Ungvári Tamás: az elit nem azt jelenti, hogy valaki műveltebb nálam

Publikálás dátuma
2018.02.09 06:45
Fotók: Tóth Gergő
Fotó: /
Szembenézni a múltunkkal – Ungvári Tamással új könyve kapcsán az idő relativitásáról beszélgettünk, és azt is megtudtuk, miért hívogatta Füst Milán a szerző édesanyját.

- Amikor a könyvbemutatón az egyes műveken belüli időkezelésről beszélt, az operai pillanat jutott eszembe: az a különleges időpillanat, amelyben a rossz nyelvek szerint a főhőst leszúrják, de ezután még tíz percig képes áriázni. Van kedvenc operai pillanata?

- Flotow Mártáját láttam először életemben, tizenhárom évesen. Az opera a műfajok királya. Nincs jobb nála, de nem tudják, mert nem ismerik. Nehéz műfaj, történelmi képződmény. Nem tudom, van-e még, születik-e még. Leporelló áriája a kedvencem. Önnek?

- Tosca nagyáriája.

- Az nekem egy kicsit híg. Mozartnál jobb nincs. Amerikában egy teljes évig a Varázsfuvola ment az autónkban. A gyerekeim az utolsó taktusát is kívülről fújják.

- Saját életéből tud olyan pillanatot, amit visszahozna?

- Megváltoztatta az életemet, amikor először hívtak meg Cambridge-be. Akkor hosszú ideig nem kaptam útlevelet. Az a három hónap, amíg vártam az útlevélre: az a pillanat, amit soha nem ismételnék meg. Az a pillanat viszont, amikor megkaptam, örökké tart.

- Máshogy érzékeli most az időt, mint harminc éve?

- Igen, az életkor múltával az emberbe belopódzik a félelem, hogy ennek a játéknak egyszer vége van. Bár én semmitől nem félek 14 éves korom óta, azért nagyon ritkán eszembe jut, hogy nem fogom látni az unokáimat. Vagy, hogy valaki ír egyszer egy jobb könyvet az időről. Valószínűtlen, de megtörténhet.

- Na, jó, fordítsuk komolyra a szót: melyik a legjobb könyv, amit az időről írtak?

- Jorge Luis Borges írásaiban minden ott van, amit az időről tudni lehet. A könyvemben elemzem egyik írását. A történet egy kivégzés története. Az áldozat teljes évet él át a felsorakozott katonák előtt. Befejezi a drámáját, amit addig nem volt képes. Egyetlen pillanatba Borges egy teljes év történetét zsúfolta be.

- Ön hogyan ír?

- A lefekvés utáni órában írok, aztán elalszom, reggel pedig szó szerint tudom, amit kitaláltam. Van egy hatalmas jegyzetkatalógusom, de én mindent megtanulok. Szerencsére jó memóriám van.

- A memória valamilyen értelemben időfogalom?

- Teljesen rejtelmes dolog, nem értem, hogyan működik. Mindenki szeretne sokáig élni, de amikor megöregszik, elkezd panaszkodni. Én fordítva vagyok: örülök annak, hogy ennyit éltem, és rajongok azért az életkorért, amiben vagyok, mert ez van. A memóriám adottság. Hétköznapi memóriám, persze, nekem sincs. Nem emlékszem, hová raktam a kabátomat, de tartottam nemrég egy előadást Fieldingről, idézni kellett tőle, a harmadik fejezet első ötven sora eszembe jutott. Kivételes memóriám van, de nagyon sokat edzem.

- Hogyan?

- Ezer trükkje van. Vegye elő a Népszavát: a Vélemény rovatot, az első bekezdést, és olvassa nagyon tüzetesen. Tizedszerre szó szerint el tudja mondani, leírni. A memória egy fizikai-tudati izom. Ahogyan sportolok, úgy a memóriámat is tudom edzeni. Tanár vagyok, tudom, hogyan kell magam tanítani.

- Önmagát könnyebb tanítani vagy másokat?

- Ötven éve tanítok, volt, amikor nagyon jó tanár voltam, máskor kevésbé. Ha túl sokat követeltem, akkor rossz tanár voltam. Most doktori iskolában tanítok, tudja maga, milyen nehéz? Én nem tudnék ma ledoktorálni. Amerikában úgy mentem be az osztályterembe: kérem, maguk nem ismernek engem. Minden, amit tanítok, felesleges. Én nem vagyok autó, amibe bele lehet ülni, semmire se vagyok jó. Ha ezek után is maradnak, akkor jó.

- Maradtak?

- Egyre nőtt a tanítványaim száma. Nem nagy dicsőség, nagyon sok a rossz tanár.

- Önnek kijutott a remek tanárokból.

