Nincs CT a kardiológián

Olykor akár nyitott mellkassal is, de másik intézménybe kell szállítani az országos kardiológiai intézetből a szívbeteg gyerekeket, ha komputertomográfiára (azaz CT-re) van szükség, mert a kórháznak nincs ilyen eszköze. Miután az intézetben szinte futószalagon végeznek különleges műtéteket, például itt zajlik a veleszületett szívbetegségek kezelése, a gyermekszív-transzplantáció, hetente egy gyerek biztosan utazik a szomszédos István vagy a Heim Pál kórház diagnosztikai részlegére.

A múlt héten a Klubrádióban mesélte el egy nagymama saját családja megrázó tapasztalatát: 13 éves lányunokáját már többször operálták a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetben, a gyereket most is az intenzíven ápolják, transzplantációra készítik elő. A műtét előtt szükséges egy CT-vizsgálat, így nyitott mellkassal szállították át a Heim Pál kórházba a beavatkozásra, mert csak ott van CT.

A szállítás megszervezése sem egyszerű: elő kell készíteni a szállítóeszközt, rengeteg gép utazik a gyerekkel köztük lélegeztető gép, infúziós pumpa, keringéstámogató eszköz, olykor műszív. Miután mentők nincsenek kiképezve az ilyen gépek használatára, ezért külön orvosi teamnek kell kísérnie súlyos szívbeteg gyerekeket a CT-vizsgálatra.

A helyzet valóban messze van az ideálistól – erősítette meg a nagymama által elmondottakat a Népszavának Ofner Péter, az intézet főigazgatója. A CT-vizsgálatot muszáj az ilyen gyerekeknél elvégezni, mert alapinformációt nyújt az állapotukról. Hozzátette azt is, hogy várhatóan a budapesti egészségügyi ellátórendszer átalakításával még az idén megoldódhat a probléma, mert a kormány által 2017-ben a programra jóváhagyott 40 milliárd forintból jut majd a kardiológiai intézetnek is új komputertomográf.

2010 óta negyven százalékkal bővült a CT és MR diagnosztikai berendezések száma Magyarországon, mostanra 104 CT és 65 MR működik az országban. Ám ahhoz, hogy a gépek számával elérjük az uniós országok átlagát, kétszer ennyire lenne szükség. A hazai alacsony gépszámot jelentős mértékben kompenzálja a magas kihasználtság, mert a vizsgálatok számában csak 30 százalékkal maradunk el az uniós átlagtól. Évente 800 ezer CT-, és 360 ezer MR vizsgálatot finanszíroz az egészségbiztosító. Ehhez a magánszférában további 20 ezer CT és 50 ezer MR vizsgálatot vásárol magának a lakosság.

A betegek mélyére néznek

A CT-vizsgálat (komputertomográfia) röntgensugarakkal végzett speciális felvételi eljárás. A hagyományos röntgenképnél sokkal részletgazdagabb képet ad az agy, a mellkasi és a hasi szervek, a csontok, valamint az izomrendszer gyulladásos és daganatos elváltozásairól. A vizsgálat során a beteg egy hengerben fekszik, ahol röntgensugárral letapogatják. A hengerben egy röntgensugarakat kibocsátó egység fordul körbe, amellyel szemben egy a sugarakat felfogó egység található. A gép a test metszeteiben megméri, hogy milyen mértékű a sugár elnyelődése. A készülék az egyes metszeti képeket számítástechnikai eljárással jeleníti meg a képernyőn. A szívbeteg gyermekeknél azért van szükség a CT-vizsgálatra, mert az pontos képet ad a szerveik anatómiai sajátosságairól. A felnőtteknél a kardiológiában a koszorú érszűkületét mutatja meg. A szívről nyert képből 98 százalékos pontossággal eldönthető, hogy a beteg panaszát koszorúér szűkülete vagy tüdőembólia okozta. A nemzetközi szakirodalom szerint a heveny mellkasi fájdalommal orvoshoz fordulók 60 százalékáról a katéterezés során kiderül, hogy nincs szüksége koszorúér-tágításra, vagyis sokkal gyorsabban, jóval kisebb sugárterhelés mellett, katéter behelyezése nélkül, egyszerű CT-vizsgálattal megúszhatná a kórházi kalandot. Ráadásul egy diagnosztikus katéterezésnek százezres a kiadása az egészségbiztosítónak, míg a speciális CT-vizsgálat csak 25 ezerbe, azaz annak töredékébe kerül.