Urbán Csilla;

olvasás;Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár;

2017-06-19 07:47:00

Informál, inspirál, integrál

Fontos, hogy a gyerekek tudjanak olvasni és értsék is, amit olvasnak. Fodor Péter, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) főigazgatója szerint ebben a könyvtárak tudnak segíteni.

– Ne temessük a könyvtárakat. Ugyan kevesebben kölcsönöznek könyvet, mint régen, de ennek az az oka, hogy a kulturális kínálat ma sokkal nagyobb. Rengeteg tévécsatorna van, sok háztartásban van számítógép. A gyerekek könnyen kezelik az elektronikus eszközöket, számukra mást jelent az olvasás élménye. Az viszont nagy probléma, hogy tudnak-e olvasni a gyerekek és értik-e amit olvasnak – fejtette ki Fodor Péter és hozzátette: nemcsak klasszikus igényeket (pl. könyvkölcsönzés) próbálnak kielégíteni. Az igazi informatikai váltás a könyvtárakban a 2000-es évekre tehető, de igazán az utóbbi években nőtt meg ugrásszerűen a könyvtárak virtuális használata: 2016-ban összesen 5,5 millióan, ebből 3,4 millióan távhasználatban vették igénybe az FSZEK szolgáltatásait. Utóbbi szám 2005-ben alig haladta meg a 300 ezret.

A könyvtár társadalmi szerepe is megváltozott. – Közösségi funkciót is betöltenek. A tagkönyvtárak az adott városrészben kulturális centrumok is, ahol kiállítást, vetélkedőt, kézműves foglalkozást rendeznek. Így különböző korosztályokat, más-más foglalkozású embereket meg lehet szólítani. Tavaly 163 ezer résztvevő volt a könyvtárak 4700 rendezvényén –mondta Fodor és megemlítette, hogy a központi könyvtár helyt adott például a Supka Géza emlékkiállításnak. Ő volt az, aki 1929-ben kezdeményezte az Ünnepi könyvhetet. A Móra Kiadó és a Petőfi Irodalmi Múzeum a Pál utcai fiúk 110. évfordulójára pedig egy vándorkiállítást készített, amelynek a központi könyvtárban volt a bemutatója. Molnár Ferenc ifjúsági regényét egyébként a mai napig sokan olvassák: a regényből 314 darab van az FSZEK könyvtáraiban, tavaly ezeket 1894 alkalommal kölcsönözték ki.

A könyvtárak nem idejétmúlt, üres, sötét és poros zugok, az FSZEK is számos beruházásra készül. Felújítják a zenei gyűjteménynek otthont adó Pálffy-palotát, az Ötpacsirta szalont és a Terézvárosban új könyvtárat. – 2002 és 2017 között tizenkét új könyvtár épült Budapesten. A beruházások a Főváros, a kerületek és az állam összefogásával valósulnak meg. A nagytétényi városrész rekonstrukció során például az ortodox zsidó imaházat alakították át könyvtárnak. Mindenhol figyelembe vettük az adottságokat, volt, ahol étteremből lett könyvtár, vagy a 12. kerületben az Ugocsa mozit alakítottuk át. A Teréz körúton a Kertész és Andrássy úti könyvtárat vonjuk össze és ki kell találnunk, milyen könyvtárat szeretnénk. Klasszikus könyvtárra igény van, de a körúton sok a fiatal, idegenforgalmi szempontból is kiemelt, így információs központ is lesz – mondta a főigazgató, aki hangsúlyozza, hogy már nemcsak az olvasó megnevezést használja, hanem a használót is.  

“Informálni, inspirálni és integrálni” - ezek a könyvtári stratégia jelszavai, és ebbe jól illeszkedik a Szabadtéri Néprajzi Múzeummal megvalósuló Az én könyvtáram uniós projekt, ami jóval túlmutat a könyvtár hagyományos szerepén. -Az olvasáskultúra fejlesztése, a digitális írástudás közvetítése, az információkeresés és a szövegértés fejlesztése a célunk. Segíteni szeretnénk a szociálisan hátrányos helyzetű gyerekeket és megelőzni a korai iskolaelhagyást - mondta Fodor. Ezek a gyerekek azonban jellemzően olyan családból jönnek, ahol a mindennapi életnek nem meghatározó része a könyvtár. Hogyan érik el őket? - A család, iskola és könyvtár együttműködése fontos. A gyerekeket a pedagógusok ismerik - mondta és hozzátette: megpróbálják feltárni országos szinten a jó gyakorlatokat és népszerűsíteni ezeket. - Fontos, hogy már óvodás korban be tudjuk kapcsolni a gyerekeket, hogy szokják a könyvtár miliőjét. Jó gyakorlat például, ha egy könyvtár meghív egy ismert gyerekírót, aki elkezd egy történetet, a gyerekek pedig folytathatják azt. Vagy elképzelhető olyan program is, ami arról szól, hogy a gyerekek számára egy vetélkedőben való részvételnél milyen segítséget tud nyújtani a könyvtár hagyományosan és virtuálisan.

A könyvtár a fiatalokat célozza, de ők már nem feltétlenül a nyomtatott könyvhöz nyúlnak, ha olvasni akarnak. Az FSZEK-ban azonban csak 124 ekönyv van. Fodor szerint ezen a téren mindenkinek, a könyvtárnak és a kiadóknak is van feladata. A jogvédelmet egyértelművé kell tenni. Egyre nagyobb azonban rájuk az igény, mivel az olvasási szokások is változtak. Ugyan sokan még mindig üres táskákkal érkeznek és telivel távoznak a könyvtárból, de egyre többen vannak, akik ha nyaralni mennek, inkább letöltenek könyveket.