Önműködő autók és halálos balesetek

Publikálás dátuma
2018.04.03 07:15
Amikor az autók 10 százalékát kitevő önvezetők 90 százalékkal kevesebb végzetes balesetet okoznak, mint sofőr vezette társaik Fo
Fotó: /
Az első két halálos baleset felveti a kérdést, valóban biztonságosabbak-e az önműködő autók. Az iparnak sokkal önkritikusabban kellene szembenéznie azokkal a veszélyekkel, amelyeket az önvezetők hordoznak magukban.

A sajnálkozáson, és szörnyülködésen túl érdemes elgondolkodni, vajon ezek a sofőr nélküli autók valóban nagyobb biztonságot fognak-e nyújtani mint azok, amelyekben ember ül a volán mögött. Képzeljük csak el: az USA útjait ma 253 millió gépjármű rója nap mint nap. Ha ezeknek tíz százaléka lesz önjáró, az 25 millió vezető nélküli autót jelent. Az optimista becslések szerint, ezek tized annyi balesetet okoznak majd, ami azt jelenti, naponta történik a jövőben egy általuk okozott halálos baleset. Gondoljunk bele, 2016-ban 40 ezer végzetes gépjárműbaleset történt az USA-ban, ez napi 110 halálos áldozatot jelent.

Az önvezető autók tulajdonosai között túlsúlyban lesz a lakosság leggazdagabb 10 százaléka, ők a technológia nyújtotta előnyöket több alvással, Instagram posztolással, iszogatással használják ki. Az áldozatok között viszont többségben lesznek a szegények és a hátrányos helyzetűek. A BloombergGadfly cikke arra keresi a választ, vajon reális-e ez az elképzelés.

Akár hihető, akár nem a fenti képzelt világ, valószínűleg rózsaszínű képet fest az önvezető járművek közeli jövőjéről, mert olyan helyzetet láttat, amikor az autók 10 százalékát kitevő önvezetők 90 százalékkal kevesebb – mint említettük napi egy - végzetes balesetet okoznak, mint sofőr vezette társaik. De ha az robotautó flotta túlságosan nagyra nő, vagy mégsem sikerül az általuk okozott baleseteket ilyen alacsony szintre csökkenteni, az általuk szedett ,,vám" magasabb lesz. Érdemes tehát ilyen szempontból végiggondolnunk, mi történhet az után, hogy az Uber leállította önjáró autóit, miután az egyik halálra gázolt egy nőt Arizonában, egy héttel ezelőtt pedig az elválasztófalnak csapódott majd kigyulladt egy Tesla Model X a kaliforniai Mountain View 101-es autópályán. A sofőr meghalt.

Mert a baleset nem kellene, hogy meglepetésként hasson. A Gadfly, figyelembe véve az autó- és repülőbiztonsági szakemberek véleményét, már évek óta arra figyelmeztet, hogy az iparnak sokkal önkritikusabban kellene szembenéznie azokkal a veszélyekkel, amelyeket az önvezető autók hordoznak magukban.

De milyen gyakorlati elvárásaink lehetnek ezek után?

Legyünk realisták

A nőgyógyászatban robotsebészek már évek óta végeznek műtéteket, de néhány rutineljárást leszámítva, nem mutatható ki egyértelműen, hogy biztonságosabban működnének az embereknél. Annak ellenére sem, hogy a robotok már két évtizede elterjedtek, és kontrollált műtőkben dolgoznak. Hozzájuk hasonlóan, a kezdetei években az önműködő járművek csak kicsit növelték a közlekedés biztonságát ahhoz képest, mint amit a biztonsági övek fejlesztésével, vagy további sebesség korlátozásokkal el lehetne érni. Okosabb volna beismerni, hogy a kezdeti jótétemények szerények.

Ismerjük be becsületesen, mit tudunk

Az a relatíve kevés vám, amit a mai napig az automata autók szedtek, annak fényében vizsgálandó, valójában milyen keveset használják őket. Az USA útjain 100 millió levezetett mérföldre jut 1,18 baleset. Az Uber autói decemberben még csak kétmillió megtett mérföldnél jártak, a Waymo autói pedig négymillió mérföldet. Egyelőre tehát elég kevés az adat, hogy bátran lehessen bármit is állítani a biztonságról, és még évtizedekig eltarthat, míg elegendő információ összegyűlik. A technológia bevezetése kitervelt ugrás a sötétbe.

Ok nélküli félelem

Még ha az önvezető autók kimutathatóan biztonságosabbak lesznek is, az emberek nem fogják nagyobb biztonságban érezni magukat, mert félelmeiket nem racionális indokok vezérlik. Repülőgépgyártók és repülőgéptársaságok büszkék arra, milyen kevés a légibaleset, de az emberek még mindig jobban félnek repülőre ülni, mint autóba szállni. Az, hogy nagyobb kockázatnak érezzük olyan önvezető autóban utazni, amelyeknek baleseti kockázatát algoritmusok vezérlik olyan probléma, amelyet az iparnak le kell küzdenie. Nem szabad legyinteniük rá, miközben a gyártók az elméleti biztonsági nyereségekre mutatnak.

A megosztás: gondoskodás

A legjobb módja annak, hogy megtaláljuk a balesetek okait az, hogy megosztjuk az információkat róluk. Ezt a módszert már kiterjedten alkalmazzák a repülőgépiparban, de az önvezető autógyártók hajlamosak visszatartani ezeket a fontos tudnivalókat, hogy megtartsák versenyelőnyüket. Minél nagyobb az ipar biztonsági adatbázisa, annál nagyobb az esély a balesetek számának csökkenésére.

Fontosabb helyesen cselekedni, mint elsőnek lenni

Természetes az iparági aranylázban, hogy mindenki első akar lenni, de az önvezető autók fejlesztésének legnagyobb kockázata az lehet, hogy a túl mohó tempó miatt bekövetkező balesetek negatívan hatnak vissza.

A Szilícium-völgybe fénysebességgel fejlesztettek ki új technológiákat az elmúlt évtizedekben: a tesztelési állapotban lévő termékek kibocsájtása például a szelfi-alkalmazások esetében működhet, de veszélyes lehet, ha emberi életekről van szó. Ami Arizonában és Kaliforniában történt, komoly lecke az önvezető autók ipara számára: ha emberi testek épsége a tét, megfontoltabban kell haladniuk.

Felelősségbiztosítás
A robotok térnyerése hatalmas előnyökkel kecsegtet a vállalkozások számára, de új kár- és felelősségi helyzeteket is teremt. A vállalatok a felelősséggel kapcsolatosan is kihívásokkal szembesülnek, ugyanis a felelősség átkerül az emberekről a gépekre és azok gyártójára. Új keretekre van szükség a mesterséges intelligencia okozta károk kezelésére - írja a biztositasiszemle.hu.
A biztonságot illetően az AI rendszerek forgalomba hozatala terén folyó verseny elégtelen vagy hanyag érvényesítési tevékenységeket eredményezhet, amelyek ugyanakkor szükségesek a biztonságos, megfelelően működő és a kibertámadásokkal szemben védett AI ügynökök telepítésének biztosításához. Ami a felelősséget illeti, az AI ügynökök a jövőben számos döntést meghozhatnak az emberek helyett, de jogilag nem vonhatók felelősségre az általuk hozott döntésekért. Általában véve az ügynökök gyártója vagy szoftverprogramozója tehető felelőssé a felhasználóknak kárt okozó hibákért. A jelenlegi jogszabályok alapján azonban kifejezetten nincs felelős fél azon AI döntések esetében, amelyek közvetlenül nem függnek össze a tervezéssel vagy a gyártással, hanem az ügynök a valóság értelmezése során hozza meg őket.

