Úgy mozogjunk, ahogy szeretünk!

Publikálás dátuma
2018.03.26. 16:15
Illusztráció: pexels.com
Az, hogy milyen sportolási formát választunk, függ a kitűzött céltól, de elsősorban szimpátia kérdése: azt csináljuk, ami tetszik – mondta a Népszavának Bicskei Izabella edző. A funkcionális edzés a „lefáradás”’ érzését, a „gyúrás” nagy izmok látványát, a gépes tréning pedig a teljes „kikészülés” élményét adja. A test komplex fejlesztéséhez a legjobb, ha mindezeket keverjük, igaz, erre csak keveseknek van idejük és kedvük.

Saját testsúlyos

A funkcionális edzéseknek is nevezett módszer most nagyon „menő”, ami Bicskei Izabella szerint nem is véletlen; tudományosan igazolt, hogy mivel célirányosan minden testrészt használunk a gyakorlatok végrehajtásakor, serkenti az idegrendszer fejlődését is. A saját testünk súlyán kívül felfüggesztett eszközöket vagy könnyű eszközöket kell használni a gyakorlatok kivitelezéséhez. Később aztán, amikor már pontos a feladatok végrehajtása, nagyobb súlyokat is lehet használni. Legújabb változatával, a háromdimenziós edzéssel minden irányban megmozgatjuk az izmainkat, ízületeinket. 

Illusztráció: pexels.com

Illusztráció: pexels.com

Súlyzós

Bár a saját testsúlyos edzés is alkalmas tömegnövelésre – is -, a hagyományos edzésmódszer, a „gyúrás” hívei inkább nagy súlyokkal, statikusan építenek izmot. Az edző arra hívta fel a figyelmet, hogy ez, nem megfelelően végezve, sérülésveszélyes lehet.

Illusztráció: pexels.com

Illusztráció: pexels.com

Futás

„Manapság boldog boldogtalan fut. Jól is teszik, hiszen komoly relaxáló hatása van, különösen, ha a szabadban róják a köröket, illetve kilométereket. Bicskei Izabella azonban kiemelte, a fejlődéshez és a sérülések elkerüléséhez megfelelően fel kell készíteni a szervezetet; meg kell erősíteni a gerincoszlop melletti tartóizmokat, a combizmokat és a bokát is. A mobilissá tételükhöz és a csigolyák, a térd körüli izmok terhelésének csökkentésére is alkalmas például a futás megkezdése előtt, illetve mellett végzett saját testsúlyos edzés.

„Becsalogatósak”

A különböző gépekkel végzett edzések legfőbb erénye, hogy „csaliként” működnek: addig nem is sportoló embereket is mozgásra ösztönöznek. „Szó sincs arról, hogy ezek a gépek maguktól égetnék a zsírt, keményen kell dolgozni. De könnyebben rászoktat a mozgásra, mint a sima edzések” – mondta az edző.

Vannak olyanok, amelyekben az infraszaunák előnyeit egyesítették a bicikliével vagy a futógépével. Sokan örülnek, ha „csak” fekve kell tekerniük, és bár eleinte ez sem könnyű, különösen ötven percig, a jó edző néhány hónap múlva más tréningtípusra is rávezetheti az így mozgásra szoktatott vendéget. Az infraeszközök népszerűségének egyik oka, hogy intenzíven megdolgoztatják a testet, belülről is aktivizálják a véráramot, a sejteket, ezáltal elősegítik a zsírsejtek térfogatának csökkenését.

Illusztráció: Shutterstock

Illusztráció: Shutterstock

Az árammal vezérelt gépek főleg az izomépítést segítik elő, ami azért hasznos, mert – az esztétikai szempontokon túl - minél több az izmunk, annál több kalóriát égetünk, mert jobban pörög az anyagcsere. Az úgynevezett egész testet elektromosan stimuláló, azaz célzott terhelést lehetővé tevő „bizsergető gépek” amellett, hogy jól formálják az alakot, rehabilitációra is alkalmasak.

Hatékonyság titka(i)

Az edző elárulta, a tudomány jelenlegi állása szerint az a leghatékonyabb, ha röviden, 30-35 perc alatt nagyon intenzíven dolgoztatjuk meg a testet, mert akkor a regenerálódási szakaszban a legnagyobb a kalóriaégetés mértéke.

