Mészáros fizet az Orbán családnak a 120 milliárdos vagyonért?

Publikálás dátuma
2017.04.28. 07:00
FOTÓ: Népszava
Mészáros Lőrinc néhány év alatt a legsikeresebb magyarok egyike lett. Orbán Viktor bizalmasa immár az ötödik leggazdagabb az országban.

Tizenegy és félezer találatot dob ki a Google, ha valaki rákeres együtt a „Mészáros”, az „Orbán" és a „stróman” szavakra. Papíron, jogilag Mészáros Lőrinc egy felcsúti vállalkozó, de sokan hiszik, hogy Mészáros és Orbán Viktor között üzleti kapcsolat van, konkrétabban a felcsúti polgármester a miniszterelnök és körének afféle vagyonkezelője. Józan ésszel másképpen megmagyarázhatatlan, hogy miért gazdagítja az orbáni állam minden képzeletet felülmúló mértékben. A napi.hu friss vagyonlistája szerint Mészáros egyetlen év leforgása alatt 100 milliárd forinttal lett gazdagabb, ami annyit jelent, hogy minden reggel kétszázhetven millió forinttal gazdagabban kel fel.

Mészáros üstökösszerű felemelkedése elválaszthatatlan a második és a harmadik Orbán-kormány uralmától. Főként állami közbeszerzéseken szedte meg magát - a másik jellemző üzleti fogása, hogy rendre eladósodott cégeket vásárol fel olcsón, majd az állam megrendelésekkel vagy támogatásokkal felerősíti a hozzá került vállalkozásokat. 

Bár Mészáros rafinált és kemény tárgyaló, azért finoman szólva sem az a démoni képességű üzleti zseni, aminek a vagyonosodása alapján sejthetnénk. A felcsúti legendárium szerint ifjúkorában a falu szélén teheneket őrzött, szegény volt és folyton éhes. A tornából felmentett, vézna kisfiúból később gázszerelő lett, aki saját brigádjával járta az ország építkezéseit. 2008 előtt az átlagos magyar kisvállalkozók életét élte: néhol kicsit jobban ment neki, néhol viszont a csőd szélén tántorgott, és a végrehajtó kopogtatott az ajtaján. 

 

Az egyik jobb periódusában elkezdte támogatni a felcsúti focicsapatot. A kis befektetés azóta milliószorosan megtérült: a helyiek elmondása szerint 2006-körül a csapat edzésein újra találkozott az egykori iskolatárssal, Orbánnal, és az akkor még ellenzéki pártvezér mindinkább bevonta Mészárost a felcsúti fociügyekben, így ő lett az Orbán szívügyének számító Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány elnöke. Orbán ezekben az években tapasztalhatta ki, amit a felcsútiak Mészáros legjellemzőbb tulajdonságaként emlegetnek: végtelenül szervilis. Gondolkodás nélkül végrehajt mindent, amit „a Viktor” mond.


A 2010-es kormányváltás után a Mészáros-vállalkozások bevételei elképesztő mértékben lőttek ki, a miniszterelnöki hátszéllel mára száznál több cégre terjeszthette ki a befolyását. Ezzel együtt sűrűsödött a gyanú, hogy Mészáros a kifelé és papíron puritán életet élő, ám gazdasági hátországát régóta buzgón építgető miniszterelnök illetve köre számára is terjeszkedik, illetve a kormányfő két lábon járó pénzeszsákja, ahonnan Orbán bármikor pénzhez juthat. Bár a Mészáros-cégbirodalom kialakítói arra gondosan ügyelnek, hogy Orbán Viktort jogilag ne lehessen közvetlenül Mészároshoz kötni, ám bizonyos esetekben felsejlik a kettejük közötti kapcsolat jellege.

Nemrég a Hír Tv közérdekű adatigényléséből derült ki, hogy egy Mészáros-közeli cég fizette ki a miniszterelnök rokonaihoz kötődő, bajba jutott Cider Alma Kft. 3,2 milliárdos tartozását. Más esetekben maga Mészáros viselkedett gavallérosan az Orbán-családdal. Immáron két olyan furcsa ingatlan- illetve egy bányabérleti szerződésről tudni, amit Mészáros kötött a miniszterelnök édesapjával, Orbán Győzővel, és ami alapján Mészáros úgy folyósít évi tízmilliós nagyságrendű összegeket az idősebb Orbánnak, hogy nem látszik, pontosan mit kap a bérletért cserébe. Azonban Orbán ezekben a cégekben sincs jelen, így a miniszterelnök a hihető tagadás stratégiáját követve mindenkor nyugodtan elmondhatja, hogy Mészáros üzleteihez neki semmi köze. „Soha nem volt strómanom, és nem is lesz” - szögezte le Orbán a parlamentben.

