása nyitottabbá teszi Kínát.

Másrészt a pápa jezsuita, és a rendje a múltban többször próbált hidat képezni Kína és Európa között. Xavéri Szent Ferenc (1506-1552) és Loyolai Szent Ignác (1491-1556) is történelmi ázsiai missziókban vett részt, a kínai hittérítő tevékenység legfontosabb alakja pedig Alessandro Valignano (1539-1606) volt. Mindenesetre az ő ténykedésük révén sem sikerült csökkenteni a kínaiak kereszténységgel szembeni bizalmatlanságát.

Biztató gesztusok ide vagy oda, a nagy fal mind a mai napig áll a Szentszék és Kína között. Nem túl kedvező jel a közeledés folyamatában, hogy két hete részt vett egy a Szentszék által kiközösített főpap két - Peking által elismert - új püspök szentelésén.

S éppen ez a legnagyobb gond. Peking ragaszkodik ahhoz, hogy kinevezze a főpapokat, miközben ez a jog a pápát illeti meg. A helyzet azonban nem reménytelen. Kínában jelenleg 110 püspök szolgál, ebből 30-at csak a Szentszék, nyolcat csak Kína, hetvenet viszont mindkét fél elismer. A vita nem is a 30 főpapról folyik, hanem elsődlegesen a Hazafias Egylet szerepéről. „Ez a legnagyobb probléma” – közölte Jeroom Heyndrickx belga szerzetes, a Vatikán kínai bizottságának tagja, aki folyamatosan nyomon követi a tárgyalások menetét. „Egyelőre semmi jel sem utal arra, hogy Kína hajlandó lenne engedni a Hazafias Egylet ügyében” – fejtette ki. Peking ragaszkodik ahhoz, hogy a katolicizmust a saját elképzelései szerint értelmezzék.

A Vatikán azonban mindent elkövet azért, hogy a tárgyalások ne szakadjanak meg. Két héttel ezelőtti üzenetében kifejtette, hogy a kínai katolikusok lelkesen várják a „pozitív jelzéseket”, amelyek a „kölcsönös bizalom” irányába mutatnak.

A Szentszék törekvései nemcsak Kína egyelőre nem nagy befogadókészsége miatt szenvedhet hajótörést. A Vatikánhoz hű katolikusok sem szívesen látnának nagy egymásra borulást, mert egyszerűen nem bíznak Pekingben. Éveken át üldözték őket, s nem hiszik azt, hogy a kínai kormány egyik napról a másikra képes lenne változtatni eddigi attitűdjén. Pei Ronggui, egy 81 éves volt nyugalmazott püspök, aki a Szentszék által elismert katolikus egyház tagja, nem fűz nagy reményeket a jövőhöz. „Kínában nincs esély egy független katolikus egyház létezésére, mert az állam alapelvei ellentétesek az egyházéval” – mondta el a főpap a Reuters hírügynökségnek. Peit 1989-ben munkatáborba hurcolták, s négy éven keresztül tartották itt fogva. A Tienanmen téri vérengzés esztendejében a Szentszékhez hű egyházra is kemény képpel csapott le a rezsim. „A kínai kormánynak meg kell változnia. Amennyiben nem változik meg, a pápa sem egyezhet ki vele” – vélekedett a főpap.

Joseph Zen Ze-kiun bíboros, Hongkong nyugalmazott püspöke egyenesen úgy foglalt állást, nem javasolja, hogy a pápa Kínába utazzon. A katolikus püspökök ugyanis „Kína rabszolgái", s Peking párbeszéd helyett a látogatás manipulálására törekszik.

Mint mondta, Kínában nincs sem polgári, sem vallásszabadság. Nem lát párbeszédre utaló jeleket, és úgy gondolja, ha Peking kezet is nyújtana, a jelenlegi helyzetben ez hazugság lenne. Kifejtette, a pekingi vezetés megtagadja a püspököktől a tiszteletet és meg akarja őket fosztani méltóságuktól is. Fenyegetés alatt tartja családjaikat, vagy elfogadhatatlan ígéretekkel csábítja őket. Egy másik, a Reutersnek adott nyilatkozatában annak a véleményének adott hangot: egy rossz megállapodás kapcsán a katolikusok úgy éreznék, hogy a Szentszék becsapta őket.

