Gabriel Garcia Márquez titkai a világhálón

Publikálás dátuma
2018.01.08. 06:47
Fotó: AFP

2014 novemberében a Harry Ransom Center, a texasi egyetem múzeuma körülbelül kétmillió dollárért megvásárolta Gabriel García Márquez irodalmi örökségét. Most ez a hagyaték mindenki számára ingyen hozzáférhető lett a világhálón. Ez szokatlan dolog, annál is inkább, mert a művekre még érvényes a szerzői jog. A múzeum azonban hangsúlyozza, hogy e szabad hozzáférés az örökösöknek köszönhető, akik nem kifogásolták az eljárást. Több mint 27 ezer dokumentumról van szó, amelyek 50 évet fognak át. A nyelvük döntően spanyol, de akadnak írások olaszul, franciául és angolul is. Fotókat, esszéket, leveleket, feljegyzéseket is tartalmaz az örökség, sőt annak a beszédnek a felvételét is, amelyet Márquez 1982-ben mondott el Stockholmban az irodalmi Nobel-díj átvételekor. Vannak a hagyatékban még soha nem publikált anyagok, amelyből kiderül, hogy kikhez fűzték baráti szálak, többek között Fidel Castro kubai elnökhöz, milyen szenvedélyek és rögeszmék tették őt a dél-amerikai irodalom legendás figurájává, „Gabóvá”. De abba is betekintést nyerhetünk, hogy mi volt az olyan remekművek alkotói hátterében, mint a Száz év magány.

Nagy Népszava-körkép - A rovat kedvencei

Publikálás dátuma
2018.01.08. 06:46
Márquez-Eötvös-Purcarete - A szerelemről és más démonokról
Évösszegző sorozatunk befejező részében a Népszava kultúrrovatának munkatársai szemezgetnek 2017 legjobbjaiból.
Az év legfontosabb kulturális eseménye

Balogh Gyula: Egyértelműen a Testről és lélekről. Épp arról szól, ami a címe: testről és lélekről. Képileg és forgatókönyvileg egyszerre költői és katartikus, könnyes és megrendítő, pedig csak rólunk szól, emberekről, akik legalább álmainkban szabadok vagyunk.

Csákvári Géza: Enyedi Ildikó Arany Medvéje a Berlinalén és a Testről és lélekről főszerepét alakító Borbély Alexandra Európai Filmdíja a legjobb színésznő kategóriában.

Csepelyi Adrienn: A Hollywoodtól a Nagymező utcáig végigsöprő zaklatási botránysorozat. Őszintén remélem, hogy ráébredést, megtisztulást indukál, nem boszorkányüldözést.

Hompola Krisztina: Nádas Péter Világló részletek című memoárjának megjelenése –remekmű; ebben az évezredben három magyar könyv hatott rám úgy, hogy „pad alatt”, ebéd közben vagy a koncert előtti utolsó 5 percben is azt olvastam: Esterházy Péter: Harmonia Caelestis, Spiró György: Fogság – és ez.

Urbán Csilla: A szexuális zaklatási botrányok kirobbanása.

A legszebb, ami megjelent

Balogh Gyula: Korniss Péter Folyamatos emlékezet című kiállításának katalógusa. Lassan leszokunk a katalógusokról, pedig nagyon is fontos tartozékai egy tárlatnak. A címlapon Korniss nagyszerű fotója, az erdélyi asszony hatalmas kockás szatyrokkal, belül tanulmányok, képek, szépséges időutazás.

Csákvári Géza: A Philadelphiai történet 4K-s Criterion-kiadása. Stewart, Hepburn, Grant és Cukor méltó tálalásban. Persze, hogy külföldről kell beszerezni.

Csepelyi Adrienn: Bp. Szabó György és Szőnyei Tamás Pokoli aranykor című albuma a nyolcvanas évek new wave koncertplakátjairól. Egy ötéves elragadtatásával lapozgattam! Szerettem az Essexi kígyó borítóját (Sarah Perry, 21. Század Kiadó) és Szécsi Noémi Egyformák vagytok című kötetének dizájnját (Magvető). Lemez: Dohnányi, az utolsó romantikus (Rózsavölgyi), mert belül csemege, kívül emberközeli. És persze Tori Amos: Native Invader – egyszerre aktuálpolitikai és nagyon személyes, megrázó album.