Gyorsabban nő, mint az égig érő paszuly

„Abban, hogy eljutottam idáig, bizonyára szerepet játszik a Jóisten, a szerencse és Orbán Viktor személye, de én soha nem privatizáltam, nem nyúltam le semmit, mindent a munkámmal és az eszemmel szereztem meg.” Ezt nyilatkozta még 2014-ben a Heti Válasznak Mészáros Lőrinc. Az azóta legendássá vált mondatok sajátos dicsfénybe vonják az egykori gázszerelő üzleti pályáját. Az Orbán Viktorral igencsak bizalmi viszont ápoló felcsúti polgármester mára 120 milliárd forintos vagyonnal az 5. helyre jutott föl a leggazdagabbak listáján. Ezzel az egyik legnagyobb fejlődést produkálta, hiszen egy éve még csupán 31. helyen állt, 24 milliárd forintos summával. Ráadásul szinte biztos, hogy nincs messze a 4. helyen álló Demján Sándortól sem.

A TriGránittal ismerté vált üzletember mellé ugyan idén 160 milliárdos tőkét sorolt a lap, ám Mészáros érdekeltségei között még nem vették figyelembe az FHB Bank- és a Balatontourist-részesedéseket. Az utóbbiak megvásárlásával kapcsolatos hírek ugyanis a lista zárása után, a napokban kaptak szárnyra. A mára több mint két tucatra bővült érdekeltségei között a legfontosabbnak tekinthető Mészáros és Mészáros (MM) Kft. már a második Orbán-kormány hivatalba lépése előtt is jól prosperált. Forgalma ugyanis az előző évtizedben is több százmilliós volt, amire azért számos honi kis- és közepes vállalkozás is csak vágyakozva tekint. Ezzel azonban aligha lehet jegyet váltani a leggazdagabb magyarok közé, hiszen idén a küszöb 7,5 milliárd forint volt.

Az elmúlt hét évben azonban letépte láncait a társasága. Igen szemléletesen: 2010-ben az MM Kft. árbevétele még 853 millió forint volt, ezzel szemben 2015-ben csaknem elérte a 21 milliárdot. Az időközben alapított és megszerzett Mészáros-érdekeltségek mégegyszer ennyit hozzátettek a cégbirodalomhoz. Befektetései és vállalkozásai ugyanis – kalkulációink szerint - 2015-ben összesen mintegy 41 milliárd forint árbevételt hoztak össze, amelyből ötmilliárdnyi adózott eredmény született, úgy, hogy 2014-ben a forgalom még csupán 23 milliárd forint volt, míg a profit 1,6 milliárdra rúgott. Az év elején a hvg.hu újságírójának a szédítő növekedési tempót - amely a Facebook fejlődési ütemét is jócskán meghaladja - Mészáros egyszerűen úgy magyarázta: „Hát lehet, hogy okosabb vagyok Zuckerbergnél, nem gondolja?”

Páratlan vállalkozói sikereit legfrissebb vagyonnyilatkozata viszont csak mérsékelten tükrözi. Igaz, ingatlanvagyona 34 elemből áll, ám készpénzben csupán 100 milliót tart, s takarékbetétben is mindössze 10 millió forintja pihen. Az látszik, hogy a kölcsönadott 524 millióját még nem kapta vissza, s talán ezért fel is vett egy 1,473 milliárd forintos hitelt. Ezen felül járműparkja egy szuper Harley-val bővült.

