"Még négy évet nem bírunk ki"

Publikálás dátuma
2018.01.17. 06:07
FOTÓ: CSORTOS SZABOLCS
Karácsony Gergely megígérte a pécsieknek, hogy visszaszerzi az ellopott „i” betűt, az MSZP pedig azt: beáll Mellár Tamás mögé.

A Fidesz kisebbségben van, de abban erős, hogy meg tudja szervezni a kisebbséget. Nekünk abban kell erősnek lenni, hogy megszervezzük a többséget – ez volt az egyik fő üzenete Karácsony Gergelynek, az MSZP és a Párbeszéd miniszterelnök-jelöltjének Pécsett, a Változás 2018 nevet viselő politikai rendezvényen. A Pécsi Kulturális Központ uránvárosi épületében a mostani kormány leváltására szövetkezett baloldali és független közéleti személyiségek arról próbálták meggyőzni a hívásukra eljött 250 pécsit, hogy összefogással le lehet győzni a Fideszt. Karácsony azt mondta, választási programja mindössze egy betűből áll, s ha nyer az összefogás, akkor az igazság szó elejére az új kormány visszateszi az ellopott „i” betűt. A kormányfőjelölt az egészségügy és oktatás területét ítélte különösen lesújtónak, de szólt arról is, hogy rekord magas adó sújtja a legkevesebbet keresőket, ezért az ő kormánya a minimálbért adómentessé kívánja tenni.

Beszéde végén arra kérte a közönséget, hogy álljanak fel, és mondják el annak a versnek az első sorait, ami ma a legaktuálisabb költemény, aztán belekezdett a Nemzeti dalba. A közönség kórusban vele-mondta a „Talpra magyar!”-t.

Szakács László, az MSZP baranyai szervezetének elnöke, parlamenti képviselő azt hangsúlyozta, hogy a leendő kormány a kisemberek kormánya lesz, nem az oligarcháké, a Mészáros Lőrinceké és Andy Vajnáké. Tóth Bertalan, pécsi parlamenti képviselő, az MSZP frakciójának vezetője a Népszabadság nyolc évvel ezelőtti cikkét idézte, amiben egy külföldi azt mondta, hogy Pécsből árad a szabadság és a szerelem. Aztán hozzátette: ez a múlt, ma Pécsen nincsenek munkahelyek, az eladósított várost Pestről irányítja a Fidesz, az utcákon Tiborcz lámpái égnek, s a mindenki karácsonyfáján Hoppál államtitkár képét ábrázoló dísz lóg. A frakcióvezető bejelentette, hogy a 2018-as választáson a baranyai egyes körzetben visszalép Mellár Tamás, közgazdász javára, s a konzervatív gondolkodású tudóst támogatja az MSZP és a Párbeszéd.

Mellár is szót kapott, aki azzal indokolta politikai szerepvállalását, hogy a Fidesz leépíti a demokráciát és a piacgazdaságot, s az unióból kelet felé viszi az országot. A közgazdász – aki az első Orbán-kormány idején a KSH elnök volt – úgy látja, hogy ha marad a Fidesz, akkor a kor minden fontos kérdésére rossz választ fog adni.

Az MSZP és a Párbeszéd a baranyai 4. körzetben is független jelölt mögé áll, ott Vass Pétert, Szigetvár polgármesterét küldik harcba. A korábban állatorvosként dolgozó, 59 esztendős Vass elcsukló hangon idézte fel, hogy azért vállalta a polgármester-jelöltséget 2014-ben, mert a Fidesz önkényébe belefáradt szigetvári állattartók a jövőtől aggódva kérték meg erre.

Az ülést követően megszólítottam lelkesen tapsoló és helyeslő közönség több tagját, valóban látnak-e esélyt a Fidesz legyőzésére?

– Azt tapasztalom, hogy az embereknek elege lett a Fideszből – mondta a 65 esztendős Számel Mártonné, aki nyugdíjazása előtt a pécsi Délhúsnál volt alkalmazásban. – Ha tényleg lesz összefogás, akkor menni fog ez a kormány.

Az asszony egykor központifűtés-szerelőként dolgozó férje hozzátette:

– Kicsit odajutottunk, mint a Horthy- meg a Rákosi-korban: az emberek fásultak attól, hogy azt tesznek velük, amit akarnak. De már nem kell sok ahhoz, hogy fellázadjanak. Talán csak annyi, hogy lássák, az összefogással tényleg van esély.

Varga Klára, logopédus így fogalmazott:

– Ha nyerni akar a baloldal, akkor házról házra kell járni, és meggyőzni az embereket.

