Ezért jobb, ha "alszunk rá"

Publikálás dátuma
2018.04.28 16:14
Illusztráció: Shutterstock
Az alvás nagyon fontos, felel a koncentrációképességért, a reakcióidőért, a koordinált mozgásért, a memória megfelelő működéséért, de az érzelmi kiegyensúlyozottságért is. Hiánya kínzó „ügy”, és változatos tüneteket okozhat.

Az alvás olyannyira fontos, hogy 2017-ben az orvosi Nobel-díjat a cirkadián napi ritmusának leírásáért kapta három amerikai kutató. Ritmusa a növényeknél és az állatoknál is megfigyelhető. Sokáig azt hitték, az alvás egy passzív, restauráló és főleg pihenő állapot, de kiderült, bizonyos idegpályák akkor működnek, biztosítják például az agy tisztulását, komoly szerepük van a memória megfelelő működésében, illetve az érzelmi kiegyensúlyozottságban is – mondta dr. Várdi Visy Katalin somnológus, a Budai Egészségközpont szakorvosa a Népszavának.

A napfény csökkenésével az agyban melatonin nevű hormon termelődik, ez indítja el az alvást. Az ébredésért pedig az orexin, az idegek közötti jelzőanyag-rendszer felel. A kettő egyensúlyából alakul ki az alvás struktúrája. Ezt jó, ha ciklusok formájában minden éjszaka megéljük, ezért célszerű esténként nagyjából hasonló időpontban lefeküdni. Ez persze nem azt jelenti, hogy néha nem lehet eltérni, de az fontos, hogy az éjszaka folyamán megfelelő arányban legyen úgynevezett mélyalvás, illetve álomlátás szakasza is. A ciklus elején az előbbi, a hajnali órákban pedig inkább az utóbbi dominál. A kétféle alvásfázisra azért van szükség, mert mindig más szervrendszer pihen. A légzés oxigénszabályozó fázisa például a mélyalvás fázisában, míg a REM nevezetű álomlátási fázisban az izmokon keresztüli szabályozás „alszik”. A mélyalvás elmélyíti az információkat, a REM fázis pedig elrendezi, azaz elválasztja a lényegest a kevésbé fontostól. Ezért mondják, hogy fontos döntés előtt érdemes aludni rá egyet. A hírek szerint így tett Robert F. Kennedy is a kubai öbölválság megoldásakor.

Illusztráció: pexels.com

Illusztráció: pexels.com

 

Miért alszunk?
A megfelelő koncentrációképességért, a reakcióidőért, a koordinált mozgásért. Az alvás természetes doppingszer, ugyanis egész másképp működik az izomzata annak, aki jól alszik. A személyiségünk harmóniája is összefügg az alvással. Ha az ember fáradt, ingerlékenyebb, türelmetlenebb, mint akkor, amikor kialussza magát.

Miért nem?
Nagyon sokféle alvásbetegség van, insomnia esetén például nem tudunk aludni. Ennek, az egyébként gyakori állapotnak két formája van, az el- és átalvási insomnia. Viselkedésterápiával, alváshigiéné kialakításával, gyógynövényekkel és gyógyszerekkel lehet ezeken segíteni. Kínzó, ha nem tudunk elaludni, ilyenkor szorongásoldót és altatót is be lehet vetni. Mostanában éberségcsökkentő gyógyszerek is megjelentek, ezek teljesen más mechanizmus alapján működnek, és kevésbé alakítanak ki hozzászokást – mondta a somnológus.

Másfajta alvásbetegséget provokál a számítógépek és a telefonok, tabletek kék fénye. Éberséget okoz, ami átalakítja az alvási ritmusokat, így a ciklusokat. Ennek következtében egyre többen lesznek a bagoly-típusúak. Vannak országok, például Dánia, Hollandia, ahol ehhez már alkalmazkodnak is. Vannak olyan alvásbetegségek is, amelyek az alvás struktúrájában okoznak problémát. Ilyen a narkolepszia, amikor az alvás betör az éber létbe, és például nappali álmodást, izomtónus-csökkenést okoz. Az alvásfüggő légzészavarok – a horkolás és az alvási apnoe - is az alvási struktúrát zilálják szét.