Hadházy: Mészáros fizet az Orbán családnak
- Mészáros Lőrinc ön szerint is Orbán Viktor vagyonkezelője?
- Bizonyítható, hogy Mészáros Lőrinc fizet a miniszterelnöknek azért, hogy elnyerjen állami támogatásokat. Nemrégiben a parlamentben megkérdeztem Orbán Viktort, mi a magyarázata annak, hogy Mészáros Lőrinc évi 15 millió forintért bérli Orbán Győzőtől a hatvanpusztai majorságot úgy, hogy közben láthatóan a miniszterelnök családja használja azt. Többszöri kérdésemre sem tudott egyetlen használható indokot sem mondani. Így az egyetlen lehetséges válasz: Mészáros azért fizet, hogy állami megbízásokat nyerjen el.
- Tizenötmillió elég lenne a Mészároshoz áramló sok százmilliárdos megrendelésállomány elnyeréséhez?
- Sajnos feltételezhető, hogy ennél jóval többről van szó. Vélhetőleg vagyonkezelői feladatot lát el. Azonban a hatvanpusztai majorság esetében bizonyítható is, hogy az állami tenderek nyertese évi 15 millió forintot ad ajándékba Orbán családjának. De van más ügy is: a Magyar Narancs nemrégiben feltárta, hogy Mészáros papíron egy bányát is vett Orbán édesapjától, úgy, hogy továbbra is Orbán Győző használja a bányát. Azaz, Mészáros itt is a semmiért fizetett milliókat az Orbán-családnak.
- A miniszterelnök azt mondta ezekre, hogy ezek magánvállalkozások ügyei, nem tartoznak rá.
- Már hogyne tartozna rá! Hiszen ő maga lakik a Mészáros által "bérelt" hatvanpusztai házban! Ha becsöngetnek oda, még a portás is azt kérdi, hogy a miniszterelnök urat keresik-e? Orbán ott tartja a kutyáját és rendszeresen ott parkol a felesége autója is. Vagyis ők használják a kúriát és a semmiért kapnak milliókat Mészárostól. Ennél súlyosabb és egyértelműbb bizonyíték nincs a miniszterelnöki korrupcióra.
- Orbán azt szokta mondani: ha korrupciót látnak tegyenek feljelentést.
- Mi nem tettünk feljelentést, mert teljesen nyilvánvaló, hogy Polt Péter ügyészsége nem tesz semmit a nyilvánvalóan korrupciós ügy felderítésére. Egyszerűen nem akartam megadni nekik azt az örömet, hogy ismét a képünkbe nevessenek.

 

Szerző

Hova lett a több ezer milliárdnyi uniós pénz?

Publikálás dátuma
2017.04.26. 07:01
Illusztráció: Thinkstock
Alig vehető észre a hazai gazdaság alakulásán, hogy a csatlakozásunk utáni évtizedben az uniós forráselosztás egyik legnagyobb haszonélvezője Magyarország volt. Nagy ziccert hagytunk ki.

Eltékozoltuk az uniótól eddig kapott forrásokat. Bármennyire is kellemetlen és szomorú a megállapítás, az ország egyébként kedvező gazdasági alapmutatóin túli viszonyokat vizsgálva nagyon nehéz e kijelentéssel vitatkozni. Hogy milyen lehetőséget hagytunk ki azt két közelmúltbeli adat egymás mellé állítása különösen keserűen tükrözi.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) még a Magyarország tízéves uniós tagságának alkalmából készített vizsgálatot a számunkra juttatott közösségi támogatásokról. A jelentés szerint „Magyarország számára az EU-tagság nettó pénzügyi mérlege egyértelműen előnyösen alakult, és ez a jelleg a tagság első évei után tovább erősödött.” A pozitív mérleg ráadásul nem is kicsiny. 2004-14 között az ország uniós pénzügyi mérlege nettó 8 089 milliárd forint volt. Ez a 10680 milliárd forint kapott támogatásból és a 2591 milliárd forintnyi befizetett hozzájárulás különbségéből áll össze. Szédítő „szabad” forrás állt az ország rendelkezésére, amelyből a felzárkóztatását gyorsítani lehetett volna.

A nagy summából fakadó lehetőséggel szemben áll a Világgazdasági Fórum (WEF) tavaly őszi felmérése. Eszerint Magyarország hat helyett rontva a globális versenyképességi ranglista 69. helyét szerezte meg, s nem mellékesen a 4,2-es pontszámmal történelmi mélypontra esett. Már ez is szomorú, az azonban megrendítő: annak ellenére, hogy az adott időszakban az uniós források elosztásának egyik legnagyobb haszonélvezői voltunk, a versenyképességi rangsorban csaknem az utolsó helyre estünk a tagállamok között. A WEF listáján a 28 tagú EU-nak csupán 25. helyére futottunk be. Hogy mennyire kegyelmi viszonyban között voltunk, azt jól mutatja ábránk. 2014-ben minden egyes magyar lakosra nettó 569 euró jutott, ezzel Luxembourg után az unió legjobban szubvencionált államaként működtünk.

