Kiderültek Nagy-Britannia „bevándorlási titkai"

Publikálás dátuma
2017.09.20 07:31

Fotó: /
Ápolók és őrök is bántalmazták a Brook House külföldi fogvatartottait. Az eset nyomán kiderült, a számukra fenntartott központokban gyakori az abúzus.

Könnyek szöktek Dan Godshaw szemébe, miután megnézte a BBC közelmúltban sugárzott, óriási visszhangot kiváltó dokumentumfilmjének első jeleneteit. A Bristoli Egyetem Szociológiai, Politikai és Nemzetközi Tanulmányok Intézetének doktorandusza a blogján számolt be a rangos Panorama sorozat keretében készült, „Undercover: Britain’s Immigration Secrets" (Beépítve: Nagy-Britannia bevándorlási titkai) című tényfeltáró műsorban látottakról.

A film a Brook House nevű táborban elkövetett érzelmi és testi bántalmazásokat örökíti meg. A központban olyan külföldieket tartanak fogva, akik a gyanú szerint illegálisan tartózkodnak az országban vagy deportálásra várnak. A felvételek tanúsága szerint a testi és lelki bántalmazásért a G4S, magántulajdonban lévő biztonsági vállalat – amely a belügyminisztérium megbízásából működteti a tábort – alkalmazottai a felelősek. Ahogy az adásból kiderült, a kegyetlenkedésekből őrök, középvezetők és ápolók egyaránt kivették a részüket. Kigúnyolták, terrorizálták, fenyegették, kínozták a táborlakókat, és nyilvánvaló lelki szenvedésük ellenére teljesen elmulasztották a gondozásukat.

A dokumentumfilmben sugárzott felvételeket a címben említett „titkos ügynök”, egy informátornak állt volt tábori alkalmazott, Callum Tulley készítette. A G4S korábbi munkatársa titokban filmre vette azt is, amint kollégái rasszista megjegyzésekkel sértegették a fogva tartottakat, és fizikailag bántalmazták őket. Az egyik felvételen péládul jól látszik, ahogy az egyik őr fojtogat egy férfit. A műsor felhívja a figyelmet, hogy a bizonytalan, hosszú idejű elzárás önmagában is katasztrofális károkat okozhat, az abúzusról nem is beszélve. Nem csupán Godshaw, hanem minden jóérzésű néző együttérzését kiváltotta például az a jelenet, amikor az egyik biztonsági ember egy erőszakkal végrehajtott deportálás során a szív- és mentális problémákkal küzdő áldozat szemébe vágta: „ha meghal, hát meghal”.

Az Egyesült Királyság bevándorlási rendszerét uraló, külföldiekkel szembeni ellenséges szemlélet, valamint a számonkérés hiánya általános megdöbbenést keltett. A Brook House 2009 óta áll fenn és őriz több mint ötszáz férfit. A többségük azért került az intézménybe, mert lejárt a vízumuk, vagy büntetésüket már letöltött külföldi bűnelkövetők, de akadnak olyanok, akik politikai menedékstátusért folyamodtak. Az elmúlt nyolc év alatt a belügyminisztérium több mint 100 millió fontot fizetett ki a G4S-nek a tábor működtetésére.

Az adás másnapján közleményben reagált az Orvosi Igazságszolgáltatás, egy külföldi fogvatartottak jogaiért küzdő alapítvány, amelynek önkéntes orvosai felkeresték az összes tábort az országban. Több ezer érintettel beszéltek, és dokumentálták a kínzások során elszenvedett sérüléseiket, súlyos betegségeiket, amelyeket gyakran félrekezeltek. A Panorama által nyilvánosságra hozott szörnyűségek így nem okoztak akkora meglepetést az Orvosi Igazságszolgáltatás számára. A közlemény „tragikusnak” nevezi, hogy bár ismételten tájékoztatták az illetékeseket, a „visszaélések folytatódtak”, éppen ezért valamennyi tábor azonnali bezárását javasolja.

Ezt a szakvéleményt támasztja alá az egyik létesítményben, Harmondsworth-ben történt másfél héttel ezelőtti tragédia is. A 28 éves lengyel férfi haláláról a The Guardian adott hírt elsőként. A központ igazgatója, Paul Morrison megerősítette, hogy a fizikai és mentális problémákkal küzdő áldozat öngyilkosságot követett el. Kritikus állapotban került kórházba, ahol néhány nap elteltével lekapcsolták a berendezésről, amely életben tartotta. A férfi két héttel az incidens előtt megkapta az engedélyt, amellyel feltételesen szabadlábra kerülhetett volna, de a belügyminisztérium nem hajtotta végre a határozatot. Az elmúlt 17 évben 41 személy vesztette életét külföldieknek fenntartott táborokban, vagy röviddel a szabadulás után.

Ezek a tragédiák akaratlanul is az emberek eszébe juttatják Theresa May kormányfő még belügyminiszterként tett kijelentését, miszerint „kifejezetten ellenséges környezetet kell kialakítani az illegális bevándorlók számára”. Ettől vélhetően nem függetlenül történt, hogy 2010 óta megötszöröződött azon EU-állampolgárok száma – tavaly 4754-en voltak – akiket kitoloncoltak az országból, köztük a közbiztonság veszélyeztetésére hivatkozva, hajléktalanokat, noha gyakran dolgoztak.

