Új nézőpontok New Yorkból

Publikálás dátuma
2018.02.14 06:46
Robert Glasper sokak szerint műfajtörténetet ír, sokak szerint „csak” ráérzett a korszellemre Fotó: Universal Music
A lemezkiadó által válogatott csapat debütáló dzsesszalbuma múlt és jövő ragyogó találkozása.

Az 1939 óta folyamatosan működő, New York-i Blue Note lemezkiadónak – dicsőséges múltja, az egyetemes dzsessztörténetben játszott meghatározó szerepe miatt – minden egyes kiadványánál felfokozott szakmai várakozással kell szembesülnie. Különösen igaz ez az Our Point of View (A mi nézőpontunk) című album esetében, amely a kiadó által felfedezett zenészekből álló, lassan a középgenerációhoz érkező szupercsapat, a Blue Note All-Stars bemutatkozó felvétele. Ez a formáció 2014-ben, a kiadó 75. születésnapja tiszteletére rendezett koncertsorozat keretében már játszott néhányszor, de mivel mindannyian szólista karrierjüket építik, együttműködésüket akkor még alkalminak gondolták. Végül azonban – mint a zongorista Robert Glasper megfogalmazta – úgy érezték, bőven van annyi közös gondolatuk és mondanivalójuk, amit érdemes egy dupla albumba belesűríteni. Produkciójukat (illetve két kompozíciót külön is) a zenészek a kiadó 2015-ben elhunyt, nagy tekintélyű elnöke, Bruce Lundvall emlékének ajánlották.

A negyvenéves Glasper ikonikus alakja annak a (hetvenes évek második felében született) generációnak, amelyre jellemző, hogy a hagyományos dzsessz ritmikáját és harmóniavilágát bátran ötvözi a rhythm and blues, illetve az afro-amerikai közösségekben újra divatba jövő „neosoul” dallamaival, groove-jaival. A lelkesebb kritikusok szerint ez ugyanolyan jelentős műfajtörténeti megújulás, mint amikor a Weather Report és a Steps Ahead négy évtizede létrehozta a dzsessz és a rock tökéletes fúzióját, vagy amikor Herbie Hancock a kilencvenes évek közepén kiadta a New Standard című albumot – olyan pop-előadóktól merítve inspirációt, mint Prince, Stevie Wonder, Kurt Cobain, Sade és Babyface. A szkeptikusabbak szerint Glasper „csak” remekül ráérzett a korszellemre, s képes volt kialakítani egy sajátos hangzásképet – anélkül, hogy forradalmian új dolgokat talált volna ki. Ezt a vitát nehéz eldönteni; mindenesetre napjainkban három fiatal dzsessz-zongorista közül legalább kettő Glaspert akarja utánozni – ezt hazai klubkoncerteket hallgatva is lépten-nyomon felfedezhetjük.

A felvételen Glasper mellett két innovatív fúvós – Ambrose Akinmusire trombitás és Marcus Strickland szaxofonos –, valamint az itthon is jól ismert (Bacsó Kristóf Triadjával és Németh Ferenc dobossal is közös lemezt készítő), benini születésű gitáros, Lionel Loueke szólózik. A ritmus-szekciót pedig a világ egyik legtöbbet foglalkoztatott párosa, Derrick Hodge (bőgő-basszusgitár) és Kendrick Scott (dob) alkotja, akik ugyancsak bemutatkoztak már komponistaként, zenekarvezetőként is. A két korongot a zenekar tagjainak friss, innovatív szerzeményei fémjelzik, de élő példaképet is választottak maguknak: a 84 éves szaxofonos legendát, Wayne Shortert, akitől egy 1965-ös Blue Note-lemezről való tételt (Witch Hunt), illetve a közismert Masquelero jelentősen kibővített verzióját beemelték a repertoárba. Utóbbiban Shorter maga is közreműködik – sőt, meglepetés-vendégként Herbie Hancock is előbukkan, s kilenc percre átveszi a zongora szólamát, miközben mellette Robert Glasper Fender Rhodes-ozik. A végeredmény: múlt és jövő ragyogó összekapcsolása, a 2017/18-ban elérhető legmagasabb dzsessz-minőség.