Az ÁSZ jelentéséből kiderül, valójában még szomorúbb a kép, hiszen Magyarország, hazai kiegészítő költségvetési forrásokkal kibővített 2007-13 közötti pénzügyi fejlesztési kerete elérte a 11 908 milliárd forintot (tervezési árfolyamon). Ebből a vállalt hazai hozzájárulások mértéke 2 024 milliárdot tett ki. A Kohéziós Alapok forrásainak összege ebben az időszakban - a hazai költségvetési hozzájárulásokkal együtt - 8 205 milliárd forintra (69 százalék) rúgott, ami az elmaradott régiók fejlődését és a szociális felzárkóztatást kívánta szolgálni. Az uniós fejlesztési keret másik részét (30 százalék) a vidékfejlesztésre szánt források és a közvetlen agrárpiaci támogatások alkották. A Miniszterelnökséget vezető Lázár János, épp a napokban beszélt arról, hogy az agráriumban az előző ciklusban például alig-alig valósultak meg érdemi fejlesztések, miután ezeket a forrásokat jellemzően jövedelemkiegészítésként használták az ágazatban.

És arról az „apróságról” még nem is beszéltünk, hogy 2007-2013 közötti időszakban Magyarország - igaz, több más EU-országhoz hasonlóan - nem tudta teljes mértékben felhasználni a rendelkezésre álló forrásokat. Így azok egy része nem tudta segíteni a tervezett célok teljesítését, például a gazdasági növekedés élénkülését vagy a foglalkoztatás bővülését – állítja az ÁSZ.

Mindezek fényében nem meglepő, hogy újabban a magyar kormány vesszőparipája a bedöntött versenyképesség rendbetétele lett, azzal a kiegészítéssel: a közösségi források 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítjuk. Az a kabinetet minősíti, hogy ezt a tervet egy „állítsuk meg Brüsszelt kampány” árnyékában döntően uniós pénzből kívánja megtenni.

Megint rosszul költjük el a támogatást

"Ha azt vesszük figyelembe, hogy Magyarország az uniós források elosztásának az egyik legnagyobb haszonélvezője volt akkor az eredményt figyelve egyáltalán nem mondható hatékonynak a pénzek felhasználása" – jelentette ki lapunknak Molnár László, a GKI Gazdaságkutató vezérigazgatója. Elég ehhez annyit említeni, hogy a honi GDP nem nőtt nagyobb ütemben a környező országokénál. A brüsszeli pénzek kapcsán láthatóan az volt az elsődleges cél, hogy a költségvetést tehermentesítsék.
Így tudtuk elérni, hogy a költségvetési hiány 3 százalék alá kerüljön. Ugyanakkor Molnár szerint az is jól látszott, hogy az elmúlt években ezekből a forrásokból a „csillagos égtől a tenger mélyéig” mindenre akartunk költeni. Ez pedig azt eredményezte, hogy valóban sok mindenre költöttünk, ám a szükségeshez képest kicsiny, azaz nem elegendő tételeket. Az egészségügyre például 2007-15 között 780 milliárd forintot fordítottak, ám ez az ágazat problémáihoz képest csekély összeg. Számos forrás kiosztása tűzoltó jelleggel történt – folytatta a GKI vezérigazgatója. Emiatt, valamint az egyre erősebb korrupció következtében az árak meglódultak. Így ezek a források jelentékeny részben extraprofitot fedeztek, hiszen számos projekt túlárazott volt.
Molnár azzal kapcsolatban sem optimista, hogy a kormány a jelenlegi uniós költségvetési időszakban 60 százalékban gazdaságfejlesztésre, s döntően a kkv-k támogatására kívánja az uniós pénzeket fordítani. A pénzeknek valójában csak 30 százaléka közvetlen kkv-támogatás, a többi olyan projekt, amelynek haszonélvezői később kisvállalkozások lehetnek, ám korántsem biztos, hogy így is lesz.
Be kellene látni, az infrastruktúra fejlettségével már nincs olyan nagy baj. A munkaerő fejlesztése - az informatikai, nyelvi, humán ismeretek gyarapítása - az a terület, ahol versenyelőnyt lehetne érdemben növelni. Ezek hosszú távú projektek, s épp ezek nem látszanak. Ezek nélkül félő, hogy a mostani uniós források ugyanúgy elporladnak, mint a korábbiak – tette hozzá. 