A Vatikán azonban nem akarja könnyen feladni terveit. Ferenc pápa jelentősen megerősítette a diplomáciai vonalat azzal, hogy trónra lépésének évében, 2013 októberében a vérbeli diplomatát, Pietro Parolint nevezte ki államtitkárnak, aki vérbeli reálpolitikus módjára próbál evickélni a külpolitika útvesztőiben. A Szentszék szerint nem lehet a kínai történéseket sem csak feketének vagy csak fehérnek leírni. Ráadásul ha az egyházi vezetés nem törekedne kiegyezésre, azzal éppen a katolikusoknak ártana.

A másik gond az, hogy Vatikán Tajvant ismeri el Kína képviseleteként. Igaz, ha a Szentszék csak azt az okot látná az áttörés útjában, akkor alighanem nem késlekedne a diplomáciai váltással sem.

2017.01.10 06:31

Takács Krisztián lett Korlát új polgármestere

Publikálás dátuma
2019.02.17 21:34
Illusztráció
Fotó: Népszava/
Négy független jelölt közül Takács Krisztián nyerte el a polgármesteri tisztséget a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Korlát községben vasárnap tartott időközi választáson - közölte Szatmári Fruzsina aljegyző.
Tájékoztatása szerint a választási névjegyzékben szereplő 241 lakos közül 204-en voksoltak, három szavazat érvénytelen volt. Takács Krisztián 107, Horváth Elemér 54, Lukács Máté 21, míg Báder József 19 voksot kapott. Az időközi választást azért írták ki, mert a község korábbi polgármestere, Hriczu Imre (független) lemondott posztjáról. 

Mekényesen és Bakonyszentivánon is a posztért egyedüliként induló független jelölt nyert

  • Schild Róbertet 45-vokssal választották meg, egy szavazat érvénytelen volt. Mekényes választási névjegyzékében 250-en szerepeltek. Az időközi voksolást azért kellett kiírni, mert a község korábbi független polgármestere, Major Ottó novemberben lemondott.
  • Frum Istvánt választották a Veszprém megyei település első emberévé. A 183 választásra jogosult polgár közül 71 járult a szavazóurnához. Egy szavazat érvénytelen volt. Bakonyszentivánon azért kellett időközi polgármester-választást tartani, mert a település korábbi polgármestere, Karvas János - aki szintén függetlenként töltötte be a tisztséget - novemberben elhunyt.
Szerző
2019.02.17 21:34