Bármelyik edzésmódszer(eke)t is választjuk, az alak és a fogyás a tányérunkon múlik – az pedig az agyunkon -, hivatalosan 70 százalék az étrend, és 30 a mozgás jelentősége, de Bicskei Izabella szerint inkább 80-20 az arány. Viszont ebből a húszból megfelelő, hatékony edzéssel, akár a módszerek váltogatásával nagyon sokat ki lehet hozni.

Szerző

Eszi, nem eszi – De mit kap?

Publikálás dátuma
2018.03.24. 15:14
Illusztráció: AFP
Nehéz a szülők dolga a gyermek megfelelő, egészséges étkezési kultúrájának kialakításakor, mert az így „beégett” szokásokon nehéz változtatni. Nem árt tudni, hogy a gyerekek másolnak, a látott mintákat utánozzák, ezért az a leghatásosabb, ha az egész család odafigyel az életmódjára.

A párizsis zsömlén túl

Óriási a szülők felelőssége, mert gyermekkorban rögzülnek a táplálkozási szokások. Ha ezek rosszak, később, már felnőttként nagyon nehezen lehet rajtuk változtatni. Ha a gyerek jó példát lát, nagy eséllyel azt veszi át – mondta Barcza Zsuzsanna dietetikus a Népszavának. A szakember elmondta, sokszor hallja, olyan válogatós a gyerek, hogy nem is tudnak neki mit adni, azt kapja, amit hajlandó megenni, bármi is legyen az. Tény, hogy a gyerekek ízlése nagyon változékony, teljesen természetes az, hogy amit az egyik nap szeret, azt másnap már nem kéri, később viszont újra szívesen megeszi. Ezért nem kell kétségbeesni, ha hirtelen nem akarja megenni a brokkolit, ez nem jelenti azt, hogy soha többet nem is fogja. Változatosabbá kell tenni az étrendjét. A gyerekek ráadásul képesek hosszú időn keresztül akár ugyanazt is enni, pszichés szinten nincs igazán igényük a változatos étkezésre, de a szervezetüknek szüksége van rá, ezért nem jó, ha állandóan és kizárólag párizsis zsömlét esznek.

Bújtatott zöldségek

A gyerekek mennyiségi és minőségi tápanyag-szükséglete eltér a felnőttekétől. Méretükből adódóan kevesebbet esznek, viszont a fejlődésben lévő szervezetük energiaigénye magasabb. A felnőttek 15-30-55 százalékos fehérje-zsír-szénhidrát arányához képest kicsit több szénhidrátra van szükségük, de ezt nem csokoládéból kell fedezni, hanem magas biológiai értékű, vitaminokat is tartalmazó élelmiszerekből, elsősorban zöldségekből, gyümölcsökből kell nekik többet adni – mondta Barcza Zsuzsanna. Természetesen időnként ehetnek tésztát is, de jó minőségű fehérjeforrásokat és rostokat is tartalmazzanak az ilyen étkezések, is. A tapasztalat az, hogy a zsírszegény húsféleség még csak-csak „átmegy”, de a zöldségeket általában nehezen fogadják el a gyerekek, mert a közétkeztetésből rossz emlékeik vannak. Tipikusan ez a helyzet a spenóttal és a tökfőzelékkel is. Ezért a szülőknek célszerű kísérletezni, más formákban elkészíteni a zöldségféléket, erre tökéletesek a rakott ételek, mert egyrészt finomak, másrészt „elbújtathatók” benne az egészséges zöldségek is.

Illusztráció: AFP

Illusztráció: AFP

 

Gyümölcsöstál

A gyümölcsfogyasztásra szoktatás sem megy mindig könnyen. A dietetikus a szülői példamutatás fontosságát hangsúlyozta, ugyanis, mint fogalmazott: ha a gyerek sosem látja, hogy apa, anya almát eszik, neki sem jut eszébe, még akkor sem, ha egyébként ízlene neki. Jól bevált taktika, hogy mindig legyen otthon egy tálban friss gyümölcs. A dackorszakban például kínálásra még akkor is nemet mondhat a gyerek, ha egyébként szívesen enne egy banánt, ha látja, nagyobb eséllyel vesz belőle magától.