2018.04.03 07:15

Akár 60 percet is késhetnek a vonatok a Budapest-Cegléd-Szeged vonalon

Publikálás dátuma
2018.08.20 15:57
Illusztráció
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Baleset miatt nem járnak a vonatok Kecskemét és Kiskunfélegyháza között; emiatt a Budapest-Cegléd-Szeged vonalon akár jelentős késések is lehetnek - közölte a Mávinform hétfő délután.
Közleményük szerint egy Városföld és Kecskemét közötti átjárónál személygépkocsi ütközött egy Bajáról Kecskemétre tartó interrégiós vonattal. A kereszteződésben a fénysorompó jól működött, tilosat mutatott. A balesetben senki nem sérült meg. A helyszínelés végéig - várhatóan 17 óráig - szünetel a vonatforgalom, ezért Kecskemét és Kiskunfélegyháza között pótlóbuszok szállítják az utasokat. A baleset és az átszállások miatt a Budapest-Cegléd-Szeged vonalon 20-60 perccel nőhet a hétfő délutáni, esti vonatok menetideje - írta a Máviform. 
Szerző
2018.08.20 15:57
Frissítve: 2018.08.20 16:09

Százötven év alatt felpörgettük a kutyák evolúcióját

Publikálás dátuma
2018.08.20 12:48
Angol bulldog, a célirányos kutyatenyésztés egyik mintapéldánya
Fotó: AFP/ Timothy A. Clary
Közel 400 új kutyafajta jött létre a 19. század vége óta: az új típusok megteremtése rengeteg munkával jár, és sokszor egy élet sem elég hozzá.
Ami a természet csak év-tízezredek alatt tudna véghez vinni, az emberiség mondhatni pillanatokon belül megvalósította: a modern kutyatenyésztés az elmúlt 150 évben csaknem 400 kutyafajtát hozott létre a rendkívül hasznos életmentő kutyáktól a katonai- és rendőrkutyákon keresztül a juhászkutyákon át egészen a társasági kutyákig.  Mi voltunk ezeknek az ebeknek az evolúciós mozgatórugói, mi hoztunk létre őket abból a célból, hogy kényelmesebbé tegyék az életünket, segítsék, vagy éppen könnyebbé tegyék a mindennapjainkat – írja a kutyatenyésztés technikáit és történetét bemutató cikkében a Zoom.
Az emberiség tenyésztői történelme cirka 15 ezer évvel ezelőtt kezdődött a háziasítással. Rögtön érdemes is leszögezni, hogy a domesztikáció nem egyenlő a megszelídítéssel. Mert míg a megszelídítés csupán csak az emberhez való barátságos hozzáállást eredményezi, addig a háziasítás egy kontrollált folyamat. Abból áll, hogy az ember a kutya külső és belső jellemzői alapján szaporítja tovább az állatot egy felügyelt környezetben. A felügyelet alatt pedig nem laboratóriumot értünk, hanem egy helyet, ahol a preferált hím teherbe ejti a preferált nőstényt.
 Később a háziasításból évszázados hagyományokkal rendelkező tenyésztői munka vált, aminek ma 339 (egy másik forrás szerint van az 400 is) kutyafajtát köszönhetünk, amit a Nemzetközi Kinológiai Szövetség a funkciója és a külső jellegzetéssegei alapján tíz csoportba sorol, úgy mint: Tacskók, társasági kutyák, pásztor- és juhászkutyák, agarak, schnauzerek, pinscherek, molosszerek svájci hegyi és pásztorkutyák, terrierek, spitzek és primitív fajták, kopók és rokon fajták, vizslák, szetterek, vízi vadászok, retriverek és kajtatókutyák, agarak. 
Ahhoz, hogy létrehozzunk egy új kutyafajtát, első körben hatalmas elhatározásra, erős fiskális háttérre, valamint egy rendkívül konkrét elképzelésre lesz szükségünk arról, mégis milyen kutyát szeretnénk összedobni. Döntenünk kell a méretéről, a vérmérsékletéről, azaz egy finomabb genetikus Frankensteinné kell válnunk: Választanunk kell, melyek azok a pontos külső és belső jellemvonások, amelyek meghatározzák majd a kutyafajtánkat. Ezek lesznek a kutya úgynevezett standardjai, fenotípusa, ami a kutya genotípusában, azaz genetikai felépítésében is kimutathatóvá kell, hogy váljon. Ezen standardok alapján lesz regisztrálva az eb törzskönyvben is.
Egy új kutyafajta létrehozása és elismertetése a szakértők szerint akár 30 vagy 50 évet is igénybe vehet (egy már létező kutyafajta továbbtenyésztése azért jóval kevesebb idő).
2018.08.20 12:48
Frissítve: 2018.08.20 12:55