Macron Európa reménysége

Publikálás dátuma
2017.04.25. 07:30

Európa új arca lehet Emmanuel Macron, francia szociálliberális politikus, ha francia elnökké választják, s legyőzi Marine Le Pent a május 7-i második fordulóban. Angela Merkellel hadat üzenhet az illiberális demokráciáknak.

Mindeddig Európában is Justin Trudeau számított a „liberalizmus” arcának, a YouTube portálon különösen népszerű az a felvétel, amelyen közös sajtóértekezletet tart Donald Trumppal amerikai elnökkel, aki – az amerikai érdekek előtérbe helyezésével, protekcionista politikával, a mexikói határra tervezett falával - szöges ellentéte a kanadai miniszterelnöknek: kettejük között ég és föld a különbség.

Most Európának is lehet egy saját Trudeau-ja Emmanuel Macron személyében. A francia En Marche! mozgalom vezetője fiatal, energikus, jóképű politikus, aki az itthon szitokszónak számító befogadással, szolidaritással, a politikai korrektség eszmeiségével, az európai együttműködés elmélyítésével kampányolt. Ízig-vérig európai politikus, aki reményt adhat az új, megfiatalodott Európát óhajtók számára.

Jean-Claude Juncker, az EB elnöke

Jean-Claude Juncker, az EB elnöke: Macron az a jelölt, aki az európai értékeket képviseli és amelyek mentén a kampányát is vezette.

Második fordulós ellenfele, Marine Le Pen azonban még nem akarja feladni. De be kell látnia, hogy stratégiát kell váltani. A következő két hét folyamán kevésbé koncentrál az euróövezetből és az Unióból való kilépésre. A felmérések ugyanis azt mutatják, annál jobban fordultak el tőle a választók, minél egyértelműbben követelte az uniós tagság feladását. A „trumpi stratégiát" követheti majd, a fennálló politikai rendszert támadja kitartóan, s a társadalom kirekesztettjeinek – a munkanélküliek, a leszakadt rétegek – megsegítőjének állítja be magát. Ez a stratégiaváltás már a választást követő első beszédében körvonalazódott: „Elérkezett az ideje annak, hogy megszabadítsuk a francia népet az arrogáns elittől, amelyik mindent elő akar írni”. Szerinte a franciáknak meg kell ragadniuk „ezt a történelmi lehetőséget”. Hogy az ő szájából mindez mennyire hangzik hitelesen, más kérdés. Ő is a hagyományos „establishment” növendéke, nem külsősként csöppent a politikába, mint Trump, s azt sem állíthatja, hogy apja révén sose lett volna köze a politikához.

H

Heinz-Christian Strache, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke: Marine Le Pen történelmi sikert aratott, a választás eredménye újabb előrelépés, s Európa hazafias tavaszának győzelmét jelentheti.

Le Pen vesztét éppen hiteltelensége okozza. Ugyan egy réteg vezérként tekint rá, de populista frázisait könnyű cáfolni. A menekültválság a kezére játszott, de azért sajátságos a határok lezárását követelni egy olyan társadalomban, ahol a lakosság jó néhány százaléka bevándorlók gyermeke, unokája. Az EU tagországainak többségében még működik hiteles média, s a törvényeket a kormányok nem saját érdekeik szerint alakítgatják. Ezekben az államokban nem nehéz pontról pontra bemutatni azt, hol ferdíti el a valóságot a szélsőjobb.

Azt, hogy Franciaországban más a politikai kultúra, az is bizonyítja: a mérsékelt jobboldali és a baloldali politikusok a voksolást követően egyöntetűen szólítottak fel Macron támogatására. Nemcsak Bernard Cazeneuve szocialista miniszterelnök és pártja, hanem a Republikánus Francois Fillon is úgy vélte, a szélsőjobb csak károkat okozhat az országnak, ezért a második fordulóban a szociálliberális Macronnak nincs alternatívája.