- Nekem csak jó tanáraim voltak, pedig nem vagyok udvarias ember. Tanított Komlós Aladár, a legnagyobb magyar kritikus. Füst Milán is tanárom volt. Tíz évig jártam hozzá minden délután. Ha nem mentem, anyámat hívta fel. Írtam egyszer Gelléri Andor Endréről egy cikket. Az öregúr Szigligeten volt, elküldtem neki. A cikk öt gépelt oldal, az ő válasza tizenöt. „Ostoba, rossz a mondat” – ilyenek. Én úgy tanultam, hogy ostorral vertek. Húsz év volt, mire a mondataim rendben lettek. Megmondom magának, ki tanított meg írni: a kisfiam angoltanára. Amikor szegény fiú nagyon fáradt volt az amerikai egyetemen, néha én írtam meg a házi feladatát. Visszajött a tanár úr véleménye: te fajankó! És oldalakon át magyarázta, mi miért nem jó. Én akkor már egyetemi tanár voltam, özönlöttek hozzám a diákok. A tanár urat Hyattnek hívták, a fiam mondta is: papa, te nem tudsz „hyattül”… Nos, akkor megtanultam hyattül.

- Fontos ma még a műveltség?

- A műveltségi mánia kiveszett. Miért legyek művelt, ha az oligarcha holnapután négy elemivel elveszi a pénzem? Ha az elit nem azt jelenti, hogy valaki műveltebb nálam. A tanáraim, amikor megismertem őket, rongyos kabátban jártak. De tanultak, mint az őrültek.

- A könyvbemutatón azt mondta: volt kor, amikor Magyarország a kontinens többi részéhez képest jelen idejű volt, s aztán lemaradt.

- Lemaradt. Érdekes módon, amíg az elátkozott Monarchia tagjai voltunk, egy világbirodalomé, addig a világ itt történt Bécsben és Budapesten. A Nyugat 1908-ban indult, olyan bolyban jöttek a tehetségek, amilyenre addig nem volt példa.

- Hogyan fordulhat ilyesmi elő? Mármint a lemaradás.

- Kiszakadtunk a Európából. Megtörtént valami, amit egyetlen történelem sem tud elviselni: amikor kirázzák az embereket az otthonukból. Az első világháború után 400 ezer erdélyi közhivatalnok jött át, voltak, akik vagonban aludtak. Az emberek gyökereit nem lehet kitépni. Utána jött a holokauszt. Egy központi kataklizma, történelmi választóvonal, nem lehet utána ugyanúgy élni és gondolkodni, mint azelőtt.

- De akkor mit tehetünk?

- Vissza kell szerezni a népek becsületét. Ha én valakinek a lakásába beköltözöm, ami nem az enyém, elvész a becsületem. Hány nemzedéken át történt mindez? Nem csak a holokausztnak vannak túlélői – mint én –, hanem azoknak is, akik beköltöztek az apám lakásába. Miként magyarázza el a gyerekének, hogy ez nem az ő lakása volt? Ezeket nehezen lehet kibeszélni. Új eszményeket kell kitűzni: én mától fogva becsületes vagyok. Van a becsületnek értéke, senki ne mondja, hogy nincs. Önmagában is jó érzés: ne lopj! Szembe tudok nézni emberekkel. Háziasítani, domesztikálni kell saját magunkat. A kutya is farkasoktól jön, de most már barátságos, és kedvesen nyalogatja a kezünket. Nekünk meg kell tanulnunk együtt élni a történelmünkkel. Aminek egy jókora részét sokan eltagadják. A németek megpróbálták megtanulni, miként éljenek együtt a történelmükkel, több-kevesebb sikerrel. Vállalni kell: igen, megtörtént, bocsánatot kérünk.

- Finnország mindössze százéves. Úgy tűnik, náluk felgyorsult az idő, hogy ennyi év alatt ilyen messzire jutottak.

- Teljesen igaz. Régi paraszti társadalmak, megtanultak valami mániákus becsületet. Nekik nem Bolond Istók volt a hősük, nem Döbrögi, hanem ott voltak komoly emberek, akik azzal szórakoztak, hogy megmentik a másikat. Nem a földéhség volt jellemző rájuk, hanem az adomány. Arról nem is beszélve, hogy Skandináviában száz év szociáldemokrácia volt a biztosíték. A népek, akik nem kooptálják az elesetteket, vesztenek. A migráció nagy kérdés politikailag. De az igazi kérdés az, mit teszek a szomszédommal.

Névjegy
Széchenyi-díjas és József Attila-díjas magyar író, műfordító, kritikus, irodalomtörténész, az irodalomtudományok akadémiai doktora. Legutóbbi könyve Mi az idő? címmel a Scolar kiadónál jelent meg.

