Majdnem elmosta a víz a nemzeti kincset

Közel egymilliárd forintot kap a Magyar Képzőművészeti Egyetem Lotz Károly falképeinek megmentésére. Csanádi Judit rektorral beszélgettünk a restaurálásról, az MMA-ról és arról, mit kezdenek a diákok a szabadsággal.

Az Andrássy úton sok palota van rossz állapotban, de itt legalább igazi Lotz-képek potyognak a fejünkre - így fogadtak a Magyar Képzőművészeti Egyetem (MKE) épületében, ahová az utolsó pillanatban érkezett az egymilliárdos állami segítség. A pénzből az épület tetőszerkezetét is felújítják, ez ugyanis a probléma forrása.

- Az egyetem egész infrastruktúrája tragikus. Viszont az Andrássy út 69-ben lévő Lotz-falképek vannak a legrosszabb állapotban - mondta Csanádi Judit rektor. Azt, hogy miért fontosak ezek a művek, Révész Emese, az MKE docense mondta el: - A képek nemzeti kincsek, a historizáló magyar falkép-festészet kiemelkedő műalkotás-együttese. Akkor születtek, amikor itthon elkezdték dekorálni a középületek falait - állította és hozzátette: - Lotz Bécsben tanulta a festészetet a legjobbaktól. Művei nemcsak szépek, hanem kulcsfontosságúak is, főleg, ha az épület eredeti funkcióját nézzük. Ez volt ugyanis a Műcsarnok, amit 1877-ben avattak fel, és ami befogadta az akkori kortárs magyar művészetet.

Heitler András, a restaurátor tanszék vezetője a felújításról árult el részleteket. Több mint 550 négyzetméter nagyságú festett, aranyozott felületről van szó, két évig tart majd a felújítás. A falképek a lépcsőházban és az első emeleti folyosón találhatók, de a képek restaurálása csak akkor kezdődhet, ha a tető kész van. A rossz tetőszerkezet miatt ugyanis újra és újra beáztak a felületek - mondta és megemlítette, a legkorábbi restaurálásról 1956-ból van feljegyzés, azóta csak kisebb helyreállítási munkák történtek. Csanádi Judit szerint az építészeti hibák mellett mást is figyelembe kell venni. - Az éghajlatváltozás miatt az eső nem kiszámítható és vízözönként érkezik. Ezt évtizedekkel korábban nem láthatták előre - mondta és felidézte, hogyan hordták az esővízzel teli vödröket a Lotz-képekkel díszített folyosón.

A rektor tavaly év elején 12 milliárdra becsülte az egész egyetemi infrastruktúra felújításához szükséges összeget. -Az Epreskert és a Kálvin tér melletti Kisképző is hozzánk tartozik, de felújítás nélkül nem lehet bennük tovább dolgozni. A felújítás megkezdéséhez viszont kell egy puffer épület, ahol el tudunk helyezni a munkák alatt a 800 diákot. A fenntartóval közösen találtunk a közelben egy régi iskolaépületet, reméljük, mehetünk oda - mondta és kiemelte, az oktatás nem működik az épületek nélkül, de az épületek fejlesztése teszi fizikailag lehetővé az oktatás fejlesztését és nemzetközivé tételét. Hosszú távon persze az egyetemnek egy teljesen új, a 21. századi technológiákat is biztosítani tudó campussal történő bővítése a cél.

Csanádi nemcsak az MKE, hanem általában az oktatás szabadsága mellett is folyamatosan kiáll. Szerinte egy rektor az egyetemi autonómiáért, a politikai és gazdasági hatalomtól való függetlenségéért is felel, amint ezt az 1988-ban alapított Magna Charta Universitatum is rögzíti. Ezért emelte fel a szavát nemrég nyilvánosan is. Arra a kérdésre, tartott-e az egyetemet és a felújítás finanszírozását érintő retorziótól, azt válaszolta, az ember ilyen esetben ezzel nem számolhat, ezek alapvető értékek, különben a saját meggyőződését venné semmibe. Bízik abban, hogy a kormányzat bölcs, és nem ezen az alapon ítél meg az oktatás fejlesztését szolgáló ügyeket.

Budapest tele van Lotz-képekkel

Lotz Károly (1833 - 1904) korának egyik legfoglalkoztatottabb falképfestője. Többek között a Magyar Nemzeti Múzeum, a Pesti Vigadó, a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Állami Operaház, a Szent István-bazilika, az Országház, a Múzeum Kávéház, a Károlyi-palota és a Keleti pályaudvar falfestményei fűződnek a nevéhez. Idén márciusig kávézni is lehetett Lotz-képek alatt, a Párisi Nagy Áruház Lotz Termében működő Book Caféban. Az Alexandra könyvhálózat csődje után azonban “technikai okok miatt” bezárt a kávézó.

Egy művészeti egyetemnek a művészeti autonómiát és a kultúrpolitkát tekintve is állást kell foglalnia. Hogyan viszonyulnak a Fekete György vezette Magyar Művészeti Akadémiához (MMA)? - Az ország megosztottsága a művészetben hatványozottan jelen van. A mostani kormányzat arra jutott, hogy legjobb, ha a művészet támogatását a művészekre bízzák. Azt helytelenítem, hogy a kormányhoz közel álló művészek kaptak ezen keresztül kizárólagos lehetőséget. Felelős kormányzatnak felelős kultúrpolitika kell, ahol pályázati úton, egyenlő eséllyel juthat minden kulturális szféra támogatáshoz. Ez most nincs így, de véleményem szerint az MMA fokozatosan át fog alakulni.

Az MKE-nek nemcsak az oktatási, de a kiállítási tevékenysége is egyre nagyobb ismertségnek örvend. -Egyetlen mércénk a művészi színvonal. Az épület Dávid terében pedig kizárólag a diákok döntése, hogy mit állítanak ki. Sajnos ez nem mindig megy könnyen, ahogy az egyik diák megfogalmazta, a túl sok szabadsággal nem tudnak mit kezdeni. - A hallgatók például direkt kérték, hogy írjunk ki témát. Mi azt mondtuk, csináljanak, amit akarnak. Ők erre azt kérdezték, honnan tudják, mit akarnak? - mesélte Csanádi és hozzátette: a szabad világban született generáció nem tudja, hogy működött a művészet a szocializmusban, mi volt a jelentősége az ellenzékiség alternatív tereinek. Ráadásul ma a hallgatóságnak csak egy része érzékeny a közéleti problémákra. Az MKE terei - az Aula, a Barcsay Terem, a Dávid tér, az Epreskertben a Perthenón-fríz terem és a Labor - nemcsak a diákok számára nyitottak, hanem a nagyközönségnek is. Az egyetem ugyanis fizikailag is megnyílt az elmúlt időszakban: reméljük, a programokban gazdag kiállításaink mellett a Lotz-falképek is teljes pompájukban lesznek látogathatóak a felújításuk után.

Névjegy

Budapesten született 1953-ban. Díszlettervező, építészmérnök, egyetemi tanár. Pályája során több magyarországi egyetemen, illetve 1991 és 2015 között Kanadában tanított. 2016. február óta a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora.