Ha a kormány jóváhagyja a szaktárca tervezetét, a szülés után 24 órával elbocsáthatják az anyákat a kórházak. Eddig az intézmény csak akkor kapta meg az egészségbiztosítótól a szülészeti ellátásért járó díjat, ha a nők minimum 3 napig bennmaradtak. A jogalkotók szerint a változás csupán lehetőség és nem kényszer. A rendelkezéssel viszont a kórházak pénzügyileg érdekeltté válnak a mielőbbi elbocsátásban, hiszen az szülésért járó díjból, két napi hotelszolgáltatást megspórolhatnak.
- Saját felelősségükre elvileg eddig is bármikor távozhattak az anyák a kórházból, a szülészet nem börtön – mondta lapunknak Siklós Pál, a Róbert Károly Magánkórház orvosigazgatója, szülész-nőgyógyásza, aki korábban maga is évtizedeket töltött az állami ellátórendszerben. - Eddig is, ha volt otthon támogató család, a nő mehetett. Más kérdés, hogy csak nagyon kevesen éltek a lehetőséggel, többnyire három napnál tovább maradtak – osztja meg tapasztalatait az orvos. Mint mondja: a rendelettervezet elég szigorú, mert az először szülő anyáknak nem engedné a 24 óra utáni távozást. A hazamenetel további feltétele, hogy művi beavatkozástól mentes hüvelyi szülés történjen a terhesség 37. és a 41. hete között, valamint csak egészséges újszülött és anya hagyhatja el az intézményt. A távozásra már meg kell történnie a szűrővizsgálatoknak, és a BCG oltásnak. Szerinte, a baj inkább ott van, hogy sem a házi gyermekorvosi, sem a védőnői szolgálat nincs felkészülve az egynapos babák fogadására, ellátására.
Az utóbbit a Magyar Védőnők Egyesületének (MAVE) elnöke, Csordás Ágnes, és Póta György, a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesületének (HGYSZ) elnöke is megerősíti. Póta György és Csordás Ágnes is elsőként azzal érvel, hogy a jelenlegi munkarendjükbe, ami nem 24, csak napi 8 órás szolgálat, teljes felelősséggel nem fér bele, hogy az egynapos babákat fogadják. Póta György szerint éppen a gyermek szempontjából aggályos a lerövidített kórházi tartózkodás. Az ugyanis nem megengedhető, hogy az újszülöttet éppen a legkritikusabb három napban, amikor jönnek elő a váratlan problémák (sárgulás stb.), ne lássa orvos. Ez pedig könnyen előfordulhat, ha a baba pénteken érkezik haza, mert legközelebb csak hétfőn van rendelés. Ebben az esetben nincs más megoldás, mint az ügyelet, vagy visszamenni a kórházba, mert ott van neonatológus (újszülött ellátó specialista), aki azonnal közbeléphet, segíthet. Probléma lehet az is, hogy az ország harmadán nincs gyerekorvos, felnőtt háziorvosok látják el a kicsiket is. Póta szerint a jogszabály-előkészítők csak a kórházak szempontjaira gondoltak, a kórházon kívüli ellátókéra nem
További jogszabály-módosítások nélkül szinte kivitelezhetetlen az elképzelés – mondja Csordás Ágnes. Mint emlékeztet: most a védőnőnek először 48 órán belül kell az újszülöttet meglátogatnia, és aztán hetente egyszer ismételni a találkozót. Egy egynapos babánál ennél fokozottabb figyelemre van szükség, és a gyermekágyas édesanyára is figyelmet kell fordítani. Most reggel nyolctól fél ötig tart a munkaidejük, ezalatt kell látogatni a családokat, megtartani az egészséges-tanácsadást, a vegyes körzetekben elvégezni az iskolai szűréseket, az óvodai feladatokat. Például azokon a napokon, amikor zajlik az iskolai szűrés, csak az iskolai program után tud kimenni a védőnő az egynapos babákhoz, jó esetben, ha nincs előre megbeszélt látogatás más családnál. Az újszülött-kori szűrés most kórházi kompetenciába tartozik, ha valamelyik szűrést nem tudták elvégezni 24 óra alatt, akkor vissza kell menni a kórházba, illetve jogszabály-módosításra van szükség ahhoz is, hogy ezt esetleg más rendszerben a házi gyermekorvosok elvégezhessék. Ráadásul az anyagcsereszűrést, csak akkor lehet elvégezni, ha a baba már önállóan szopik, és egyáltalán nem biztos, hogy ez 24 óra alatt megtörténik.
