Döntöttek: magyar nyelven is ki kell írni Kolozsvár nevét

A Kolozs megyei törvényszék kedden meghozott elsőfokú ítélete szerint magyar nyelven is ki kell írni Kolozsvár nevét a város bejáratainál.

Az ítélet kivonatát a kolozsvári táblabíróság portálján hozták nyilvánosságra kedden. A város polgármesteri hivatalát a Minority Rights egyesület perelte be, de a perhez 370 kolozsvári polgár is csatlakozott. Szőcs Sándor, az egyesület elnöke  úgy vélekedett, hogy igazságos döntés született. Hozzátette: nagyon megküzdöttek az ítéletért.

Szőcs Sándor valószínűsítette, hogy azzal sikerült meggyőzniük a bírákat, hogy a közigazgatási törvény 2006-os módosítása szerint azokon a településeken is alkalmazni kell a többnyelvűségre vonatkozó előírásokat, amelyeken a törvény életbe lépésekor húsz százalék fölött volt, de később a küszöbérték alá süllyedt valamely kisebbség aránya.

Romániában 2001-ben fogadták el a kisebbségi nyelvhasználatot is lehetővé tevő közigazgatási törvényt, és ekkor az 1992-es népszámlálás adatai alapján kellett megállapítani, hogy mely településekre vonatkozik a jogszabály. Az 1992-es adatok alapján Kolozsvár is felkerült a többnyelvű települések kormányhatározatban rögzített listájára. A 2002-es népszámláláson azonban már a húsz százalékos küszöb alá szorult a magyarság aránya a városban. A legutóbbi, 2011-es népszámlálás szerint a csaknem 50 ezer kolozsvári magyar a város 310 ezres összlakossághoz viszonyítva csak 16 százalékot tesz ki.

A Minority Rights egyesületet alkotó jogászok korábban már megnyerték első fokon a pert a polgármesteri hivatallal szemben a helységnévtáblák miatt, de akkor egy Hollandiában bejegyzett emberi jogi alapítvány képviseletében pereskedtek, és másodfokon a táblabíróság úgy ítélte meg, hogy a holland civil szervezet nem jogosult pereskedni a kolozsvári magyarok nevében. Ezért indították immár egy kolozsvári egyesülettel újra a pereskedést kolozsvári magyarok százainak a támogatásával.

A kolozsvári polgármesteri hivatal szóvivője a Mediafax hírügynökségnek elmondta: mindenképpen fellebbeznek az ítélet ellen. A román közigazgatási törvény azokon a településeken írja elő a kétnyelvű feliratozást, ahol valamely kisebbség teszi ki a lakosság legalább ötödét. A Románia által ratifikált Kisebbségi Keretegyezményben rögzített elvek alapján azonban ez a jog ott sem tagadható meg, ahol olyan jelentős lélekszámú őshonos közösség kéri, amelynek kulturális értékei nyomot hagytak a település arculatán.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Kolozs megyei szervezeteinek júniusi koalíciós megállapodása szerint a város vezetésének a per kimenetelétől függetlenül ki kell tennie a többnyelvű helységnévtáblákat Kolozsvár bejárataihoz.

Szerző

Olimpia - Orbán hátrálásáról ír a külföldi sajtó

A menedékkérők őrizetbe vételéről szóló magyar törvényjavaslat parlamenti vitájának kezdetével kapcsolatban közölt írást keddi számában a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német konzervatív lap, a szintén konzervatív Die Welt pedig Lukács György budapesti szobrának lebontásáról írt. A Hospodárské Noviny című cseh gazdasági és politikai napilap a budapesti olimpiával kapcsolatban közölt jegyzetet.

A cseh Hospodárské Novinyban Martin Ehl úgy vélte, hogy Orbán Viktor kormánya nagy valószínűséggel nem fogja vállalni az éles konfrontációt az emberekkel, és a budapesti olimpia gondolatát, amelyet eddig nagy erővel népszerűsített, várhatóan elveti.

A nagyobb ellenállás esetén, mint például az internetes adó vagy a vasárnapi nyitva tartás ügyében, "a kormány eddig mindig meghátrált" - állította Ehl az Olimpia mint a választásra való felkészülés próbája című írásában. 

A szerző úgy látja: függetlenül attól, hogy Orbán Viktor meghátrál-e vagy sem, az olimpiai kampány fokozatosan választási kampánnyá alakul, mégpedig mindkét oldalon. A Momentum Mozgalom ugyanis nem titkolta, hogy nem egyszeri használatra alakult, és új ellenzéki erővé szeretne válni.  "A Fidesz, amely uralja az államot és a közélet nagyobbik részét, azonban nagy valószínűséggel nem fogja mindezt tétlenül nézni. Az olimpia körüli vita így talán egy, a vártnál élesebb választási kampány előjátéka" - vélekedett a Hospodárské Noviny külpolitikai rovatvezetője. 