Eszik, ha éhes

A gyerekeknek nagyon jól működik a biológiai éhségérzetük, akkor esznek, amikor éhesek. Sok szülő pánikba esik és a kedvenceivel tömi a gyereket: palacsintát süt, pizzát rendel, ha nem eszik. De, ha van mit enni, gyerek éhen nem hal – hangsúlyozta Barcza Zsuzsanna. Viszont nem feltétlenül az étkezések idején éhezik meg, a felnőttek ezeket megtanulják, megszokják, és – reflexszerűen is - éhesek lesznek. Ne essünk tehát kétségbe, ha a gyerek nem eszi meg a háromfogásos ebédet, viszont a következő két-három órában kínáljuk étellel. Könnyen lehet, hogy „elfelejt enni”, bár megjelenik az éhségérzése, de izgalmasabb lehet az éppen aktuális játék. Az persze fontos, hogy a kínálás ne legyen tukmálás és esetleg erőszakos tömés, mert lehet, hogy akkor sem eszik, ha egyébként éhes.

Illusztráció: AFP

Illusztráció: AFP

Duciság-túlsúly

Az egysíkú táplálkozás, a változatosság hiánya könnyen rossz irány lehet, hiszen ha például egy gyerek csak krumplit hajlandó enni, könnyen hízásnak indulhat. Ilyenkor ajánlott dietetikushoz fordulni, mert van visszaút. Nagyon fontos, hogy a gyerekkel közösen kell kezelni a problémát, nem pedig a feje fölött intézkedni. A pozitív dolgokat kiemelve érdemes elmagyarázni neki az egészséges táplálkozás és a mozgás előnyeit. Ha pozitív képet rajzolunk számára, akarni fogja és nem is büntetésként éli meg az életmódváltást. Barcza Zsuzsanna hangsúlyozta, gyereket fogyókúráztatni nem szabad. Felnőtteknél sem ajánlott a divatdiéták kipróbálása, gyerekeknél kifejezetten tilos is. A cél az étrendjük megreformálása, amihez érdemes étrendi naplót vezetni. Ehhez különösen szükség van a gyerek együttműködésére, hiszen hiába eszik otthon egészségesen és megfelelő mennyiséget, az, hogy az iskolai büfében, a menzán, a kisboltban mit nassol például, nem látszik. Az új szabályokat nem egyik napról a másikra kell bevezetni, fontos, hogy közös megegyezés legyen. Például az első héten lehet az a gyerek feladata, hogy naponta egyen meg egy szem gyümölcsöt is. A következő hetekben mindig újabbakat bevezetve szép lassan megváltoztathatóak a táplálkozási szokásai. Ezzel már legalább megállítható a hízás és mivel növésben van, fokozatosan kinőheti a túlsúlyt. Fontos lenne, hogy mindez tizenkét-tizenhárom éves koráig megtörténjen, mert a serdülőkorban a fizikai tünetek mellett sok lelki problémát is tud okozni, könnyen kialakulhat anorexia, bulimia is. A serdülőkor amúgy is testalkat-változással jár, különösen a lányoknál, akik ráadásul tudatában vannak az ideálisnak kikiáltott női külsőnek, sokat tudnak ártani maguknak. Résen kell lennie és be kell avatkoznia a szülőnek, ha például észrevehetően megváltoznak a kamaszlány táplálkozási szokásai.

Szerző

Vasárnap órát állítunk – Vesztünk egy órát, de több fényt kapunk

Publikálás dátuma
2018.03.23. 16:15
Illusztráció: pexels.com
Európában március utolsó vasárnapján kezdődik, és október utolsó vasárnapjáig tart a nyári időszámítás, amit azért vezettek be, hogy az ébrenléti időszak jobban egybeessen a természetes nappali világosság idejével, ezáltal csökkenjen a világításra fordított villamos energia fogyasztás. Az átállításról azonban már a kezdetek óta zajlanak a viták.