Terhelt múlt
Az már a dokumentumfilm sugárzását követően, a The Guardian napilapból derült ki, hogy a lap egy évvel ezelőtt feltárta: Ben Saunders, a Brook House igazgatója korábban a gyermekek megrontásáról elhíresült Medwayt vezette. A Kent grófságban elhelyezkedő őrzött szakképző intézményt ugyanúgy a G4S üzemeltette, mielőtt a gyermekek molesztálásának gyakorlata és a korrupciós ügyek felszínre kerültek volna.
Medwayben hetven gyermek tartózkodott abban az időben, de Saunders állítólag a közelükbe sem ment. Kisebb szakmai kitérő után egészen addig szolgált ott, amíg az igazságügyi minisztérium át nem vette az irányítását. A tárca jelentést írt az intézményről, amelyből kiderül: a G4S mindent elkövetett azért, hogy a vizsgálatot végző szakemberek ne nézhessék meg a biztonsági kamerák felvételeit és ne beszélhessenek az ott nevelt gyermekekkel.

2017.09.20 07:31

Venezuela száguld lefelé a lejtőn

Publikálás dátuma
2019.01.15 21:53
A venezuelai elnök szerint az ellenzék amerikai segédlettel akarja őt megpuccsolni
Fotó: AFP/ Juan Barreto
Szakértők igencsak kételkednek azokban az intézkedésekben, amelyeket Nicolás Maduro venezuelai elnök hozott a teljes gazdasági és pénzügyi hanyatlás megállítására, vagy legalábbis lelassítására. A dél-amerikai állam feje, aki diktatórikus eszközökkel irányítja hazáját, hétfőn új pénzügyi rendszert helyezett kilátásba Venezuela számára. Ez – ahogy a múlt csütörtökön második elnöki mandátumát kezdő politikus fogalmazott – a „bűnöző dollár” és az Egyesült Államok és szövetségesei által bevezetett „imperialista szankciók” ellensúlyozására szolgál. Egyúttal azt is elrendelte, hogy az állami vállalatok forgalmuk 15 százalékát kötelesek El Petro kriptovalutában folytatni. Ezt a valutát tavaly februárban vezették be. Az El Petro fedezetét az ország olajtartaléka adja. Egy El Petro 1 hordó (1 hordó=159 liter) venezuelai kőolaj árának felel meg. Az El Petro árfolyama a venezuelai kőolaj ármozgását követi. Maduro azt nem árulta el hétfői beszédében, milyen számításokra alapozta, hogy a kriptovalutára való részleges átállás segít majd a példátlan gazdasági válság megoldásában. Szakértők szerint a válasz: az El Petro bevezetése semmiféle pozitív változást nem hoz majd. Az államfő így próbálja meg elterelni a figyelmet a legsúlyosabb problémákról. „Déja vu érzése van az embernek” – mondta Asdrubal Oliveros közgazdász, az Ecoanalitica tanácsadó cég munkatársa a dpa német hírügynökség tudósítása szerint. Semmiféle jel sem utal arra, hogy az ország maga mögött tudhatná a gazdasági nehézségeket – tette hozzá. A venezuelai elnök emellett a minimálbér 300 százalékkal való felemelését is elrendelte. Bár látszólag jelentős emelésről van szó, ezzel aligha állítja meg a nyomor miatti tömeges elvándorlást, hiszen a 18 ezer bolívaros összeg mindössze 6,70 dollárnak felel meg, amiért egy kiló húst vagy egy doboz tojást lehet vásárolni. Azért sem vehetőek komolyan a legújabb intézkedések, mert a rekord mértékű, 1,7 millió százalékos infláció miatt megállíthatatlan a pénzromlás. Maduro bejelentette továbbá az olajtermelés felgyorsítását, hogy így legyen több bevétele az államnak. Venezuela gazdasági teljesítménye öt év alatt a felére csökkent. Az ország válsága az egész régió számára komoly problémát jelent. Mintegy hárommillióan hagyták el az országot, a többség Kolumbiába menekült. A devizahiány miatt az ország nem képes élelmiszert és más árucikkeket importálni, az orvosi ellátás összeomlott.
2019.01.15 21:53