A Die Welt az online kiadásában Magyarországon egyre inkább elharapódzik az antiszemitizmus címmel közölte Paul Jandl cikkét, aki kiemelte: Lukács György budapesti szobrát egy Szent István-szoborra cserélik, ami ugyan kicsinységnek tűnik, mégis jól mutatja, miféle szellemiséget képvisel az "Orbán-rezsim". Kifejtette: a Fővárosi Közgyűlésben csupán három ellenszavazattal fogadták el az "ultranacionalista és antiszemita" Jobbik vonatkozó javaslatát, amelynek révén "a hivatalos állami szellemi élet" még inkább a hazafias és "antiszemita színezetű konfekció" felé mozdul. 

A Lukács-archívum bezárásának ügyét felidézve hozzátette: valójában a "szellemi elit" ellen irányuló "szűklátókörű barbárságról" van szó, és nem is a filozófus kommunista elkötelezettsége a fontos, hanem zsidó származása. Ami pedig igazán fenyegető 2017 Európájában, az az, hogy "ezzel a témával valamennyi magyarországi döntéshozatali szinten lehet politikát csinálni".  A Magyarország "szellemi örökségében a politika által előidézett tisztogatás" mélyreható voltát mutatja az is, hogy a "tekintélyelvű kormány kiátkozta" a Fideszt bíráló Lukács-tanítványt, Heller Ágnest - írta a Die Welt szerzője.

Az FAZ cikkének szerzője, Stephan Löwenstein A tranzitzónában című írásban kiemelte: Orbán Viktor kormányfő már 2015 februárjában - "amikor Németországban még szinte senki nem beszélt menekült- vagy migrációs válságról" - elmondta a lapnak, hogy a menedékkérők szabad mozgásáról rendelkező uniós szabályozás laza, ésszerűtlen és visszaélésekre ösztönöz, és gyengeségét kihasználják a gazdasági bevándorlók.

Két év után, 2017 februárjában Orbán "alapállása" - miszerint meg kell akadályozni, hogy migránsok embercsempészek segítségével bejussanak Közép-Európába - már józan belátáson alapuló, közkeletű vélekedésnek számít az EU-ban, akkor is, ha a politikusok többsége ezt semmi esetre sem mondaná ki nyíltan. Ezért nem is meglepő, hogy nemigen tettek megjegyzéseket a törvényhozás elé terjesztett javaslatra, amely "két éve még nagyon felverte volna az európai port". 

A gond csak az, hogy az uniós szabályozás változatlan - írta a FAZ szerzője, hozzátéve: Kovács Zoltán kormányszóvivő "sajnálkozva megerősítette, hogy ezzel tisztában vannak", ezért az az egyetlen lehetőség, hogy csak akkor engedik magyar területre az embereket, ha menedékjogi kérelmüket elfogadták, és addig a határnál kialakított, úgynevezett tranzitzónákban kell maradniuk. Stephan Löwenstein hozzátette, hogy a jogi konstrukció nem új, lényegében ugyanígy működik az úgynevezett repülőtéri eljárás Németországban.

    

Szerző

Juncker: borsos árat fog fizetni London a Brexitért

Publikálás dátuma
2017.02.21. 16:44
FOTÓ: Jack Taylor/Getty Images
Az Európai Unióból történő  kilépés Nagy-Britannia számára nem jelent majd alacsonyabb költségeket, éppen ellenkezőleg, London borsos árat fog fizetni ezért - jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke  a belga parlament keddi plenáris ülésén Brüsszelben.

Juncker szerint nehezek lesznek és éveket vesznek majd igénybe a kilépési tárgyalások, amelyek során az Európai Uniónak és Nagy-Britanniának jövőbeli kapcsolatukat illetően közös nevezőre kell jutniuk. "A Brexit olyan  válságot jelent, amely mindannyiunkat érint" - fogalmazott. Véleménye szerint a kilépésnek a legkevesebb ellenségeskedés mellett  kell megtörténnie, nem megfeledkezve arról, hogy a kontinens sokat köszönhet Nagy-Britanniának. Ugyanakkor nem szabad oktalannak sem lenni: akik a belső piac előnyeit élvezni szeretnék, tiszteletben kell tartaniuk az unió alapértékeit, köztük a szabad munkavállalás biztosítását is - tette hozzá.

Uniós források szerint Nagy-Britannia érvényben lévő kötelezettségvállalásai miatt Londonnak mintegy 60 millió eurót (1 euró mintegy 310 forint) kellene fizetnie az Európai Unió költségvetésébe. A brit EU-tagságról júniusban tartott népszavazáson a választók szűk, 51,9 százalékos többsége a kilépésre voksolt.

Theresa May brit miniszterelnök októberben arról tájékoztatta a tagállami vezetőket, hogy Nagy-Britannia legkésőbb 2017 márciusában bejelenti az Európai Unió Lisszaboni Szerződésének a tagországok kilépését szabályozó 50. cikkelyének megindítását.

Szerző