A Föld a Nap körüli keringés mellett tengely körüli forgást is végez, ami a nappalok és az éjszakák váltakozását eredményezi. Ennek következtében a Földön, a sarkvidékek kivételével, minden egyes napon meghatározott időben fölkel és lenyugszik a Nap. Napkeltétől napnyugtáig világos van, a napnyugta és a következő napkelte között pedig – a szürkület miatt különböző fokozatokban – sötét. Az évezredek során napirendünk ehhez a napi ritmushoz igazodott: nappal általában ébren vagyunk, éjszaka pedig – többnyire – alszunk. Az idők folyamán az energia és az idő egyre drágább lett, nem volt mindegy, hogy az „ingyenes” napfényes órákat munkával vagy alvással töltik az emberek. A civilizáció terjedésével egyre általánosabbá vált, hogy az ébrenléti időszak annyira kitolódik, hogy este, a sötétben sokat vagyunk ébren, és előfordulhat, főleg a nyári hónapokban, hogy reggel már világos van, de még alszunk. A nyári időszámítás alapvetése az, hogy az ébrenléti időszakot, amennyire lehetséges, „visszatérítsük a világosságba”, mert este sokat kell mesterségesen világítani, reggel pedig „kihasználatlan” marad a természetes napfény – magyarázta Szabadi Péter, a Magyar Csillagászati Egyesület tagja, amatőr csillagász a Népszavának.

Miért nyári az időszámítás?

Az időeltolással energiamegtakarítás érhető el, ha jobb helyzetbe tudjuk hozni a világosság kihasználtságát. Télen nálunk nagyjából nyolc óra telik el a napkelte és a napnyugta között a napforduló idején. Ez azt jelenti, hogy amikor felkelünk, sőt otthonról elindulunk, szinte teljes a sötétség. Van, hogy csak fél nyolc körül – Nyugat-Magyarországon ennél is később – kel fel a Nap. Ha ilyenkor előreállítanánk az órát, majdnem fél kilencig sötét lenne, ami akkor sem lenne szerencsés, ha este egy órával tovább lenne világos. Amit tehát este megnyernénk, azt reggel elveszítenénk. Nyáron azonban este sötétben fekszünk, de reggel napfényben kelünk, és ekkor előre lehet hozni a felkelés idejét úgy, hogy még a korábbi időpont is világosra essen – a nyári napforduló idején háromnegyed négy helyett háromnegyed ötkor van napkelte, ami azért jóval korábbi időpont, mint legtöbbünk felkelési ideje. Este viszont az átállítás miatt egy órával korábban nyugovóra is térünk, tehát egy órányi – esti - sötétséget egy órányi – reggeli - világosságra tudunk cserélni – mondta Szabadi Péter.

Illusztráció: Shutterstock

Illusztráció: Shutterstock

Az óraátállítás ötletét már 1784-ben Benjamin Franklin felvetette. A ma is érvényben lévő nyári időszámítás ötlete egy brit születésű új-zélandi postamesteré és rovartudósé, George Hudsoné, aki 1895-ben javaslatot tett egy kétórás előreállításra, a gondolatait egy másik angol, William Willett is támogatta, és 1916 májusában - Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia után pár héttel - a britek is bevezették a nyári időszámítást. Ettől kezdve, országonként és korszakonként változott, hogy alkalmazták-e.

Bevezették, eltörölték

Magyarországon a megtakarítási igény változásainak megfelelően többször bevezették, majd eltörölték. Az I. világháború közepén a hadi kiadások megnövekedése miatt volt szükség megszorításokra, ezért 1916-ban a világon elsőként Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia vezette be. A háború végén eltörölték, de aztán a II. világháborúban és az újjáépítés során, 1957-ig több alkalommal is használták. Az 1970-es évek olajválságát és árrobbanását követően újra fontossá vált az energia akár kismértékű megtakarítása is, ezért a nyugat-európai országokat követve 1980 óta nálunk is folyamatos az átállítás, így tavasszal helyi idő szerint hajnali 2 órakor egy órával előre, ősszel nyári idő szerint 3 órakor egy órával vissza kell tekerni időmérő szerkezeteinket.

Mindent megzavar

Ha vasárnap reggel nem tudnánk, hány óra van, bízzuk magunkat az okostelefonunkra, mert az „magától” átáll, ettől függetlenül nagyon is meg lehetünk zavarodva, hiszen durva beavatkozás érte a szervezetünk belső órája vezérelte életritmusunkat. A szervezetünkben ugyanis nagyon pontos óra működik, ami még akkor is sokáig tartja magát, ha valakit elzárnak a fő szabályozó mechanizmustól, a napfénytől. Ha azonban kizökkentik a ritmusából, hirtelen és sokat kell változtatni, az problémákat okoz – mondta a Népszavának  Pintér Ferenc  meteogyógyász, a Meteo Klinika igazgatója. A belső órát a fényviszonyok változása tartja szinkronban. Naponta egy-két perces változás könnyen követhető, de az egyórás, hirtelen és nagy ugrás, akár előre, akár hátra történik, mindent megzavar a hormonrendszertől a vérnyomáson, vércukorszinten át a lelkünkig. Az, hogy kit mennyire visel meg, az időjárási érzékenységhez hasonlóan, egyéni. A frontra érzékeny embereket általában jobban megterheli az óraátállítás is. Leginkább általában a gyerekek, az idősek és a krónikus betegséggel élők szenvedik meg. Egy kisgyerekkel ráadásul nehéz megértetni, mi történik, a panaszai pedig az egész család életére hatással vannak. A nem rugalmas szervezettel rendelkezők gyakran egy-egy hétig is nyöghetik.