Irán és a szankciók: nem lett összeomlás

Publikálás dátuma
2019.01.15 21:52
Fotó: AFP/Sven Simon
Fotó: /
Az Egyesült Államok után az Európai Unió is újabb szankciókat vetett ki, miután az iráni titkosszolgálat ellenzékieket vett célba.
John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó utasította a védelmi minisztériumot, hogy dolgozzanak ki terveket Irán megtámadására, miután tavaly szeptemberben az Egyesült Államok bagdadi nagykövetségére állítólag a perzsa állam által támogatott milíciák mértek - egyébként áldozatot nem követelő - csapást - értesült minap a The Wall Street Journal. Az nem derült ki, hogy vajon Donald Trumpot is értesítették-e erről, az viszont igen, hogy a Pentagonban alaposan meglepődtek a kérésen, még ha Bolton jól ismert „héja” is. Hogy a katonai beavatkozás lehetősége is szóba került, annyiban mindenképpen aggasztó, hogy az amerikai elnök eddig sem éppen kiszámíthatóságáról volt híres. Azok után például, hogy tavaly kihátrált a részben elődje, Barack Obama által tető alá hozott úgynevezett iráni „atomalkuból”, majd újra szankciókkal sújtotta Teheránt, villámcsapásként érkezett a bejelentése, hogy kivonul Szíriából, ezüst tálcán nyújtva át az országot a perzsáknak (és oroszoknak). Habár azóta az „azonnali kivonás” retorikáján már finomítottak, a legfrissebb jelentések szerint a felszerelés egy részének elszállítása már meg is kezdődött. Közben kevesebb figyelmet kapott az a hír, hogy az atomalku mellett eddig rendületlenül kiálló Európai Uniónak is meggyűlt a baja a perzsa állammal, és szankciók kivetése mellett döntöttek az iráni titkosszolgálat néhány tagja ellen. A lépést az indokolta, hogy több európai országban is felmerült a gyanú, hogy perzsa ügynökök akcióztak. Dánia például azzal vádolja Teheránt, hogy három, az arab kisebbséghez tartozó emigrált „aktivistát” próbáltak meggyilkoltatni tavaly. Franciaország azt állítja, hogy iráni ellenzékiek Párizs melletti gyűlésén terveztek robbantást, amit végül meghiúsítottak. Hollandiában pedig erős a gyanú, hogy két korábbi, iráni származású, de holland állampolgár meggyilkolásához is köze lehetett a perzsa államnak. Teherán persze mindent tagad, sőt, azzal vádolja a nyugati államokat, hogy szerepük lehetett a tavaly Ahváz városában rendezett katonai parádén elkövetett, 25 életet követelő terrortámadásban. „Nincs olyan számottevő emigráns ellenzéki csoport, amely komoly veszélyt jelentene az államra. Egyszerűen senki nem tud olyan politikai alternatívát felmutatni, amely a hatalmat megijesztené. Disszonáns hangokat legfeljebb az iráni kisebbségi csoportok között lehet találni, őket viszont gyakran Irán geopolitikai ellenfelei mozgatják” - válaszolta lapunk iráni emigráció szerepét firtató kérdésére Sárközy Miklós iranista. A Károli Gáspár Református Egyetem tanára úgy vélte, a legjelentősebb ilyen társaság az amerikaiak és szaúdiak által támogatott, főként emigrációban működő Népi Mudzsahedek Csoportja. „A szervezet a '60-as években jött létre, eleinte amerikai bázisokat támadtak, majd az 1979-es forradalom során a sah ellen küzdöttek, ám nem Ruholláh Homeini embereiként. Olyannyira nem, hogy később a nagygyűlésein is robbantgattak, majd Szaddam Huszein oldalán harcoltak a háborúban” - emlékeztetett a szervezet múltjára. „Ötvözik a marxista, maoista, kommunista ideológiát a síita radikalizmussal, és az erőszaktól sem riadnak vissza. Sokáig az Egyesült Államok is terrorszervezetként tartotta őket nyilván, míg nem rájöttek, hogy inkább Irán ellen is használhatóak. Ám a rendszer megdöntésére ők sem képesek” - folytatta. Sárközy Miklós a hatalmi játszmák példájaként említette még, hogy Angliában is működik egy TV-csatorna, melyet szaúdiak finanszíroznak, de iráni ellenzékiek működtetnek. „Állítólag a hollandiai gyilkosságok mögött is az állt, hogy egy szaúdi hátterű társaság akart Irán-ellenes, ám irániakra támaszkodó médiaközpontot létrehozni” - tette hozzá. Az iranista szakember úgy vélte, attól sem kell tartani, hogy a történtek hatással lennének az Európai Unióra az atomalkut illetően, hiszen „néhány kétes ember elleni szankció még nem fog felborítani egy geopolitikai megállapodást.” A szakember szerint Donald Trump hiába mondta fel az egyezséget, és vezetett be újra szankciókat, nem valósult meg az az „összeomlás teória”, amit remélt. Ezt részben azzal magyarázta, hogy az Egyesült Államok végül puhított, és kivételt adott olyan országoknak, például Indiának, Törökországnak, Dél-Koreának, Japánnak, amelyek szorosan kapcsolódnak gazdaságilag Iránhoz. „A perzsa állam egyszerűen olyan mélyen be van ágyazva Ázsia gazdaságába, hogy sokaknak nem érdeke onnan kivenni” - értékelt. A szakértő emlékeztetett, hogy a tavalyi forrongások után a társadalom összezárt, a gazdaság viszonylag jól muzsikál, a rijál stabilizálódott. Végül arra is rámutatott, hogy Irán részben orosz kérésre Szíriában is visszafogta magát, és felelőtlen konfliktusok vállalása - például a Golán-fennsík megközelítése - helyett hosszú távra tervez. 
2019.01.15 21:52