Az ítélet kivonatát a kolozsvári táblabíróság portálján hozták nyilvánosságra kedden. A város polgármesteri hivatalát a Minority Rights egyesület perelte be, de a perhez 370 kolozsvári polgár is csatlakozott. Szőcs Sándor, az egyesület elnöke úgy vélekedett, hogy igazságos döntés született. Hozzátette: nagyon megküzdöttek az ítéletért.
Szőcs Sándor valószínűsítette, hogy azzal sikerült meggyőzniük a bírákat, hogy a közigazgatási törvény 2006-os módosítása szerint azokon a településeken is alkalmazni kell a többnyelvűségre vonatkozó előírásokat, amelyeken a törvény életbe lépésekor húsz százalék fölött volt, de később a küszöbérték alá süllyedt valamely kisebbség aránya.
Romániában 2001-ben fogadták el a kisebbségi nyelvhasználatot is lehetővé tevő közigazgatási törvényt, és ekkor az 1992-es népszámlálás adatai alapján kellett megállapítani, hogy mely településekre vonatkozik a jogszabály. Az 1992-es adatok alapján Kolozsvár is felkerült a többnyelvű települések kormányhatározatban rögzített listájára. A 2002-es népszámláláson azonban már a húsz százalékos küszöb alá szorult a magyarság aránya a városban. A legutóbbi, 2011-es népszámlálás szerint a csaknem 50 ezer kolozsvári magyar a város 310 ezres összlakossághoz viszonyítva csak 16 százalékot tesz ki.
A Minority Rights egyesületet alkotó jogászok korábban már megnyerték első fokon a pert a polgármesteri hivatallal szemben a helységnévtáblák miatt, de akkor egy Hollandiában bejegyzett emberi jogi alapítvány képviseletében pereskedtek, és másodfokon a táblabíróság úgy ítélte meg, hogy a holland civil szervezet nem jogosult pereskedni a kolozsvári magyarok nevében. Ezért indították immár egy kolozsvári egyesülettel újra a pereskedést kolozsvári magyarok százainak a támogatásával.
A kolozsvári polgármesteri hivatal szóvivője a Mediafax hírügynökségnek elmondta: mindenképpen fellebbeznek az ítélet ellen. A román közigazgatási törvény azokon a településeken írja elő a kétnyelvű feliratozást, ahol valamely kisebbség teszi ki a lakosság legalább ötödét. A Románia által ratifikált Kisebbségi Keretegyezményben rögzített elvek alapján azonban ez a jog ott sem tagadható meg, ahol olyan jelentős lélekszámú őshonos közösség kéri, amelynek kulturális értékei nyomot hagytak a település arculatán.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Kolozs megyei szervezeteinek júniusi koalíciós megállapodása szerint a város vezetésének a per kimenetelétől függetlenül ki kell tennie a többnyelvű helységnévtáblákat Kolozsvár bejárataihoz.