Évszaknyit változik délutánra az időjárás

Publikálás dátuma
2019.03.22 11:30
Illusztráció
Fotó: Pexels
Nagy, akár 18-20 foknyi is lehet pénteken és hétvégén a napi hőingás. Bár front nem várható, a hajnali hideg és a fokozatos melegedés panaszokat okozhat az időjárásra érzékenyeknél.
Nagy lehet a napi hőingás pénteken - írta az MTI az Országos Meteorológiai Szolgálat tájékoztatása alapján. A hideg hajnalt enyhe nappal követi, így péntek délutánra "évszaknyit" változhat a hőérzet, akár 18-20 fok is lehet a különbség a két szélső érték között. Erre a kell számítani hétvégén is, mert bár az előrejelzés szerint napsütéses, meleg, száraz idő várható, a leghidegebb hajnali órákban fagyhat is, a hőmérsékleti maximum pedig néhol 20 Celsius fok fölött is alakulhat. 
A frontmentes, de fokozatosan melegedő idő sokaknál okozhat humánmeteorológiai panaszokat. A meleg levegő beáramlása melegfronti jellegű tüneteket okozhat az arra érzékenyeknél: migrén, a fáradékonyság, emellett vérnyomás-ingadozás és keringési panaszok is felléphetnek. Sokan tapasztalhatnak alvászavarokat, ennek következtében napközben kialvatlanságot, de koncentrálási zavar és figyelmetlenség is felléphet. A reggeli időszakban előforduló gyenge fagy hatására kopásos eredetű ízületi bántalmak jelentkezhetnek - olvasható a Meteo Klinika honlapján.
Frissítve: 2019.03.22 11:33

Gyorsan javítja a sportteljesítményt az egyik legegészségesebbnek tartott étrend

Publikálás dátuma
2019.03.21 21:18
Illusztráció
Fotó: AFP/ Photocuisine / Hussenot, Pierre
Egy friss kutatás szerint a mediterrán diéta nemcsak egészséges, de sportteljesítményt is javítja, ráadásul rövid időn belül.
A görög és olasz ételekre épülő mediterrán diétát tartják a szakemberek az egyik legegészségesebb étrendnek, mert többek közt segíthet a szív egészségének megőrzésében és vércukorszint alacsonyan tartásában. A több évezredes múltra visszatekintő étrend főbb összetevői a különböző gyümölcsök, zöldségek, teljes kiőrlésű gabonák, magvak, illetve az olívaolaj mellett a halak, a vörösbor és a tejtermékek. Amerikai kutatók megvizsgálták, hogyan hat mindez a sportteljesítményre - írta a Dívány
A tudósok hét, aktív életmódot folytató nőt és négy férfit vontak be kutatásba. A résztvevők négy napon keresztül egy, többségében növényi alapanyagokra épülő mediterrán menüt fogyasztottak, majd öt kilométert futottak. Néhány héttel később ugyanezeket a személyeket arra kérték a kutatók, hogy négy napig egy magas cukor-, só- és zsírtartalmú ételeket előnyben részesítő, „klasszikus nyugati étrendet” kövessenek, és ismételten le kellett futniuk az öt kilométert. Dr. Edward Weiss, a Missouri állambeli Saint Louis-i Egyetem dietetikaprofesszora és kollégái más gyakorlatok, például biciklizés vagy vertikális ugrálás során is megvizsgálták a résztvevők atletikusságát. 
Az eredmények szerint mediterrán étrend fogyasztása esetén az alanyok átlagosan hat százalékkal gyorsabban futottak, mint amikor a hagyományosabb, hizlalóbb étrendet követték. A különbség még abban az esetben is észlelhető volt, amikor azonos pulzusszám mellett ugyanannyira fáradt el az alany a két futás alatt. Dr. Weiss szerint közismert, hogy a mediterrán étrend főbb alapanyagait alkotó ételek többsége növeli sportteljesítményt, most pedig az is bebizonyosodott, hogy a diéta összességében is hasonló hatással lehet. Az pedig még érdekesebb, hogy a vizsgált alanyoknál 
a jótékony hatásokat már négy nap után kiváltotta.
A szakértő szerint hiába sportol valaki, gyakran éppen olyan egészségtelenül táplálkozik, mint a lakosság többsége, pedig nem árt tudni, hogy a megfelelő étrend nemcsak testi és szellemi jóllétünket segíti, de fizikai teljesítményünket is javíthatja.