A Blue Note-legenda
A Blue Note Records hanglemezkiadót 1939-ben alapította Alfred Lion és Max Margulis. Nevét a dzsesszre igencsak jellemző, többszörösen alterált, „nem tiszta” hangközökről, a blue note-okról kapta. Az első nyolc évben swing-lemezeket adtak ki, de 1947-től a modern dzsessz (cool, bebop, free, dzsessz-rock) úttörőjeként váltak világszerte ismertté. A hanglemezpiacon (is) lezajlott tőkekoncentráció miatt a Blue Note már hosszabb ideje a Universal Music Group részeként működik, de művészi-szakmai szempontból viszonylagos önállóságot élvez.

Magyar kisfilmet is meghívtak a 72. cannes-i fesztiválra

Publikálás dátuma
2019.04.19 17:40

Mintegy 2 ezer alkotás közül 17 vizsgafilm, közülük 14 fikciós és 3 animációs mű kapott meghívást a Cinéfondation versenyébe, többségében kelet-európai országokból.
Magyar nagyjátékfilm eddig nem került be a frissen bejelentett 72. Cannes-i filmfesztivál programjába, de a rövidfilmes mezőnyben jelen vagyunk: a vizsga- és diplomafilmeket felvonultató Cinéfondation programba beválogatták Moldovai Katalin Ahogy eddig című 24 perces alkotását, mely a Budapesti Metropolitan Egyetem Mozgóképművész mesterképzésén készült. Moldovai korábban elvégezte a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Filmművészet és média és média szakát. Az Ahogy eddig főszerepeiben Venczel Vera és Tóth Ildikó látható. A mű Tóth Krisztina azonos című novellájából készült, a forgatókönyvet a rendező Palóczi Zitával közösen jegyzi, az operatőr Táborosi András volt. A cannes-i Cinéfondation zsűrijének elnöke idén Claire Denis francai író-rendező lesz. A vizsga- és diplomafilmeket bemutató rangos programban korábban Mundruczó Kornél, Kocsis Ágnes, Szimler Bálint, Kárpáti György Mór, Andrasev Nadja és Szentpéteri Áron filmjei szerepeltek. A nagyjátékfilmes versenyben idén nagy nevek csapnak össze, hiszen Pedro Almodóvar, Ken Loach, Xavier Dolan, Arnaud Desplechin, Jean-Pierre és Luc Dardenne, valamint Terrence Malick legújabb alkotásai versenyeznek a patinás Arany pálmáért. A mostani bejelentés során, a sajtó által tuti befutónak számító, Quentin Tarantino rendezte Volt egyszer egy Hollywood kapcsán Thierry Frémaux művészeti igazgató elmondta: a film még nincs kész – a beválogatását persze még később is bejelenthetik. A világ legrangosabb mozgóképes versenye Jim Jarmusch The Dead Don't Die című zombifilmjének (szintén versenyben van) díszbemutatójával nyit május 14-én. A mustra május 25-ig tart, a hivatalos versenyprogram zsűrijének elnöke Alejandro González Inárritu ötszörös Oscar-díjas mexikói filmrendező lesz, a nyolcvanhárom éves Alain Delont életművéért tiszteletbeli Arany Pálmával tüntetik ki.   
Frissítve: 2019.04.19 19:24