Megjegyeztem, hogy a gyűlés résztvevőinek 90 százaléka 60 év feletti, mire a logopédus ekképp reagált:

– Azok a fiatalok, akiknek céljuk van, elegük lett az ország állapotából és vezetőiből, és inkább elmentek külföldre. Akik maradtak, azokat meg felőrli a létbiztonságért folytatott harc. Közömbösek lettek a politikával szemben, és talán el se hiszik, hogy a Fidesz elzavarható.

Garzó Gábor véleménye összecsengett a fent megszólalókkal. Az egykor esztergályosként és birkózóedzőként dolgozó, pártokba soha be nem lépő, 60 éves férfi ezt fejtegette:

– Összefogással igenis legyőzhető Fidesz, de nagyon sok munka kell ehhez, és az, hogy a politikusok a jobb jelölt mögé állva félretegyék egyéni ambícióikat. Ha nyer a Fidesz, Magyarországnak vége, még négy évet nem bírunk ki.

Indul a "szántás"
Felszántjuk az országot, az emberek valódi problémáiról fogunk beszélni – ezt ígérte Molnár Gyula, az MSZP elnöke a szocialisták hétvégi választmányi ülésén. Az MSZP és a Párbeszéd közös miniszterelnök-jelöltje tegnap Pécsen Tóth Bertalannal, a szocialisták frakcióvezetőjével, valamint Kunhalmi Ágnessel, az MSZP elnökségi tagjával tartott fórumot.
Információink szerint jövőhéten ugyanez a hármas Nyíregyházán, majd január 31-én Tatabányán kampányol a „2018 a változás éve Magyarországon szlogennel.”
Karácsony tervei szerint február elején Székelyföldre látogat majd. A kampány további helyszíneit és időpontjait vélhetően februárban véglegesítik, hiszen az MSZP február 10-én tartja kongresszusát, ahol hivatalosan is döntenek a Párbeszéddel való közös listáról és Karácsony Gergely miniszterelnök-jelöltségéről.  - Z. Á.

„Diktatúra. Ennyire egyszerű”

Publikálás dátuma
2018.01.17. 06:06
FOTÓ: TÓTH GERGŐ
1956-ban egyszer már elköszönt Magyarországtól Kasza László újságíró, a Szabad Európa Rádió egykori igazgatóhelyettese, most 80 évesen pedig úgy döntött: végleg távozik.

- "Ami itt van, az már nem az én hazám" – írja az Élet és Irodalomban megjelent Isten veled, Magyarország! című publicisztikájában. Akkor mi?

- Diktatúra. Ennyire egyszerű.

- Sokak szerint Magyarországon nincs diktatúra, vannak pártok, pár hónap és választást tartunk.

- Modern, XXI. századi diktatúra van, ami persze különbözik a múlt századiaktól. Kádár János diktatúrája is más volt, mint Rákosi Mátyásé. Tömeges kivégzéseket, bebörtönzéseket, deportálásokat Kádár a hatalma elején csinált. Viszont utána sem volt többpártrendszer, jogállamiság, sajtószabadság. A mai magyar rezsimből is hiányoznak ezek az ismérvek. Akkor is, ha vannak a Fidesz mellett jelentéktelen pártok, van még néhány szabadon működő média, de a sajtó kilencven százaléka a kormánypropagandát mondja, sugározza. Ez Orbán Viktor diktatúrája.

- A "diktátornak" és a "diktatúrájának" nagy támogatottsága van Magyarországon. Orbán Viktor valaha volt liberális és demokrata is. Ön azt írja már akkor is ismerte.

- A rendszerváltás előtt, a Szabad Európa Rádió munkatársaként rengeteg műsort készítettem az akkori magyarországi ellenzékről, amelynek része volt az Orbán vezette Fidesz is. A miniszterelnökkel 1989-ben Londonban találkoztam először, ő akkor Soros-ösztöndíjjal Oxfordban tanult. Volt szerepem ebben a támogatásban, hiszen amikor Soros György Münchenben járt, említettem neki, hogy Orbán szerepet fog vállalni a rendszerváltás utáni magyar politikában. Londonban udvarias volt és arra kért, továbbra is támogassuk a demokratikus ellenzéket, köztük a Fideszt. Nem ellenkeztem, sőt a párt hivatalos megalakulása után pár perccel például telefoninterjút készítettem két megválasztott vezetőségi taggal, Szelényi Zsuzsannával és Fodor Gáborral.

- Mikor romlott meg az idilli viszony?

- 1992-ben Andrásfalvy Bertalan, az Antall-kormány művelődési és közoktatási minisztere azt mondta, hogy amikor a kereszténydemokrata oldalról valamilyen vallásos vagy az egyházzal kapcsolatos megnyilvánulás hangzik el, akkor a Fidesz képviselői "csuhások, térdre, imához!" felhívást intéznek hozzájuk. A parlamentben megkérdeztem Orbántól, hogy ez mégis mire jó. "A választóink ezt akarják hallani" – válaszolta röviden.

