Megfejtették a Voynich-kéziratot?

Publikálás dátuma
2018.02.03 06:10
FOTÓ: AFP/CESAR MANSO
Fotó: /
Két kanadai kutató azt állítja, hogy mesterséges intelligencia segítségével megfejthető minden idők egyik legrejtélyesebb lelete, a Voynich-kézirat.

Az ismeretlen írásjelekkel írt könyvet, mely a kódfejtőknek és a nyelvészeknek is feladta a leckét, 1912-ben fedezték fel. A Voynich-kézirat néven ismert, ma mintegy 240 oldalas, valószínűleg már akkor is hiányos művet ekkor vásárolta meg az a lengyel könyvkereskedő, akinek a nevét ma viseli. Borjúbőr pergamenre, balról jobbra tartó, titkos, egyéni jelekkel írt szöveget, valamint különleges ábrákat tartalmaz, amelyek az elmúlt évszázadokban minden értelmezési kísérletnek ellenálltak.

Radiokarbon és hagyományos vizsgálatok szerint a kézirat a 15. század első évtizedeiben íródott, Észak-Itáliában. Szerzőségét többeknek tulajdonítják, teljes bizonyosság nincs. A könyv tulajdonosainak listája az 1500-as évek végétől követhető folyamatosan nyomon. 1969 óta a Yale egyetem könyvtárának ritka kéziratokat őrző részlegében található, és az interneten hozzáférhető.

Sokan próbálták megfejteni miről lehet benne szó, de még a képek sem igazán érthetők. Ezek alapján lehet herbárium, asztronómiai, asztrológiai, alkímiai kézikönyv, a fürdőző meztelen női ábrák sokasága alapján azt is sejteni vélik, legalább részben női betegségekkel foglakozik. Mivel eddig mindenféle megközelítési kísérletnek ellenállt, többen azt is felvetették, teljesen értelmetlen: korabeli hoaxszal, beugratással állunk szemben, vagy későbbi hamisítvánnyal.

Most viszont Greg Kondrak, az Albertai Egyetem komputertudósa és Bradley Hauer, a tanítványa korunk csodafegyverét a mesterséges intelligenciát (MI) küldte harcba a titkos jelek ellen, eljárásukat a Gizmodo ismertette. Első körben azt kellett kideríteniük, milyen nyelven íródott a szöveg. Az MI először áttanulmányozta az Emberi Jogok nyilatkozatát mind a 380 nyelven, amelyre lefordították. A szavak mintázata alapján nagy bizonyossággal megállapította, a Voynich-kéziratot héber nyelven jegyezték le.

Azt már eddig is többen felvetették, a szerző a kódoláshoz az alfagramma eljárást használta, azaz a szavak betűit ABC sorrendbe rendezte át. (Például ablak helyett aabkl áll.) A két ismeret birtokában második körben az algoritmus létező héber szavakat mutatott ki a szövegben. „Kiderült, hogy a szavak 80 százaléka megtalálható a héber szótárban, de nem tudtuk egymás mellett állva mit jelentenek” – mondta Kondrak. Végül a Google fordítóprogramja adta a megfejtést: „Ő (nőnemben) javaslatokat tett a papnak, a ház emberének és nekem és az embereknek”. Ez így furcsának tűnhet egy 240 oldalas könyv nyitányaként, de értelmes lehet egy olyan szöveg elején, amely gyógynövényekről szól. Kondrak és társa szerint a telje szöveg majd csak akkor lesz folyamatosan olvasható, ha a héber nyelv egy jó ismerője, aki történelmi ismeretekkel is bír, beszáll az értelmezési munkába.