Rendkívüli állapot: Trump kész megvétózni a szövetségi parlament határozatát

Publikálás dátuma
2019.02.17 21:09
Donald Trump amerikai elnök
Fotó: AFP/ BRENDAN SMIALOWSKI
Az amerikai elnök tanácsadója leszögezte, hogy Trump meg fogja védeni a döntést.
Donald Trump amerikai elnök kész megvétózni a szövetségi parlament határozatát, ha ebben a törvényhozók elutasítják a pénteken bejelentett rendkívüli állapotot – hangoztatta Stephen Miller, az elnök tanácsadója vasárnap a Fox televíziónak adott interjújában. Az amerikai elnök pénteken aláírta a kormány finanszírozásáról szóló törvényt, amely azonban nem tartalmazza a déli határon építendő falra kért 5,7 milliárd dollárt, csak egy 1,375 milliárdos összeget irányoz elő a határbiztonság erősítésére. Emiatt aztán rendkívüli állapotot hirdetett ki Donald Trump annak érdekében, hogy a kongresszus megkerülésével előteremthesse a mexikói határra ígért fal megépítéséhez szükséges pénzt.
„Teljesen nyilvánvaló, hogy az elnök meg fogja védeni a rendkívüli állapotról szóló döntést”
– fogalmazott Miller.
A műsorvezető kérdésére hozzátette, hogy az elnök válaszát „előre borítékolja”. A főtanácsadó azzal érvelt, hogy az elnöknek joga van rendkívüli állapot kihirdetésére, és idézte a kongresszus által 1976-ban erről elfogadott törvényt. Szerinte az illegális bevándorlás problémája eleve megkívánja, hogy az elnök lépjen.
„Ez fenyegetés országunkra nézve, és ha az elnök nem tudja megvédeni az országot, akkor nem tesz eleget a hivatali esküjében vállalt alkotmányos kötelezettségének”
– mondta.
Utalt arra, hogy az illegális migráció miatt évente amerikaiak ezrei vesztik életüket. Miller azonban Chris Wallace műsorvezető nógatására nem tudott példát mondani arra, hogy amerikai elnök azért hirdetett volna rendkívüli állapotot, hogy így jusson pénzhez, amelyet a kongresszus nem szavazott meg. Védelmébe vette az elnöki döntést Lindsay Graham dél-karolinai republikánus szenátor is. Graham a CBS televíziónak adott interjújában leszögezte: „amerikaiakat életét követelő kábítószerek, emberkereskedők özönlenek be, veszélyes a helyzet a határok mentén”. Ugyanakkor Alan Dershowitz ügyvéd, akit jó ideje Donald Trump informális tanácsadójaként is számon tartanak, vasárnap egy rádiós műsorban téves döntésnek minősítette a rendkívüli állapot kihirdetését. Úgy fogalmazott: rendkívüli állapotot hirtelen bekövetkező, rendkívüli helyzetekben szoktak kihirdetni. Álláspontja szerint döntésével Donald Trump megkerülte az alkotmányt, hiszen az alkotmány értelmében minden kiadást a képviselőháznak kell megszavaznia. Dershowitz szerint a Fehér Háznak hosszadalmas bírósági perekkel kell majd szembenéznie, de a végén az alkotmánybíróság szerepét ellátó szövetségi legfelsőbb bíróság hozza meg a döntést. Az első perkeresetet pénteken este a Közpolgár nevű liberális szervezet be is nyújtotta három dél-texasi birtokos és a Határmenti Audubon Társaság nevű civilszervezet nevében. Mindannyian azért perelnek, mert a tervezett határfal az ő birtokukon haladna keresztül, de ők nem járulnának hozzá ehhez. Gavin Newsom, Kalifornia demokrata párti kormányzója szintén pénteken jelezte, hogy a déli állam pert indít a rendkívüli állapot miatt. Xavier Becerra, Kalifornia igazságügyi minisztere vasárnap az ABC televíziónak adott interjújában közölte: nagyon rövid időn belül benyújtják a keresetüket egy szövetségi bíróságnál.
„Felkészültünk erre, tudtuk, hogy valami ilyesmi fog történni, és a velünk egyetértő más tagállamokkal együtt készen állunk a perre”
– fogalmazott Becerra, aki korábban demokrata párti képviselő volt a washingtoni képviselőházban.
Azt mondta, más tagállamokkal együtt arra várnak, hogy megtudják, mely szövetségi programokat nyirbálnak meg annak érdekében, hogy a pénzt átcsoportosítsák a falépítésre és ezzel milyen károk érhetik az adott államokat. Patrick Shanahan, a Pentagon (védelmi minisztérium) ügyvezető minisztere újságírókkal közölte, hogy egyelőre nem döntött arról, vajon az amerikai–mexikói határon építendő fal katonailag szükséges-e, és erre a Pentagon mennyi pénzt költene. Egy neve elhallgatását kérő minisztériumi tisztségviselő azonban azt mondta: Shanahan valószínűleg megadja a tárcától elvonni tervezett 3,6 milliárd dollárt.
Szerző
2019.02.17 21:09