- A választóik most mást akarnak hallani, így mást mond, közben pedig bármit megtehet.

- Nincs kifogásuk az ellen, hogy a lakosság negyede a létminimum alatt él. Az utcán karácsonykor is hosszú sorok álltak egy tál meleg ételért. Hajléktalanok fekszenek az aluljárókban. Az egészségügy már évek óta padlón van, rengeteg magyar orvos és nővér dolgozik például Németországban. Minden nap újabb korrupciós esetekre derül fény, és egyre csak az Orbán-közeli emberek hihetetlen gazdagodásáról hallani. És mindezt hangos szó nélkül tűri a népünk. Mindig is tűrte. Nekünk mindig vezér kellett, kell. Legyen az osztrák császár, Horthy Miklós, Kádár János vagy Orbán Viktor. Mindig kell valaki, aki megmondja, hogy merre van az előre. Aki megígéri, hogy megvéd bennünket akkor is, ha nincs kitől. Majd kreál ellenséget. Most éppen Brüsszel az, meg Soros.

- Mi a legnagyobb "bűne" Orbánnak?

- Úgy "védte a keresztény Európát", hogy kerítést épített a menekültek elé, és megtagadta befogadásukat. Ezzel a politikával tovább mélyítette a bennünket a Nyugattól elválasztó szakadékot, amelyet ő ásott meg nyolc év alatt. A rendszerváltás utáni kormányok érdeme volt, hogy a negyvenéves szovjet elnyomás után – népszavazás jó eredményével alátámasztva – ismét jelentkezhettünk a demokratikus Nyugatnál, és az befogadott bennünket. Orbán nemcsak vonakodik, hogy viszonozza a szolidaritásukat, hanem nyolc éve folyamatosan támadja, ellenségének tekinti az EU-t és azokat, akik olyan intézményeket hoztak létre, amelyek demokratizálni próbálják a kelet-európai országok kommunista rendszerek idején zárttá tett társadalmát. Például Soros Györgyöt.

- Mikor döntötte el, hogy 80 évesen újra itt hagyja az országot?

- 1956-ban egyszer már elköszöntem Magyarországtól. Igaz, akkor menekültem. Most önszántamból megyek. Tiltakozásul az ellen a rendszer ellen, amely ma itt uralmon van. Amikor először mentem, tizenkilenc évesen, a nagy bizonytalanságba indultam. Fogalmam sem volt, mit hoz a jövő. Most, nyolcvanévesen tudom, hogy család, unokák, biztos egzisztencia vár. Mégis ez a szomorúbb, sokkal szomorúbb búcsú. Nem egy országtól – a magyar hazámtól búcsúzom. Sokat jártam vidékre a barátaimhoz. Egyetlen csatornát lehet nézni, egyetlen rádiót lehet hallgatni, és a helyi lapot lehet olvasni, amely a kormány propagandáját harsogja. Ez fáj. Huszonöt éve ebben a lakásban élek, a héten jön a költöztető autó és teljesen felszámolom az itteni életemet.

- Most már haza sem jön?

- Magyarnak születtem, ez az, ami örökre megmarad bennem. A magyarságomat, a hazaszeretetemet olyan alakok, mint Kádár vagy Orbán nem tudja elvenni.

- Az idei választásokat azért követi majd?

- Igen, és már előre is el vagyok keseredve.

- Akkor nem tud mondani semmi biztatót az itthon maradóknak?

- Semmit. Az úgynevezett ellenzéki pártok egymással vannak elfoglalva. Többet harcolnak egymással, mint Orbán Viktorral. Egyáltalán nem bízom abban, hogy Orbán elveszítheti a választást. Sőt, a kérdés igazából az, hogy lesz-e megint kétharmada. Szerintem az is meglesz. A jóslás veszélyes, főleg, ha a jövőre vonatkozik, de a viccet félretéve félek, hogy ez lesz a vége.

- Ön régebb óta ismeri a miniszterelnököt, mint az átlag magyar választó. Mit gondol, meddig maradhat még hatalmon?

- Orbánt még nyolc év múlva is megválaszthatják. A miniszterelnök és Deutsch Tamás a 90-es választások előtt az én magánautómmal járt napokig választási körútra, mert a Fidesznek akkor még nem volt semmije. Én is elkísértem Orbánt Egerbe, Pécsre és több más városba. Beszédeiről, a gyűlésekről riportot készítettem, véleményét több interjúban rögzítettem, tehát a lehetőségeimhez mérten valóban támogattam. Ezt már sokszor meggyóntam, komoly bűn volt.

