24 év után talált rá elveszett lányára egy házaspár

Publikálás dátuma
2018.04.03 17:49
Illusztráció: Wonwoo Lee / Image Source
Fotó: /
Huszonnégy évnyi keresés után talált rá háromévesen elveszett lányára egy kínai házaspár - írta a BBC News.

Vang Ming-csing és felesége, Liu Teng-jing kedden ölelhették végre magukhoz a ma már 27 éves lányukat. A Csengtuban élő házaspár annak idején gyümölcsöt árult egy út menti standnál. Egy rendkívül forgalmas napon, mikor a férfi el kellett, hogy szaladjon pénzt váltani, percekkel később visszaérve azt látta, hároméves lányuk, Csifeng eltűnt.

A házaspár, amelynek egy másik lánya és egy fia is van, éveken át kutatott a városban és a környező területeken Csifeng után. Az újságokban, valamint az interneten is hirdetéseket adtak fel, és soha nem hagyták el Csengtut, hátha a lány egyszer hazatalál hozzájuk.

Három évvel ezelőtt aztán Vang úgy döntött, kiszélesíti a keresést. Regisztrált sofőrként egy kínai fuvarmegosztó szolgáltatóhoz, remélve, hogy egy nap talán saját lánya ül be mellé az autóba. A férfi ekkor már a kínai média figyelmét is felkeltette szokatlan keresési módszerével: az autója hátsó ablakába is kitett egy figyelemfelkeltő hirdetést és minden egyes utasának adott egy röplapot, rajta Csifenggel kapcsolatos információkkal.

Tavaly év végén egy rendőrségi fantomképrajzoló elolvasta Vang történetét és úgy döntött, segítségképpen elkészíti Csifeng felnőttkori portréját. A kép bejárta az internetet és több ezer kilométerrel arrébb, az ország másik végében élő Kang Jing magára ismert a rajzon. A nő év elején felvette a kapcsolatot Vanggel, végül DNS-vizsgálat  bizonyította a rokonságot.

A házaspár és rég elveszett lányuk kedden találkoztak először, amikor az észak-kínai Csilin tartományban élő Kang Jing Csengtuba utazott férjével és két gyermekével. "El sem tudom mondani, hogy mennyi reményt, csalódást és elkeseredettséget éltünk meg az elmúlt 24 évben. Most viszont végre újra együtt vagyunk" - idézte az édesapát az egyik pekingi lap.

Kang Jing a szüleitől mindössze 20 kilométerre nőtt fel. Nevelőszülei elmondása szerint kisgyerekként az út szélén találtak rá, így került hozzájuk.

Szerző
2018.04.03 17:49

Digitális diktatúra Kínában

Publikálás dátuma
2018.09.21 12:00

Fotó: EYEPRESS NEWS/
Kínában a Kommunista Párt által „társadalmi elismerésnek” nevezett digitális megfigyelő rendszer 2020-ban már teljes kapacitással fog működni.
A "társadalmi elismerés" mindenkiről részletes feljegyzést fog vezetni az 1,4 milliárd lakosú országban. A 200 millió kamera országos hálózata a nap 24 órájában követ majd nyomon mindenkit, nem lesz olyan sötét sarok, ahová el lehet rejtőzni előlük. Az egyik, már működő nyilvántartó program próbaverziója összesen 800 pontot adhat. A sikeres, gazdag üzletemberek, akik sok „állampolgár-pontot” szereznek, VIP ellátást kapnak a hotelekben, repülőkön, olcsó kölcsönökhöz juthatnak, a legjobb egyetemekre járhatnak, és gyorsan kapnak munkát. A kevés pontszámmal rendelkezőket gyakorlatilag kizárják a társadalomból, nem utazhatnak, nem kaphatnak kölcsönt, állami munkát. A mindent átfogó nyilvántartást a legmodernebb megfigyelőrendszer üzembe helyezése teszi lehetővé. A kamerák arcfelismerővel, testletapogatóval és nyomkövető rendszerrel lesznek felszerelve, állandó megfigyelés alatt tartva minden állampolgárt. Emellett az okostelefonok is monitorozzák a tulajdonosaik tevékenységét napról-napra. A társadalmi elismerést, amely a fejlesztés különböző fokozatában van, már legalább egy tucat városban tesztelik. Az is tudható, ki, mit vesz a szupermarketban, túl sok alkohol vásárlása például pontvesztéshez vezet, míg a pelenkavásárlás, amely felelősségtudatról tanúskodik, plusz pontokat hoz, ami azonnal megjelenik a rendszerben. Pontvesztéshez vezethet az is, ha valamelyik szülő vagy barát negatív megjegyzést tesz a kormányra. És természetesen pontokban jelentkezik az is, kikkel randevúzik, kivel házasodik össze a kínai állampolgár. Az ABC News által megszólaltatott Dandan Fan, aki jól menő üzletasszony, és 770 pontja van a lehetséges 800-ból, nem tiltakozik a mindent átfogó megfigyelés ellen, mint mondja, minden ember minden országban stabil és biztonságos társadalmat akar, ezért ha mindenhol kamera van, nem érzi veszélyben magát. Mivel Kínában a polgárok megfigyelése hagyományos gyakorlat, az emberek hozzászoktak, hogy a kormány meghatározó szerepet játszik magánéletükben is. A privát szférának nincs akkora értéke, mint nyugaton, a közjó előbbre való, mint az egyén érdeke. Vannak azonban a rendszernek már kárvallottjai is. Liu Hu oknyomozó újságírót, aki kormányzati korrupciós ügyekre hívta fel a figyelmet, és sorozatgyilkosságokat oldott meg, a kormány ellenségnek tekinti, és elvesztette szociális hitelét. Karrierje tönkrement, elszigetelődött, félti családja jövőjét. Szeretné, ha a világ megértené, milyen veszélyt jelent a "társadalmi elismerés". 
Szerző
2018.09.21 12:00
Frissítve: 2018.09.21 12:00