„Rettenetesen sok a meteopata”
A magyar populáció 78 százaléka érzékeny az időjárás változásaira, azaz mutat főként életminőséget rontó tüneteket és 30 százalék a meteopaták aránya, akik kifejezett egészségromlással reagálnak a frontokra. Közülük sokan szenvednek az óraátállítást követő „jetlag” problémától is.

Többlépcsős átállás

Gyakori panasz a kellemetlen közérzet, a fejfájás, a figyelmetlenség és a csökkent koncentrálóképesség. Ezekre az időszakokra jellemző az alvási ciklus felborulása; nehezebben alszunk el, és kialvatlannak érezzük magunkat ébredéskor. Étvágytalanok és ingerlékenyek is lehetünk. Segíthet, ha vitaminokban gazdag ételeket és sok folyadékot fogyasztunk. A friss levegő és a mozgás szerotonint termel az agyban, ami megkönnyíti az alkalmazkodást. Egy kiadós edzés felpörgeti szervezetünket, stresszoldó hatása pedig nyugodt alvást is garantál. Ha mégsem tudunk elaludni, tudatos ellazulással, nyugtató gyógyteákkal – citromfűvel, levendulával – segíthetünk magunkon. Hallgassunk a belső óránkra, és álljunk meg, ha pihenőt kér. A meteogyógyász elmondta, nincs általános megelőzési mód, ahogy a betegségeket, illetve a frontérzékenységet is célszerű kivizsgáltatni és szükség esetén kezeltetni, az óraátállítás által okozott komolyabb panaszok esetén is ez a javasolt eljárás. Sokat segíthet azonban, ha el tudjuk osztani az átállást, azaz már napokkal előtte 10-15 perces lépésekkel elkezdjük a folyamatot, különösen gyereknél ajánlott elkerülni a hirtelen változást.

Illusztráció: AFP

Illusztráció: AFP

A MAVIR 1949 óta gyűjt adatokat az ország villamosenergia-fogyasztásáról. A tapasztalatok alapján az óraátállítással évente egy közepes méretű magyar város teljes fogyasztásának megfelelő villamos energiát spórolunk meg. Az 1980 óta működő rendszer segítségével eddig közel 4000 gigawattóra energiát takarítottunk meg, amely az ország közel ötheti átlagfogyasztásának felel meg. Ez nemcsak anyagi szempontból pozitív, de a környezet számára is kedvező, hiszen az erőműveknek ennyivel kevesebb energiát kell előállítaniuk, amely a károsanyag-kibocsátás csökkenésével is jár – mondta el Dékány Lóránt, a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. kommunikációs osztályvezetője. A villamosenergia-megtakarítás egyébként jellemzően a háztartásokban, az építkezéseken, a hosszan nyitva tartó intézményekben és szolgáltatóknál, valamint a középületek díszkivilágítása esetében jelentkezik. Az ország villamosenergia-megtakarítása a tavaszi óraátállításkor mutatható ki, nagyjából szeptember végéig csökkenő mértékben, azaz a két időszámítás fogyasztási görbéje közti különbség nagyjából kiegyenlítődik, hiszen ebben az időszakban a légkondícionáló berendezéseknek még nincs akkora szerepük, mint nyáron. A 2017. március 26-i óraállítást követő hat nap alapján az előző hét ugyanezen időszakához viszonyítva 9 GWh-t is meghaladó megtakarítás volt megfigyelhető, amely főként az esti órák fogyasztáscsökkenésének köszönhető. Összességében naponta 1-2 százalék közé tehető a megtakarítás – foglalta össze a kommunikációs osztályvezető.

Szerző