2018.02.09 06:45

Megnyílt a Magyar ízek utcája

Publikálás dátuma
2018.08.18 16:16

Fotó: MTI/ Bruzák Noémi
A Szent István-napi ünnepségek részeként a háromnapos gasztronómiai eseményt a Budai alsó rakpart Várkert Bazár előtti részén rendezik. Idén a fűszereké a főszerep, és meg lehet kóstolni Magyarország tortáját, valamint a Szent István-napi kenyérverseny győztes cipóit is.
"Évről évre százezres nagyságrendben látogatják a Magyar ízek utcáját, idén százötven kiállító, élelmiszer-termelő és -előállító, illetve vendéglátós települt ki portékáival a helyszínre, több kilométer mennyiségű kolbász fogy majd el a következő három napban" - mondta Novotny Antal, a rendezvény főszervezője az MTI-nek. A Magyar ízek utcáját kilenc évvel ezelőtt a magyar gasztrokultúra sokszínűségének bemutatására hozták létre. Idén számos fűszerkészítő és termelő mutatkozik be, és a vendéglátósok is készítenek egy-egy erősebben fűszeres ételt. "Ha az ember végigsétál egy fesztiválon, a legintenzívebben az illatok fogják meg, ettől kapunk kedvet ahhoz, hogy valamit megkóstoljunk, az illatokhoz pedig a fűszerek adják a legtöbbet. A magyar konyha különleges fűszerei közül találkozni lehet például a lestyánnal, a csomborral, a rozmaringgal, a tárkonnyal és természetesen a fűszerpaprika termelői közül is többet elhívtunk" - mondta a főszervező. Novotny Antal hangsúlyozta, hogy az érdeklődők a rendezvényen kóstolhatják meg először Magyarország tortáját, a Komáromi kisleányt, valamint cukormentes tortáját, a Három kívánságot. Idén 12. alkalommal hirdették meg a Magyarország tortája versenyt, amelynek célja, hogy az államalapító Szent István előtt a magyar cukrászszakma egy tortával tisztelegjen. A legjobbakat szakmai zsűri választotta ki.
Beleharaphatnak a látogatók a Szent István-napi kenyérverseny három győztes cipójába is. A magyar pékek három kategóriában - innovatív, teljes kiőrlésű és fehér búzakenyér - versenyeztek. A Szent István-napi fehérkenyér a Várhegyi Deres lett, az innovatív kategória legjobbja egy mézalmás rozskenyér, a teljes kiőrlésűek között pedig a Hajsza névre keresztelt kenyér győzött, amely tönkölyből, rozsból és zablisztből készült. A Magyar ízek utcájában bemutatják egy-egy tájegység ételét is határon innen és túlról: a Felvidékről érkező csapat mátyusföldi káposztalevest, Csángóföld képviselői szőlőleveles töltikét, a kárpátaljaiak borscslevest és szilvalekváros fánkot készítenek. Meg lehet kóstolni roma ételkülönlegességet, a cigánykáposztát bodaggal, az alföldiek pedig pásztor ételeket és hagyományos karcagi birkapörköltet főznek. A rendezvényt számos koncert kíséri szombaton és vasárnap a Várkert Bazár előtti színpadon. A fellépők között van Kovácsovics Fruzsina, a Pénzügyőr Zenekar, Dj Izil, a Lóci Játszik, a Mörk, a Jetlag, Antonia Vai, az NB, az Alma zenekar, a Készenléti Rendőrség Zenekara, a Soulwave és az Anna and the Barbies.
Szerző
2018.08.18 16:16

Genderkérdés Hollywoodban

Publikálás dátuma
2018.08.18 16:00
Illusztráció: AFP
Fotó: /
Scarlett Johansson a világ legjobban fizetett színésznője a Forbes szerint: az amerikai magazin becslése alapján 40,5 millió dollár (11,5 milliárd forint) adózás előtti bevételre tett szert 2017 júniusa és 2018 júniusa között a hollywoodi filmcsillag. Angelina Jolie 28 millió dollárral a második, Jennifer Aniston 19,5 millió dollárral a harmadik helyet foglalta el a legjobban kereső hollywoodi színésznők dobogóján. Tavaly három, 2016-ban még négy hollywoodi színésznő keresett 20 millió dollár fölött. Bár a legjobban kereső férfi színészek legfrissebb listája még nem készült el, annyi bizonyos, egy évvel korábban Mark Wahlberg állhatott a dobogó legmagasabb fokára 68 millió dollárral (mintegy 19,3 milliárd forinttal). A férfi és a női színészek kereseti különbségét a Dél-Kaliforniai Egyetem 2016-ban közzétett gendertanulmánya részben azzal magyarázza, hogy a filmes karaktereknek alig egyharmada nő, így eleve kevesebb lehetőséghez jutnak. (A tanulmány a női rendezők arányát is vizsgálta Hollywoodban. Kiderült: a legnagyobb bevételt hozó 1100 filmet 95,7 százalékban rendezte férfi és csak 4,3 százalékban nő 2007 és 2017 között.) Ugyanakkor az egyenlő munkáért egyenlő bért elve sem érvényesül mindig: az év elején bejárta a világsajtót, hogy Mark Wahlberget A világ összes pénze újraforgatott jeleneteiért 1,5 millió dollárral díjazták, míg a szintén főszereplő Michelle Williams ezer dollárt kapott ugyanezért a feladatért. A történethez hozzátartozik: mikor az extrém különbséggel Mark Wahlberg szembesült, a honoráriumát a szexuális zaklatások áldozatait képviselő Time’s Up szervezetnek ajánlotta fel. 
2018.08.18 16:00
Frissítve: 2018.08.18 16:00