2018.02.03 06:10

Erős szén-dioxid kibocsátást mértek az Antarktiszt övező óceánnál

Publikálás dátuma
2018.08.16 12:59
Illusztráció: AFP
Fotó: /
Az eddig véltnél jóval több szén-dioxidot bocsát ki az Antarktiszt övező tengeri jég körüli nyílt víz télen - írta az MTI a térségben elhelyezett 35 úszórobot segítségével készült amerikai kimutatás alapján.
A szakemberek a 2014 és 2017 közötti években a Princeton Egyetem vezetésével megvalósult projekt keretében gyűjtöttek adatokat az úszórobotokkal arról, hogy mennyi szén-dioxidot nyel el és bocsát ki a 60. déli szélességi kör és az Antarktisz között elterülő Déli-óceán.
"Az eredmény nagy meglepetést okozott, mivel a korábbi tanulmányok azt mutatták ki, hogy a Dél-óceán sok szén-dioxidot nyel el. Ha ez nem igaz, ahogy ezek az adatok jelzik, akkor ez azt jelenti, hogy újra kell gondolni a Déli-óceán szerepét a karbonciklusban és a klímában"
- idézte Alison Grayt, a Washingtoni Egyetem oceanográfusát, a Geophysical Research Letters című folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzőjét a Phys.org tudományos hírportál.
"Megfigyeléseink fontos horderejűek a globális karbonciklus megértésében. Az találtuk, hogy a Déli-óceán jelenleg majdnem semleges a szén légkörből való kivonása tekintetében, ami ellentétes a korábbi tanulmányokkal, amelyeket a Déli-óceán nagy szén-dioxid-elnyelését mutatták ki"
- magyarázta Jorge Sarmiento, a projekt vezetője.
 A korábbi téli mérések a térségből főleg az antarktiszi kutatóállomásoknak utánpótlást szállító, a Drake-átjárón áthaladó hajók mérésein alapultak. A négy éve indult SOCCOM-projekt keretében hatalmas mennyiségű információt gyűjtöttek a kutatók az úszó robotokkal. 
"Az elmúlt években több mérést folytattunk, mint az összes korábbi évtizedben együttvéve"
- mondta Gray.
 A projektet azért indították, mert ennek a térségnek páratlan szerepe van a klímában, ez azon helyek egyike, ahol az évszázadokig az óceánok mélyén lévő víz a felszínre jut, csatlakozik az áramlatokhoz és kapcsolatba lép a légkörrel. A robot mérőműszerek az áramlatokkal mozognak és különböző mélységekből gyűjtenek adatokat. Lemerülnek egy kilométer mélyre és kilenc napon át lebegnek az áramlatokkal. Majd még mélyebbre, két kilométerre merülnek és mérik a víz tulajdonságait. Amikor a felszínre emelkednek, megfigyeléseiket műholdon keresztül juttatják el a szárazföldre. 
A robotok nemcsak a víz hőmérsékletét és sótartalmát mérik, hanem a benne lévő oxigént, nitrogént és a víz savasságát is. A szakemberek a pH-mérések eredményeit használták arra, hogy kiszámolják a vízben feloldott szén-dioxid mennyiségét, majd a kapott adatokból azt, mennyi szén-dioxidot nyel el és mennyit bocsát ki a légkörbe.
"Nem meglepő, hogy a térségben az óceánvíz nagy mennyiségű szén-dioxodot bocsát ki, hiszen a mély víz különösen gazdag szénben. De alábecsültük a kibocsátás nagyságát, mivel kevés adatunk volt a téli hónapokról"
- magyarázta Gray.
 A Déli-óceánt az Antarktiszi áramlás alkotja, amely egyedülálló a Földön, ez az egyetlen áramlás, amely mind a 360 hosszúsági körön áthalad az Antarktisz körül. Magyon mély, általában 4 és 5 ezer méter közötti. Az Antarktiszi áramlás 21 ezer km hosszú, keletre tartó útján 130 millió köbméter vizet szállít másodpercenként. Ezzel ez a világ legnagyobb áramlata, a vízmennyiség százszor több, mint a Föld összes folyójának vízhozama együtt.
2018.08.16 12:59

Az e-cigi is ártalmas lehet

Publikálás dátuma
2018.08.16 10:10
Illusztráció: AFP
Fotó: AFP/
Az e-cigaretta belélegzett párája károsíthatja az immunrendszert - állapította meg egy új brit kutatás, amelyről a BBC News számolt be.
A kutatók megállapították, hogy az e-cigarettázás az immunrendszert is veszélyeztetheti: gátolja az immunsejtek működését a tüdőben és fokozza a gyulladást. A tudósok óvatosságra intettek a széles körben elterjedt nézettel kapcsolatban, hogy az e-cigaretta használata biztonságos.
A brit közegészségügyi hivatal ugyanakkor továbbra is azt tanácsolja, hogy amennyiben valakinek a dohányzásról való leszokáshoz van szüksége az e-cigarettára, inkább használja azt, mintsem rágyújtson, mivel a dohányzás sokkal károsabb az egészségre.
Korábbi tanulmányok elsősorban az e-cigaretta folyadékának összetételére koncentráltak, amelyet az eszközt használók páraként szívnak be. A Birminghami Egyetem professzora, David Thickett által vezetett kísérleti kutatásban laboratóriumi körülmények között vizsgálták, hogy mi történik a pára hatására nyolc nem dohányzó ember tüdejéből vett szövetmintával.
Az eredmények szerint a pára gyulladást okozott a szövetekben és meggátolta a tüdőből a potenciálisan károsító szennyeződéseket, baktériumokat és allergéneket eltávolító sejtek működését. Mint hangsúlyozták, olyan hatásokkal is találkoztak, amelyek hasonlóak a megrögzött dohányosoknál és krónikus tüdőbetegeknél tapasztalhatókhoz.
A kutatók felhívták a figyelmet arra, hogy a tanulmány laboratóriumi körülmények között zajlott és további kutatások szükségesek annak megállapítására, milyen hosszú távú hatásai lehetnek az e-cigaretta párájának az egészségre. A tüdőszövetekben végbement változásokat a kísérletben ugyanis 48 óra alatt tapasztalták.
Thickett leszögezte: miközben az e-cigaretta biztonságosabb a hagyományosnál, azért hosszú távon ugyancsak káros lehet, és a vele kapcsolatos kutatások még gyermekcipőben járnak. A hagyományos cigaretták füstjében jóval több karcinogén található, mint az e-cigaretták párájában. A rákkockázat szempontjából az e-cigaretta biztonságosabb, de ha 20-30 évig szívja valaki ezt a párát, ami krónikus obstruktív légúti betegséget (COPD) okozhat, akkor ezt a kockázatot is alaposan meg kell vizsgálni - jelentette ki a professzor. Hozzáfűzte: személyesen nem gondolja, hogy az e-cigaretta károsabb lenne a hagyományosnál, de azt óvatosan kell kezelni, hogy olyan biztonságos lenne, ahogy el akarják hitetni.
Korábbi kutatások szerint az e-cigaretták a hagyományos cigarettáknál kevesebb rákkeltő anyagnak teszik ki fogyasztóikat, de nagy koncentrációban tartalmaznak mikroszemcséket és más mérgeket, amelyeket a szív- és keringési betegségekkel és nem daganatos tüdőbetegségekkel hoztak összefüggésbe. Ezeknek a betegségeknek a számlájára írható a dohányzás okozta halálozások több mint fele.
2018.08.16 10:10
Frissítve: 2018.08.16 10:10