Az alvás olyannyira fontos, hogy 2017-ben az orvosi Nobel-díjat a cirkadián napi ritmusának leírásáért kapta három amerikai kutató. Ritmusa a növényeknél és az állatoknál is megfigyelhető. Sokáig azt hitték, az alvás egy passzív, restauráló és főleg pihenő állapot, de kiderült, bizonyos idegpályák akkor működnek, biztosítják például az agy tisztulását, komoly szerepük van a memória megfelelő működésében, illetve az érzelmi kiegyensúlyozottságban is – mondta dr. Várdi Visy Katalin somnológus, a Budai Egészségközpont szakorvosa a Népszavának.
A napfény csökkenésével az agyban melatonin nevű hormon termelődik, ez indítja el az alvást. Az ébredésért pedig az orexin, az idegek közötti jelzőanyag-rendszer felel. A kettő egyensúlyából alakul ki az alvás struktúrája. Ezt jó, ha ciklusok formájában minden éjszaka megéljük, ezért célszerű esténként nagyjából hasonló időpontban lefeküdni. Ez persze nem azt jelenti, hogy néha nem lehet eltérni, de az fontos, hogy az éjszaka folyamán megfelelő arányban legyen úgynevezett mélyalvás, illetve álomlátás szakasza is. A ciklus elején az előbbi, a hajnali órákban pedig inkább az utóbbi dominál. A kétféle alvásfázisra azért van szükség, mert mindig más szervrendszer pihen. A légzés oxigénszabályozó fázisa például a mélyalvás fázisában, míg a REM nevezetű álomlátási fázisban az izmokon keresztüli szabályozás „alszik”. A mélyalvás elmélyíti az információkat, a REM fázis pedig elrendezi, azaz elválasztja a lényegest a kevésbé fontostól. Ezért mondják, hogy fontos döntés előtt érdemes aludni rá egyet. A hírek szerint így tett Robert F. Kennedy is a kubai öbölválság megoldásakor.
Illusztráció: pexels.com
Miért alszunk?
A megfelelő koncentrációképességért, a reakcióidőért, a koordinált mozgásért. Az alvás természetes doppingszer, ugyanis egész másképp működik az izomzata annak, aki jól alszik. A személyiségünk harmóniája is összefügg az alvással. Ha az ember fáradt, ingerlékenyebb, türelmetlenebb, mint akkor, amikor kialussza magát.
Miért nem?
Nagyon sokféle alvásbetegség van, insomnia esetén például nem tudunk aludni. Ennek, az egyébként gyakori állapotnak két formája van, az el- és átalvási insomnia. Viselkedésterápiával, alváshigiéné kialakításával, gyógynövényekkel és gyógyszerekkel lehet ezeken segíteni. Kínzó, ha nem tudunk elaludni, ilyenkor szorongásoldót és altatót is be lehet vetni. Mostanában éberségcsökkentő gyógyszerek is megjelentek, ezek teljesen más mechanizmus alapján működnek, és kevésbé alakítanak ki hozzászokást – mondta a somnológus.
Másfajta alvásbetegséget provokál a számítógépek és a telefonok, tabletek kék fénye. Éberséget okoz, ami átalakítja az alvási ritmusokat, így a ciklusokat. Ennek következtében egyre többen lesznek a bagoly-típusúak. Vannak országok, például Dánia, Hollandia, ahol ehhez már alkalmazkodnak is. Vannak olyan alvásbetegségek is, amelyek az alvás struktúrájában okoznak problémát. Ilyen a narkolepszia, amikor az alvás betör az éber létbe, és például nappali álmodást, izomtónus-csökkenést okoz. Az alvásfüggő légzészavarok – a horkolás és az alvási apnoe - is az alvási struktúrát zilálják szét.
