Soha nem látott részvétel kellene a Fidesz bukásához

Publikálás dátuma
2018.03.27. 20:40
Mit mérnek a közvéleménykutatók konferencia. (b-j) Szabó Andrea, MTA TK PTI, Nagy Dániel, Nézőpont Intézet, Ember Zoltán, Irányt

Megoldhatatlan helyzetbe kerültek a közvélemény-kutatók, néhány nappal a választások előtt ugyanis szinte lehetetlen pontosan megbecsülni, hogy mi lesz a választások kimenetele – derült ki a Nézőpont Intézet keddi konferenciáján, ahol a vezető kutatócégek képviselői ismertették a mérések módszertanát és nehézségeit. Abban a kutatási eredmények nagyjából megegyeznek, hogy várhatóan (40 százalék feletti listás eredménnyel) Fidesz győzelem születik majd, a jelenlegi kormányzó pártoknak nem lesz kétharmados többségük, a parlamentbe pedig a Fidesz-KDNP-n kívül a Jobbik, az MSZP-Párbeszéd, a Demokratikus Koalíció, valamint az LMP jut majd be. Listás szavazatokat tekintve várhatóan a Jobbik lesz a második legerősebb párt, de az egyéni mandátumok miatt az MSZP-Párbeszédnek nagyobb frakciója lesz, összességében pedig a baloldalnak lesz több szavazója, mint Vona Gáboréknak.

Az LMP és a Demokratikus Koalíció azonban nem dőlhet hátra, ha ugyanis kiugróan magas, 73 százalék körüli lesz a részvételi arány, akkor akár ki is eshetnek a parlamentből. Ebben az esetben viszont az általuk nem megszerzett mandátumokat a Fidesz kaphatná meg, így pedig már kétharmados többsége is lehetne a kormányzó pártoknak. Az egyik legnehezebben megbecsülhető – egyben az egyik legfontosabb - befolyásoló tényező tehát a részvételi arány, ezt pedig jól mutatja, hogy Nagy Dániel, a Nézőpont Intézet vezető kutatója szerint jelenleg – kis túlzással - 60 és 75 százalék közé tehető az aktivitás. A legtöbb mérés egyébként azt valószínűsíti, hogy a részvétel magasabb lesz a 2014-es 61 százaléknál, és várhatóan 65 és 70 százalék között alakul majd. 

Pulai András, a Publicus Intézet ügyvezetője szerint egy 65 százalék feletti részvétel azt jelenté, hogy a kormánypártok el tudták vinni szimpatizánsaik nagy részét, ám az ellenzék is sikeresen mobilizálta saját táborát. A 70 százalék feletti részvétel még tovább javítaná az ellenzék pozícióit, viszont 72-73 százalék körül veszélybe kerülhet a kisebb pártok bejutása, így pedig – megszerezve a DK és az LMP mandátumait - újra a Fidesz járhat jobban. Závecz Tibor, a Závecz Research ügyvezetője ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy akkor lehetne elgondolkodni azon, hogy nem lesz többsége a Fidesz-KDNP-nek, ha a DK és az LMP is bejutna, valamint nagyjából 75 százalékos lenne a részvételi arány. Utóbbira a rendszerváltás óta nem volt példa, és - Závecz Tibor szerint – valami olyan eseménynek kellene bekövetkeznie, amelyet „egyelőre nem ismerünk”.

A közvéleménykutatók egyébként számos olyan nehézséggel találkoztak a mostani kampány során, amelyekkel eddig nem kellett megküzdeniük. Ilyen például a még mindig zajló ellenzéki egyeztetések kiszámíthatatlan eredménye, hiszen – mint ahogyan arra Virág Andrea, a Republikon Intézet kutatója rámutatott – nagyon nehéz felmérni, végül hogyan voksolnak majd a szavazók. - Nem tudni például, hogy ahol az ellenzéki jelölt eséllyel győzhet, ott mennyire tudatosan szavaznak majd át az esélyes jelöltre. Az is kérdéses, hogy a választók be tudják-e azonosítani, ki az esélyes jelölt, sokan ráadásul csak az utolsó pillanatban döntik majd el, valóban átszavaznak-e – fogalmazott.

Závecz Tibor szerint is gondot okoz a korábbi választásokhoz képest fontosabbá váló egyéni körzetek mérése. Úgy vélte, az ellenzéki koordináció a listára is hatással lehet, eddig ugyanis ritkán fordult elő, hogy valaki megosztotta szavazatát két párt között, és nem annak a pártnak a jelöltjére szavazott, amelyikre listán voksolt.

Az átszavazási hajlandóság mérési nehézségeit emelte ki Ember Zoltán, az Iránytű Intézet elemzője is, aki azt is megjegyezte, hogy a rendszerváltás óta egyre pontosabban mérnek a közvéleménykutatók. – A listás eredmények megbecsülésére jók ezek a kutatások, a 106 egyéni körzet azonban nehezebb feladat – mondta. Ugyanígy nehéz megjósolni az elkövetkező néhány nap eseményeinek hatásait, valamint a visszalépési tárgyalások eredményeit – tette hozzá.

Nagy Dániel szerint egyébként nem igaz az az elterjedt nézet, hogy a Fidesz többségét akkor lehetne megakadályozni, ha az ellenzék legalább 40 egyéni körzetben nyerne. Szerinte ugyanis ehhez legalább 45, de inkább 50 körzet megszerzése kellene, márpedig erre – álláspontja szerint – kevés az esély.

A választási eredményt nagyban befolyásolhatják az ismeretlen pártpreferenciával rendelkező bizonytalanok is, arányuk ugyanis 36 százalékra tehető. Závecz Tibor szerint ugyanakkor a pártoknak célszerűbb saját tartalékaikra koncentrálni, a legtöbb formációnak ugyanis jelentős a passzív bázisa, őket pedig könnyebb "elvinni" az urnákhoz. Kivételt a DK jelent, Gyurcsány Ferenc pártja esetében 90 százalékos az aktivitás, viszont például az LMP-nél rendkívül alacsony „a tábor fűtöttsége”.  

A kutatók véleménye egyébként abban is megegyezett, hogy a Magyar Kétfarkú Kutya Pártnak, a Momentumnak és az Együttnek nem sok esélye van a bejutásra, sőt akár az is előfordulhat, hogy valamelyik a három közül nem éri el az egyszázalékos küszöböt sem.

Szerző