Eredmények és esélyek
Az első öt helyezett eredménye (százalékban)
Emmanuel Macron 23,86
Marine Le Pen Pen 21,43
Francois Fillon 19,94
Jean-Luc Mélenchon 19,62
Benoit Hamon 6,35
Esélyek a második forduló előtt (százalékban)
Macron Le Pen
Opinionway 61 39
Ipsos 62 38
Harris 64 36

Így Macron egy új Európa vezető személyiségévé válhat, Angela Merkellel kiváló tandemet alkothatnak. Az illiberalizmus képviselőire pedig megsemmisítő vereséget mérhetnek. Mindez sötét jövőképet fest a magyar kormány számára , amely – ha folytatja jelenlegi Brüsszel-ellenes politikáját – hamarosan Európa második vonalában találhatja magát. A tavalyi brit népszavazás eredménye, valamint Donald Trump győzelme éppen nem az orbáni illiberális ideológia térhódítását eredményezte az EU-ban, hanem az európai eszmeiség erősödését. Ausztriában tavaly decemberben az elnökválasztás megismételt második fordulójában nem a jobboldali radikális Norber Hofer nyert, hanem környezetvédő kihívója, Alexander Van der Bellen, a márciusi holland választáson messze várakozások alatt szerepelt Geert Wilders jobboldali radikális Szabadságpártja, Németországban Martin Schulznak köszönhetően megerősödtek a szociáldemokraták, s egyre nagyobb az egyértelműen Európa-párti nagykoalíció folytatásának az esélye.

Úgy tűnik, Európa szembefordult a populizmussal, amelynek a veszélye azért nem múlt el. Ahhoz, hogy sikeres legyen a szélsőségesek visszaszorítása, konkrét programokra lenne szükség, amelyek a leszakadt rétegek felzárkóztatását szolgálják, s reményt adnak azoknak, akik úgy érzik, elfelejtkezett róluk az állam.

A vártnál is nagyobb győzelem
- Tekinthető-e fordulatnak Macron első fordulós győzelme?
- Még nagyobb arányú is annál, mint az előre várható volt. A Le Figaro konzervatív lap például a végsőkig kiállt Fillon mellett, mondván: mégis ő a Republikánusok jelöltje, szemben a baloldalhoz közeli Macronnal. Tegnap ugyanennek a lapnak a teljes első oldalát kitöltő főcíme az volt: „kiütéses győzelem”. Alexis Brézet főszerkesztő vezércikke szerint „a jobboldal kezéből nem csak kicsúszott az esély, teljesen megsemmisült”.
- Kulcskérdés, hogy a júniusi törvényhozási választásokon Macron ma alig létező pártjának is sikerül-e győznie, mert ha nem, államfőként elszigetelt maradhat.
- Sok jel utal arra, hogy ez nem lesz könnyű Macron számára. A politikában fiatalnak számít, nem túl nagy a választási tapasztalata, részleteiben még a programja se ismert. Mégis épp a Figaro írta meg, hogy e tekintetben is elképelhető az új lendület. A következő napokban sokan kopogtatnak majd pártja, az En marche! (Előre!) kapuján.
- A most kezdődő uniós hét kényesnek ígérkezik Orbán Viktor számára. A ma általa fémjelezett V4-nek mi lehet a jövője?
- Köztudott, hogy az EU kilátásairól Macron és Merkel hasonlóan vélekednek: mindketten keményen Európa-pártiak. Diadala után Macron egyértelműen kijelentette, Merkellel közösen az első sorban küzd majd a közösségi Európáért a nacionalistákkal szemben. Ezért már most tényként fogadhatjuk el, hogy hosszú távon nem túl rózsásak a V4-ek kilátásai. 

Várkonyi Tibor, újságíró, francia szakértő
Az idén 93 éves külpolitikai újságíró korábban a Magyar Nemzet, majd a Magyar Hírlap, munkatársa volt, tíz éve a Népszavának dolgozik. Volt párizsi tudósító, 1990-92 között pedig a magyar nagykövetség tanácsosa a francia fővárosban. Több francia állami kitüntetés birtokosa, 2000-ben Franciaország magyarországi nagykövetétől vehette át az egyik legrangosabb francia díjat, a Francia Nemzeti Érdemrend tiszti fokozatát.



Szerző