A hatóságok szerint Ahmed H. terrorista

Publikálás dátuma
2018.09.20 19:05

Fotó: MTI/ Rosta Tibor
Három év után született jogerős ítélet Ahmed H. ügyében. A szír férfinek papírja van arról, hogy a magyar hatóságok szerint terrorcselekményt követett el.
– Csalódottak vagyunk, hiszen három rács mögött töltött év után a csütörtöki döntés Ahmed H.-nak, a feleségének és két kislányának nem szolgáltat igazságot – így kommentálta lapunknak Demeter Áron, az Amnesty International Magyarország emberi jogi szakértője a röszkei terrorper vádlottjának büntetését. Az első fokon kiszabott 7 év helyett Ahmed H.-t 5 év szabadságvesztésre ítélte a Szegedi Ítélőtábla. A bíróság három évvel a röszkei határon lezajlott tömegzavargások után hozott csak jogerős ítéletet. A per kétszer is megjárta az elsőfokú eljárást. Először tíz év fegyházat kapott Ahmed H. terrorcselekményért és a határzár megsértéséért, de a Szegedi Ítélőtábla döntése szerint meg kellett ismételni az eljárást. Az ezután következő elsőfokú ítélet a szír férfit hét év fegyházra ítélte és tíz évre kiutasította Magyarországról. Csütörtökön ismét Szegeden született döntés, az 5 év börtönbüntetésbe pedig beleszámít Ahmed H. előzetesben töltött ideje is, így mintegy négy hónap múlva feltételesen szabadulhat. A HVG tudósításából kiderült, hogy Ahmed H. védője, Bárándy Péter arra hívta fel a figyelmet, a terrorcselekményt nagyon árnyaltan kell értelmezni, szerinte ebben az esetben nem erről van szó. Védence, aki ciprusi állampolgár, a határzár megsértésével nem bűncselekményt, hanem csak szabálysértést követett el. A bíróság nem fogadta el Bárándy érvelését, terrorcselekményért ítélte el a vádlottat. Demeter Áron is úgy látja, hogy Ahmed H. nem követett el terrorcselekményt, ezt pedig szerinte a bizonyítékok is alátámasztják. Ahogyan ő is elismerte – folytatta Demeter - , a szír férfi a zavargás során eldobott pár követ, de ez még nagyon messze van a tényleges terrorcselekménytől. Ahmed H. bűncselekményt követett el a határon, de semmiképpen sem terrorista, ahogyan azt a magyar kormány képviselői évek óta szünet nélkül hirdetik – hangsúlyozta az emberi jogi szakértő. A jogerős ítélet meghozatala előtt pár nappal egyébként a civilszervezet petíciót juttatott el az Igazságügyi Minisztériumhoz (IM), amelyben Ahmed H. büntetésének enyhítését kérték. A petíciót 109 ezren írták alá 163 államban, köztük ezer magyar állampolgár. Az IM Demeter közlése szerint percekkel a petíció megjelenése után felszólította a jogvédő szervezetet, hogy tartózkodjon az igazságszolgáltatás befolyásolásától. – Minden civilszervezetnek és állampolgárnak szíve joga, hogy bírósági döntésekkel ne értsen egyet – közölte Demeter, hozzátéve: ez nyilván nem helyez semmilyen nyomást a magyar igazságszolgáltatási rendszerre. Ellentétben a jogvédő szerint a kormányzat felől érkező nyomással. – Már azelőtt, hogy megindult a bírósági tárgyalás, arról beszéltek, hogy terrorista. Az IM közleményében szintén terroristának nevezte, a jogerős ítélet előtt. Ha valami képes nyomást gyakorolni az igazságszolgáltatásra, azok az ilyen kormányzati nyilatkozatok – vélekedett Demeter Áron.

Kronológia

Három éve, egy nappal a tömeges bevándorlásról szóló törvény hatályba lépése után Röszke-Horgos határátkelőnél egymásnak feszültek a magyar oldalon felsorakozó rendőrök és a Szerbiában feltorlódott, Nyugat-Európába készülő menekültek. A törvény szerint az akkora felépülő határzár megsértése bűncselekménynek számított. A jogi határzár életbe lépésekor több ezer menekült rekedt Szerbiában. Az ott várakozó csoportok szeptember 16-án kezdték követelni a kapu megnyitását, kövekkel és palackokkal dobálták a határvonal szerb oldaláról a magyar oldalon sorakozó rohamrendőröket, akik vízágyúkat is bevetettek. A csaknem másfél órán át tartó zavargás után a magyar területre kerülteket előállították, közülük tíz ember ellen vádat emeltek a határ megsértése és terrorcselekményben való aktív részvétel miatt. Ahmed H.-t napokkal később, egy vonaton tartóztattak le, a szír férfit a kezdetektől terrorcselekmény gyanújával vádolták és vették őrizetbe.

Témák
Ahmed H
2018.09.20 19:05
Frissítve: 2018.09.21 10:26