Névjegy
Kasza László 1937-ben született Somogysámsonban. Osztályidegen származása miatt „csak” Pannonhalmára vették fel, ahol 1955-ben érettségizett. 1956. november végén Németországba emigrált. Münchenben közgazdaságtant és újságírást tanult. 1963-ban került a Szabad Európa Rádióhoz, ahol előbb gyakornokként, majd szerkesztőként, végül mint igazgatóhelyettes dolgozott.
Többek között a „Holnap hullámhosszán”, a „Gondolatforgató” és a „Kommentár nélkül” című műsorokat szerkesztette. 1994-ben hazatért Magyarországra, négy évig az MTV politikai műsorainak főszerkesztője volt. 1995-2005 között EU-megbízással média-tanácsadóként Albániában, Macedóniában, Jugoszláviában dolgozott. A Magyar Köztársasági Éremrend Tiszti Keresztjének és a Nagy Imre-emlékérem kitüntetettje.

Szerző

Kiprédikált pártpolitika

Publikálás dátuma
2018.01.17. 06:05
VÁSÁRHELY - Lázár János és mögötte a templom, amelyben hálásak neki FOTÓ: MTI/KELEMEN ZOLTÁN GERGELY
A katolikusok szerint a kormány nem vár viszonzást a támogatásért. Az evangélikusok mindenesetre kiszámíthatóbb finanszírozást sürgetnek.

Soha nem merült fel annak igénye, hogy az egyházaknak adott támogatásokért politikai támogatást kérne a kormány – állította lapunknak Veres András győri püspök, a katolikus püspöki kar elnöke, amikor a Hódmezővásárhelyen történtekről kérdeztük.

A városban – mint arról beszámoltunk – a polgármester halála miatt időközi választást tartanak. Németh László plébános a hívek megrökönyödésére a templomban kampányolt a kormánypárti jelölt mellett a múlt vasárnap. A plébános az istentiszteleten kifejtette, hogy az egyházak „a második világháború óta” nem kaptak olyan jelentős támogatást, mint a mostani kormánytól. Közölte: Hódmezővásárhelyen a harmadik katolikus templomot kezdik építeni, a számlán már ott a pénz.

Veres Andrástól, a püspöki kar elnökétől egyebek mellett megkérdeztük, hogy a plébános eljárása megfelelt-e az egyház belső szabályainak. Veres püspök nem kívánt véleményt mondani, szerinte ugyanis a hódmezővásárhelyi esetet a helyi püspöknek kell értelmeznie. (A „területileg illetékes” Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök nem reagált megkeresésünkre.)

Elküldtük kérdéseinket Bogárdi Szabó Istvánnak református püspöknek, a zsinat lelkészi elnökének és Fabinyi Tamásnak, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspökének is. Szerettük volna megtudni, a két protestáns egyházban elfogadható-e, hogy választás előtt a lelkészek pártpolitikai állásfoglalást tegyenek templomi rendezvényen.

Bogárdi Szabó Istvántól nem jött válasz, míg az evangélikus egyház elnöksége „egyeztetett választ” fogalmazott, amit Illisz László, az Evangélikus Információs Szolgálat igazgatója küldött el lapunknak. Az evangélikus egyház elnöksége hangsúlyozta, hogy más egyház istentiszteleti és stratégiai kérdéseibe nem szólnak bele. Az evangélikus lelkészektől általában azt kérik, hogy a gyülekezetek és az egyház egységének védelmében – különösen liturgikus alkalmak keretében – tartózkodjanak a pártpolitikai megnyilvánulásoktól.

A hódmezővásárhelyi plébános esete apropóján az is kérdés, érzékelhető-e olyan elvárás, hogy a valóban jelentős anyagi támogatásért cserébe a kormány politikai támogatást remél az egyházaktól. Veres András püspök erre válaszolta, hogy ilyen igény „soha nem merült” fel a kormány részéről. Az evangélikusok ugyanakkor azt szorgalmazzák, hogy „az egyházfinanszírozás rendje hosszabb távon és kiszámíthatóan váljék gyakorlattá”.

Választási körlevél
Veres András még nem tudta megmondani, hogy lesz-e katolikus választási körlevél: a püspöki kar csak március elején tartja soron következő ülését. Az evangélikusok arról tájékoztatták a Népszavát, hogy a 2018-as országgyűlési választások előtt az egyház vezetése – az eddig követett gyakorlatnak megfelelően – olyan körlevél kibocsátását tervezi, amelyben a választási részvételre buzdít, kérve, hogy a „hívek tájékozódjanak az induló pártok és személyek programjait illetően”.

Szerző