Hompola Krisztina: Enyedi Ildikó: Testről és lélekről – jelenetek, szempárok, két arc és gesztusok, amelyek pillanatképekként maradtak meg bennem.

Urbán Csilla: Újra kiadta az 1997-es OK Computer című lemezt a Radiohead. Az eredeti 12 szám mellé odapakoltak egy B-oldalt, a gyűjtői, dobozos kiadásban pedig van egy művészkönyv, az énekes Thom Yorke jegyzetei és egy válogatáskazetta.

A legjobb, amit 2017-ben olvastam

Balogh Gyula: Nagyon szerettem a Játékok és szerelmek című kötetből Nyáry Krisztián a témára és Fábri Péter dalaira (előadó: Kováts Kriszta) tanulságos és remekül megírt történeteit írók, művészek, a XX. század izgalmas figuráinak játékairól és szerelmeiről.

Csákvári Géza: Brian Jay Jones könyve George Lucasról, a Galaxison innen és túl Varró Attila fordításában. Lehet, hogy egyszer Peter Biskind könyveit is lefordítják magyarra?

Csepelyi Adrienn: Han Kang: Növényevő (Jelenkor Kiadó). A dél-koreai írónő egészen bizarr aspektusa az önrendelkezésről, testiségről, halálról. Évek óta nem volt rám ekkora hatással könyv, napokig kóvályogtam utána.

Hompola Krisztina: Az első válasz után önellentmondás lenne mást felelni: Nádas Péter: Világló részletek.

Urbán Csilla: Megkerülhetetlen: Nádas Péter: Világló részletek. Kihagyhatatlan: Margaret Atwood: A szolgálólány meséje. Letehetetlen: Arundhati Roy: A Felhőtlen Boldogság Minisztériuma. Egy, a miénktől eltérő kultúrában, Indiában játszódó, egyszerre politikai és szerelmesregény, van benne mágikus realizmus, összetett társadalomábrázolás, cselekményvezetés.

Amikor nem akartam kijönni a színházból

Balogh Gyula: Nálam Eszenyi Enikő Hamletje a Vígszínházban és Keresztes Tamás által fantasztikusan eljátszott Egy őrült naplója a Jurányiban. De sok jó volt, például a Radnóti Futótűz című produkciója Alföldi Róbert rendezésében, Kováts Adél nem felejthető alakításával.

Csákvári Géza: 2017-ben ilyen nem történt velem. Igaz, a Katonába sokszor nem tudtam bejutni sem.

Csepelyi Adrienn: Eötvös Péter Szerelemről és más démonokról című operája zsigeri, letaglózó élmény volt. Vidám, frivol ellenpontként szintén opera: Olasz nő Algírban, Szabó Máté briliáns munkája. Imádom, ha a rendező rendez.

Hompola Krisztina: Eötvös Péter: Szerelemről és más démonokokról – valami nagyon más, mint amit eddig operaként megszoktam: Márquez, Eötvös, Purcarete együtt az Operaházban.

Urbán Csilla: Háy János: Nehéz, Szkéné Színház.

Amikor megállt az idő a múzeumban

Balogh Gyula: Korniss Péter életműtárlata egy újabb hiánypótló kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában. Látni kell: most hosszabbították meg a nyitva tartását.

Csákvári Géza: A Sanghay–Shanghai. Párhuzamos eltérések Kelet és Nyugat között című pazar tárlaton a Hopp Ferenc Múzeumban. Egy távoli világ magyar szemmel. Van hozzá kapcsolódó filmklub is!

Csepelyi Adrienn: Pontosabban a múzeumkertben: esőben, jeges szélben toporogtam másfél órán át a szentpétervári Katalin-palota előtt, hogy beengedjenek. Aztán nem akartam kijönni.

Hompola Krisztina: Nem múzeum, de megállt az idő: Jeruzsálemben a Hadassa kórház zsinagógájában kedvenc festőm, Chagall színes üvegablakait látva.