Gond az is, hogy jelenleg a 4020 védőnői körzetben 350 állás üres. Ezen túl a védőnők még 650 körzetben helyettesítenek valakit, ez azt jelenti – magyarázza Csordás Ágnes -, hogy legalább 2000 körzetben feszített az ellátás, mert több munkakört is ellát egy védőnő. Ha egy ilyen helyre érkezik egyszerre két-három egynapos baba, aligha lehet a feladatot tisztességesen ellátni. Mindemellett megértik azokat a családokat, akik a családi környezetben szeretnék minél előbb az újszülöttet és az édesanyát ellátni. Valószínűleg eleinte nem lesz nagy létszámú a 24 óra után hazatérő újszülöttek száma - mivel szigorú feltételekhez köti a rendelet -, de mindenféleképpen át kell gondolni a gyermekalapellátás hangsúlyait és ezt jogszabályban rögzíteni, hogy problémamentes legyen az ellátás.
Nem az a lényeg, hogy hány napig van a kórházban a szülő nő, hanem hogy megkapja-e azt a segítséget, szolgáltatásokat, amikre szükség van – mondja lapunknak Iványi Anna, a Másállapot a szülészetben aktivistája. Szerinte az ellátórendszernek is igazodnia kellene a társadalmi elvárásokhoz, jó gyakorlatokhoz. Például a szülészeteken sok helyen még most is elviszik a szülés után a csecsemőket, és háromóránként húsz perce adják vissza, ha akkor nem tud enni, és lejárt az idő, elviszik. A takarítónő ötkor felcsapja a villanyt, zörög, azaz egyáltalán nem pihentető, nem támogató a közeg, miközben a nőknek nagyon sok támogatásra megerősítésre lenne szüksége abban, hogy hogyan ápolja a kisbabát, például hogyan szoptasson. Ezeket az információkat gyakran nem kapja meg három nap alatt sem. Pedig ez odaadható lenne akár egy prospektuson, vagy egyéb formában. Fontos lenne, hogy közfinanszírozással kapjon segítséget az anya, például szoptatási tanácsadót biztosítsanak számára, vagy olyan segítő rendszert, mint Hollandiában van. Ott a szülés utáni néhány hétben egy szociális segítő van mellette naponta több órát, aki ha kell, megnézi, hogy minden rendben van-e vele és a babával, ha kell mosogat, vagy elmegy a nagyobbakért az iskolába.
Hogy megy ez külföldön?
Olaszország
A terhesség utolsó hónapjaiban szüléselőkészítő van, ami hetente egyszer egy 20 fős csoportban pszichológussal, szülésznővel, gyerekorvossal zajló térítésmentes konzultáció. Nem divat a fogadott doktor vagy szülésznő sem. Az olaszok a természetes szülés hívei, a végsőkig kivárnak a császármetszéssel, és semmiféle 'kemény' érzéstelenítést nem ajánlanak. A szoptatás mindenek felett, a bébiket nem itatják sem cukros vízzel, sem mással az első napokban. A legtöbb helyen egész nap együtt van az anya a babával. Aki pihenni akar pár órát, az viszont bármikor leadhatja a megőrzőbe a gyereket. A szobába betolt teljesen felszerelt pelenkázón bárki maga is gyakorolhatja a pelenkázást. A szülés után minimum 72 órát kell a kórházban tölteni, császármetszéses szülés esetén pedig még egy nappal többet.
Németország
Szabad orvos választás van. A vizsgálatok díjának jelentős részét fedezi a betegbiztosító pénztár, amibe kötelező belépni, és havonta fizetni. Van felkészítő tanfolyam a szülésre, illetve biztosítják a védőnőt, aki támogatja az első hetekben az anyát. Hálapénz nincs.
Spanyolország
A helyi védőnő állítja ki a terhes-kiskönyvet, és ad "túratervet" a hetenkénti kötelező vizsgálatokhoz. A vizsgálatokra, ultrahangra, vérvételekre mindig időpontot kell kérni, amit általában be is tartanak; nincs sorban állás, várakozás. Spanyolországban nem választhat senki az állami rendszerben szülészorvost.
Forrás: családháló.hu