Fel sem vetődött az ExperiDance megszűnése

Publikálás dátuma
2019.04.18 13:58
Az Experidance művészetéhez hozzátartozik, hogy papíron napi három előadásra is képes
Fotó: MTI/ KOSZTICSÁK SZILÁRD
Nyolc táncos távozott Román Sándor együtteséből, de arról szó sincs, hogy feloszlana a tizenkilenc éves társulat.
A Táncélet (illetve a Corn & Soda) cikke alapján csütörtökön több online lap arról számolt be, hogy tizenkilenc év után megszűnik az ExperiDance Tánctársulat, ám ebből egy szó sem igaz – nyilatkozta a Népszavának a társulat ügyvezető igazgatója, társtulajdonosa, Vona Tibor. – Valóban több előadásunk elmarad, mivel nyolc szólista távozott az együttesből. A színpadi minőségben viszont nem kötünk kompromisszumot: nem tudtuk olyan gyorsan betanítani a helyükre érkezetteket, és nem kívántuk megnyirbálni a produkciókat. Tizenkilenc év és háromezer előadás után egy-két előadást leállítottunk, ebből kerekedett ez az egész. Ez roppant szomorú, elkeserítő. Mint ügyvezető, én nagyon rosszul végezném dolgomat, ha ennyi idő alatt egy tizenkilenc éves, három-négymilliárd forint értékű brandet lerombolnék azzal, hogy néhány előadást nem mutattunk be. Ráadásul az ExperiDance nemcsak tánctársulat, hanem egy nagyobb portfolió, egy cégcsoport - tette hozzá. Tizenötmillió forintot visszafizettünk a nézőknek az elmaradt előadások miatt – mondta Vona Tibor. − Más társulatok is leállnak, hogyha éppen a repertoárt frissíteni vagy betanítani kell, ebben semmi újdonság nincsen. Mi folyamatos műsorszolgáltatók voltunk, most a logisztikát nem sikerült tökéletesen összeraknunk, de csak ennyi történt, semmi extra. A Győri Balett is leállt egy időre, miután az együttes vezetője, Markó Iván távozott, de nem szűnt meg. Vona Tibor cáfolja a az elmaradó tao-pénzekkel kapcsolatos híreket is. Az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő visszaigazolta, hogy érvényesnek tartja az EPER-pályázatunkat. (Az előadó-művészeti társaságiadó-támogatás megszüntetését kompenzálandó a kormány az előadó-művészeti szféra közvetlen támogatásának új pályázati rendszerét alakította ki – a szerk.) Most várjuk, hogy mennyi – a taót kiváltó − támogatást kapunk az új kulturális finanszírozási rendszerben - közölte lapunkkaL. 
 Vona Tibort nagyon bosszantja, hogy a rossz hír azonnal felkapott hír lesz, ráadásul úgy, hogy nem is igaz. – A Schwajda György vezette kaposvári színházban, vagy a Jordán Tamás-féle Nemzeti Színházban is előfordult, hogy több hónapot csúszott egy premier, de azokból nem lett ekkora rémhír.  Tizenkilenc éve működünk, nagyon kevés ilyen társulat van Magyarországon. A pályatárs együttesek általában ilyenkorra már megszűnnek, vagy személyi ellentétek, vagy a pénz hiánya, vagy az ötlettelenség miatt. Az ExperiDance – és ezt nem csak az elfogultság mondatja velem – e szempontból is hungarikum – mondta Vona Tibor.

Az ExperiDance

2000-ben alakult Magyarország első magántánctársulataként. Alapítója Román Sándor koreográfus, táncművész és Vona Tibor producer. Az ExperiDance a RaM Colosseum rezidens művészeti együttese annak megnyitása, 2011 tavasza óta. Eddig mintegy két tucat produkció kötődik az együttes nevéhez, művészeti hitvallása, hogy „a tüzes magyar táncokat népszerű nemzetközi és modern irányzatokkal” szelídítse meg, fokozza a végletekig. Tagjai magasan képzett táncosok. Látványos show-it eddig több mint 2,5 millióan látták. A tao támogatási rendszer – amely a jegyárbevétel 80 százalékáig adhatott kompenzációt − egyik legnagyobb nyertese volt a társulat.

A társulat közleménye

Az ExperiDance menedzsmentje a honlapján is cáfolta a társulat megszűnéséről szóló hírt, amit alább közlünk. >>„A társulat tulajdonosai nem döntöttek a társulat felbomlása mellett, erre vonatkozóan tulajdonosok között semmilyen belső tárgyalás nem történt.   A repertoár bemutatása időszakosan lett csak leállítva, melynek oka nyolc kiváló, tapasztalt táncművész rövid időn belüli távozása, akiknek többsége fajsúlyos, többnyire szólista szerepeket töltött be a darabjainkban. A színpadi minőség tekintetében a művek megnyirbálásával, csak félig felkészült szereplőkkel nem kívánunk színpadra állni, ebben nem kívánunk kompromisszumot kötni magunkkal, hiszen ezzel azonnal becsapnánk a leghitelesebb véleményformálóinkat, a nézőinket! A főszerepek visszapótlása az ExperiDance székházának professzionális próbatermi körülményei között jelenleg is zajlik. A társulat aktivitását napi szinten szervező szakmai és értékesítő menedzsmentnek nincs tudomása arról, hogy Román Sándornak lenne egy „újonnan szerződött” tánctársulata. Román Sándor ugyanazokkal a táncművészekkel dolgozott az elmúlt héten, időszakban is, akikkel az elmúlt egy évben is dolgozott. A társulat minden erejével és tudásával arra törekszik, hogy számtalan szerződéses kötelezettségének eleget téve mielőbb újra színpadra lépjen, olyan minőségben, mely minőség alapján anno kiérdemelte nézőitől a „Ritmus Ünnepe” kitüntető jelzőt!<<

Frissítve: 2019.04.18 14:06