Urbán Csilla: Szarajevóban idén nyílt meg a War Childhood Museum (Gyerekkor háború idején). A múzeumban a Szarajevó ostromát (1992– 95) gyerekként túlélőktől kértek olyan tárgyakat (és melléjük történeteket), amelyek fontosak voltak számukra a háború alatt. A kiállítás nemcsak a koncepciója miatt volt megrendítő, hanem azért is, mert a tárgyak tulajdonosai velem egykorúak, így azt is jól érzékeltette, hogy egy bizonyos földrajzi területen belül milyen párhuzamos történetek beszélhetőek el a gyerekkorról.

Fotó: AFP/Maurizio Gambarin/DPA

Fotó: AFP/Maurizio Gambarin/DPA

Bűnös élvezet

Balogh Gyula: Számomra az, amikor a Jordán-sztori című interjúkötettel foglalkozhattam.

Csákvári Géza: A The Orville. Seth MacFarlane feltámasztotta a hatvanas évek Star Trekjét. Majdnem Ford Farlaine-t idézem: eszem-...om megáll!

Csepelyi Adrienn: Goldfinger: The Knife. John Feldmann összerakott egy szupergruppot, és csinált egy olyan üdvözítően egyszerű, önazonos kaliforniai punkrock-lemezt, hogy újra tizenhat éves lettem tőle. A Netflixen pedig a Peaky Blinders: mocskos, fülledt gengsztersztori a húszas évek Birminghaméből. Szexi és addiktív.

Hompola Krisztina: Nézni Firenzében Dávidot közelről, beszélgetni az üres cédulapapírt kérő holland lánnyal a jeruzsálemi Siratófal előtt, látni és hallani egy lányt a színpadon az augusztusi verőfényes napsütéses délutánon: P. J. Harvey a Szigeten.

Urbán Csilla: A Twin Peaks új, harmadik évada és a hozzá kapcsolódó könyvek (Twin Peaks titkos története, Az utolsó dosszié). Az Amerikai Horror Story hetedik, Cult (Kultusz) című évada, amely egy horrorbohóc-szektán át azt meséli el, Trump politikája miként piszkálta fel az emberek sötét oldalát. Utal az amerikai vallási fundamentalista csoportokra, olyan figurákra, mint Charles Manson és Andy Warhol, és pofonokat oszt a feministáknak és a feminizmust ellenzőknek, a szexizmusnak és a homofóboknak is.

Szerző

Alaposan ráfázott a könyvszakma az Alexandra-ügyre

Publikálás dátuma
2018.01.08. 06:45
FOTÓK: MOLNÁR ÁDÁM
A rendszerváltás óta 2017 volt a könyvszakma legsúlyosabb éve - állítja Kocsis András Sándor, aki nem gondolta volna, hogy egy minihorgolásról szóló könyvet nyomnak majd újra.

- Hárommilliárd forinttal tartozik könyvkiadóknak a bedőlt Alexandra bolthálózatot könyvekkel ellátó Könyvbazár Kft. Van esély, hogy megkapják ezt a pénzt?

- Kizárt. Szerintem a Könyvbazár vagyona a nullával egyenlő. A felszámolás elindult a Könyvbazár és a Rainbow Üzletlánc Kft. ellen is. (Utóbbi üzemeltette az Alexandra könyvesboltokat. - A szerk.) Az ünnepek előtt tárgyaltam a felszámolóval, aki közölte, hogy több mint ötmilliárd forint követelést fogalmaztak meg a Rainbow-val szemben.

- Mekkora a Könyvbazárnál lévő raktárkészlet és mi történik vele?

- A felszámoló írt egy körlevelet karácsony előtt, hogy a kiadók 20-áig szállítsák el a könyveiket, különben bérleti díjat kell fizetni. Nem közölték, mekkora készlet maradt az Alexandra pécsi raktárában, én 100 milliós összegre becsülöm. A rendszerváltás után 2017 volt a legsúlyosabb év a könyvszakma számára. A veszteségeinket két-három év alatt tudjuk majd behozni. Tavaly három dologtól féltünk: a nagy pénzügyi veszteségtől, attól, hogy mi lesz az 59 Alexandra könyvesbolttal, és mi lesz a készletekkel. Leggyorsabban a boltok státusza rendeződött, kb. 50 bolt szeptember 1-ig újranyitott, köszönhetően a kereskedő kollégák gyors reagálásának.

- Korábban említette, hogy a sokszínűséget is fenyegetheti, ha az Alexandra-csőd után a legnagyobb cégek (a Libri és a Líra) kerülnek előnybe. Hány kis kiadó ment tönkre?

- Pontos számok nincsenek. A két nagy cég veszteség nélkül megúszta és helyzetelőnybe kerültek az Alexandra boltjainak újranyitásával. A könyvszakma koncentrációja 2008 után felgyorsult a pénzügyi világválság következményeként, és a kereskedő cégek egyre több kiadóban szereztek érdekeltséget. Ez nemzetközi téren szokatlan, ott inkább kiadók egyesülnek. A kiadók pénzügyi helyzetében különbség még, hogy a könyvek árazásában Nyugaton differenciált árrést alkalmaznak, ez azt jelenti, hogy különbséget tesznek műfajonként. A romantikus, könnyed műfajnak nagyobb az árrése, mert gyorsabban forog, nagyobb hasznot hoz, például egy Stephen King vagy egy Stephenie Meyer. Egy komolyabb műfajtól ez nem várható el. A könnyedebb műfajoknál magasabb árrést kérnek a kereskedők, alacsonyabbat a lassabban forgó, de fontos munkáknál. Magyarországon nincs különbség egy értékes szakkönyv és egy lektűr árrésében. Ez azért lenne fontos, mert a finanszírozási teher a kiadóknál van. A kiadó a kereskedőnek bizományba adja át a könyveket, így csak eladás után kapja meg a pénzt. Azonban szükséges megjegyeznem, hogy a kereskedőcégekre is nagyon komoly terhek hárulnak a boltok üzemeltetésével kapcsolatosan. Magyarországon a könyszakma átlagos forgása kb. 13 hónap, egy kiadónak a könyv megjelenése után azonban már 90 nappal a költségeket ki kell fizetnie. Így a kiadóknak egy finanszírozási hidat kell biztosítani, hogy állni tudják a költségeket, amíg meg nem kapják az eladott könyvek után a pénzt, ezért is hiányzik nagyon az a hárommilliárd forint.

- A Magyar Könykiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) készített egy könyvszakmai javaslatcsomagot is a kormánynak, amelyből semmit nem fogadtak el. A kormányzat arra hivatkozik, hogy azért nem avatkoznak be, mert ez piaci kérdés. Mennyire áll meg ez az érvelés?

- Az elmúlt 27 évben komoly állami segítséget a könyvszakma nem kapott. Az éves könyvszakmai támogatás összege kb. 700 millió forint, ez a szakma társadalmi súlyát nézve alacsony. Az utóbbi években a kormány viszonylag sokat költ a könyvszakmára, de nem üzleti alapon. Ha azt mondják az egyik oldalon, hogy ez üzleti vállalkozás, akkor ne avatkozzanak be máshol nem piaci módszerekkel. Említhetném Kerényi Imre könyvsorozatát, amire sok száz millió ment el, az Előretolt Helyőrség Íróakadémia támogatása milliárdos. Hat pontot fogalmaztunk meg, Závogyán Magdolna kultúráért felelős helyettes államtitkár az ünnepek előtt azt mondta, 2018-ban a kormány meg fogja fontolni, melyeket tudja támogatni. Az egyik javaslat az volt, hogy a Magyar Követeléskezelő Központ akár diszkontált áron vásárolja fel a kiadók Könyvbazár Kft.-vel szembeni követeléseit. Ennek a technikáit meg lehet találni, de ez nem azt jelenti, hogy állami befolyást akartunk. A könyvszakma mindig független volt a kormányoktól, és ezt a státuszt határozottan szeretnénk megőrizni. Tegyük fel, hogy ez egy másfél milliárd forintos követelésfelvásárlást jelentett volna. Ehhez képest a határon túli futballakadémiákat a kormány 8 milliárd forinttal támogatta. A másik öt pont a szakmát érintette. Az árkötöttségi törvényt nem tudtuk átvinni, az iparűzési adót sem rendezték, a pedagóguskedvezményt visszautasították. Felvetettük a társaságiadó-kedvezmény kiterjesztését a kiadókra, a szépirodalmi, ismeretterjesztő és gyermekkönyvek éves nettó árbevétele után 20%-ig fogadhatnánk be TAO-t. Tállai András adóügyi államtitkár azt válaszolta, ezt nem tudják kiszámolni. Én ki tudom, éves szinten 2,5-2,8 milliárd forint. Amellett, hogy kritikát fogalmazunk meg kifelé, mi is felelősek vagyunk Könyvbazár-ügyben. A jóindulatú naivitás az oka. Mindenki rettegett, hogy beborul a Pécsi Direkt (Az Alexandra-hálózat tulajdonosának, Matyi Dezsőnek előző, szintén bedőlt könyves cége, amelynek tevékenységét a Könyvbazár vette át. - A szerk.), és a könyvszakma adott egy utolsó esélyt Matyi Dezsőnek, ez hiba volt.  

- Mi a helyzet az iparűzési adó miatt indított perekkel? Azt mondta, akár Strasbourgig is elmennek.

- A kérdés, hogy termék vagy szolgáltatás a könyv. A kormány szerint a nyomdaszámlát nem vonhatjuk le az iparűzési adó alapjából, mert szerintük a nyomda szolgáltatást végez. Ez példátlan, a nemzetközi partnereink nem is értik, miért szolgáltatás a könyv. Akkor lenne az, ha a kiadók vásárolnák az alapanyagokat és odavinnék a nyomdának, hogy nyomtassanak rá. Sehol nincs törvényileg leírva, hogy a könyv szolgáltatásnak számít, ez egy régi pénzügyminisztériumi főosztályvezető állásfoglalásán alapul. Évekig semmi nem történt, majd elkezdődtek a vizsgálatok. Feltételezem, hogy valaki felhívta az önkormányzatok figyelmét, hogy néhány helyen többletpénzt lehet behajtani. 16 kiadó állt vagy áll vizsgálat alatt, eddig hat kiadót ítélt el a bíróság, a Kossuth Kiadó Zrt. is ide tartozik, mi már a Kúria előtt állunk. Az első lépés az Európai Bíróság lehet, de ehhez a Kúria fordulhat, ha egy kúriai bíró jogbizonytalanságot állapít meg. Ha ez nem történik meg, akkor lehet a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulni. Az elmúlt 8-10 hónapban annyit értünk el, hogy újabb per nem indult.

- A Kossuth kiadói csoport hogyan zárta az évet?

- A Könyvbazár bukása annyi kárt okozott, mint egy közepes kiadó éves árbevétele. 1,5 -2 év alatt lehet behozni ezt a pénzügyi veszteséget. Siker volt Romsics Ignác Magyarország története című könyve, a Zsolnay-album. Meik Wiking dán életérzésről szóló könyve, a Hygge áprilisban jelent meg. Kiadói pályafutásom alatt példátlanul ötször kellett utánnyomni. A siker magyarázata az lehet, hogy a kaotikus világban megpróbálunk visszavonulni abba az általunk befolyásolható szférába, a mikrokörnyezetünkbe, ahol jól tudjuk magunkat érezni. Ezt igazolni tudjuk más kiadványainkkal is, például jól fogyott a könyvünk a kalligrafikus írásról, de a kedvenc példám a minihorgolásokról szóló könyv, sosem gondoltam volna, hogy kétszer utánnyomjuk. Jövőre kiadjuk Dos Santos két könyvét, a Shakespeare-átiratok sorozatból Jo Nesboét és elindul a BBC világtörténelmi folyóirata is.

- Az MKKE elnökeként mire számít 2018-ban?

- Folytatódik a lassú konszolidáció. Decemberben 9-10 százalékos növekedés volt, - ez jó hír, így 2017-re másfél-két milliárd forgalomkieséssel számolok. Lehetőségeinkhez mérten segítünk a kisebb kiadóknak, mert  nem örülök, hogy az erősebbek erősebbé váltak, a sérülékenyek még sérülékenyebbé. Üzletemberként nem lenne zavaró, de ha az egyesülés tisztségviselőjeként vagy emberként fogalmazok, akkor vérzik a szívem azért a családi vállalkozásért, ami 25 éve ott van a piacon és a pénzügyi veszteség miatt gyógyíthatatlan sebet kapott.

Névjegy
Kocsis András Sándor (1954., Budapest) az ELTE BTK-n végzett, okleveles szociológus. A Kossuth Kiadó Zrt. elnök-vezérigazgatója, a Magyar Könykiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnöke.