A gomba az új szuperétel

Publikálás dátuma
2018.05.10 07:19
Fotó: Shutterstock
Fotó: /
A gombákat eddig is egészséges tápláléknak tartották a tudósok, de a legújabb kutatások azt bizonyítják, antioxidáns hatásuk miatt jelentőségük nagyobb az eddig ismertnél.

A gombák nem tartalmaznak koleszterint, glutént, alacsony a zsír-, cukor-, nátrium és kalóriatartalmuk. Ugyanakkor bőséges forrásai a fehérjének, B-vitaminoknak, rostoknak, az immunerősítő cukornak, a béta-glükánnak, és más bioaktív vegyületeknek.

- Az ázsiai kultúrákban eddig is gyógyszerként tartották számon, Amerikában ez a nézet csak az utóbbi időkben kezd terjedni - olvasható Robert Beelman, a Pennsylvaniai Állami Egyetem táplálkozástudósának a CNN-ben megjelent cikkében, aki saját laboratóriumában végzett kutatásainak eredményit foglalta össze.

Ezek szerint a gombák kiváló forrásai lehetnek kulcsfontosságú mikrotápanyagoknak, amelyek szerepe régóta ismert az egészséges öregedésben, megtalálható bennük a szelénium, a D-vitamin, a glutation és az ergothioneine (egy antioxidáns hatású aminosav), rövid nevén ergo. Mindegyik rendelkezik antioxidáns hatással, amely enyhítheti a stresszt, sajnos azonban mennyiségük a szervezetben a kor előrehaladtával csökken. Az oxidatív stresszt tartják a fő bűnösnek olyan időskorra jellemző betegségek kialakulásáért, mint a rák, a szívbetegségek és az értelmi hanyatlás. Az ergothioneine – ezekből épülnek fel a fehérjék -, amelyet 1909-ben fedeztek fel az anyarozs nevű kártevő gombafajban. Viszonylag kevés élő szervezet tud előllítani, leginkább különböző gombafélék, ezért a táplálékkal kell bejuttatni az emberi szervezetbe. A tudományos jelentősége egészen 2005-ig jelentéktelen volt, amikor is Dirk Grundemann farmakológus felfedezte, hogy minden emlős be tudja építeni vörösvértestjeibe, amelyek azután szétterítik ez egész testben, és azokban a szövetekben gyűlnek fel, ahol a legnagyobb az oxidatív stressz hatása. Volt, aki új vitaminként nevezte meg. 2006-ban Beelman és egy egyetemi hallgatója felfedezték, hogy a termesztett ehető gombák különösen gazdag forrásai az ergónak. Azt is megvizsgálták, mi a szerepe az ergónak az Alzheimer-, és a Parkinson-kór kialakulásában. Egy szingapúri tanulmány kimutatta, hogy az öregedő népesség szervezetében csökken az ergo és ennek következtében erősödik a szellemi hanyatlás körükben. Egy 13 ezer idős embert alapul vevő japán kutatás szerint viszont azoknál, akik sok gombát fogyasztanak, alacsonyabb a demencia előfordulása. Egy 2016-os kutatás adatait felhasználva Beelmna megállapította, hogy egy átlag súlyú ember Amerikában 1,1 milligram, Olaszországban akár 4,6 milligram ergo tartalmú táplálékot fogyaszt naponta. Kiderült, hogy az Alzheimer-, a Parkinson-, a multiplex szklerózis, a demencia következtében történő elhalálozás nagyobb száma és a csökkenő gombafogyasztás, vagyis az alacsonyabb ergo bevitel között kapcsolat mutatható ki.

Természetesen egy ilyen tanulmányból nem szűrhető le ok-okozati összefüggés, de támogatja azt a feltételezést, hogy az idegrendszeri betegségek csökkenthetők nagyobb mennyiségű gombafogyasztással. A talajban élő gombák, amelyek növényekre tapadnak, és azután állatokba végül az emberbe kerülnek is tartalmaznak ergot. Ezért fontos lehet olyan növénytermesztési módok bevezetése, amelyek révén több talajgomba marad meg, ezzel is növelve az egészséges táplálékok sorát. Ne feledjük, az orvostudomány egyik legnagyobb felfedezése a penicillin is a gombáknak köszönhető.

Se nem növény, se nem állat
A gombák egy- vagy többsejtű, általában telepes felépítésű, fotoszintetizáló pigmenteket nem tartalmazó, kitintartalmú sejtfallal rendelkező élőlények, melyek az élővilág egy önálló országát alkotják, mert a gombák a növényekkel ellentétben, az állatokhoz hasonlóan heterotrófok, azaz szénszükségletüket szerves anyagokból, energiaszükségletüket pedig kémiai anyagokból fedezik. Táplálkozásuk szerint vagy korhadékokat, az elpusztult élőlények maradványait fogyasztják, vagy gyökérkolonizálóak, azaz a gyökerén keresztül szimbiózisban élnek egy gazdanövénnyel, vagy pedig az élő gazdaszervezetet lebontandó szerves anyagként hasznosító paraziták. Szaporodásuk rendszerint a széllel szállítódó spórákkal történik. Jelenleg csaknem 100 ezer fajukat ismerjük, de becslések szerint akár 1,5 millió eddig ismeretlen gombafaj is létezhet.
2018.05.10 07:19

Stroke-os betegek gyógyulását segítheti egy magyar fejlesztés

Publikálás dátuma
2018.12.18 21:05
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Magyar fejlesztésű hatóanyag segítheti a stroke-on átesett betegek sérült agyi területeinek gyógyulását.
Málnási Csizmadia András, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának (TTK) biokémiai tanszékének kutató professzora az M1 szombati műsorában elmondta, hogy egy korábbi kutatásból kiindulva fejlesztettek ki új hatóanyagot, amely új hatásmechanizmussal, úgynevezett motorfehérjékkel dolgozik.
"Ezek a hatóanyagok, amiket kifejlesztettünk, az agy regenerációjára és vérátáramlás-javítására szolgálnak, miatt a stroke utáni gyógyulást jelentősen elősegíti."
Gyimesi Máté, az ELTE TTK biokémiai tanszékének tudományos főmunkatársa elmondta, hogy stroke esetén az erek elzáródnak, az agyszövet sérül, az idegsejtek elkezdenek pusztulni. 
"Ezek a hatóanyagok, amiket most fejlesztünk, alkalmasak arra, hogy szabályozzák az idegsejtek nyúlványnövekedését és újra kapcsolódni tudjanak, de ugyanezek a molekulák alkalmasak arra is, hogy az eret elzáró simaizom sejteket relaxálják, és újra lehetővé tegyék, hogy a véráram elinduljon a sérült agyi területen. Így a regenerációt elő tudják segíteni az idegsejteknél és a véráramot is helyre tudják tenni."
Málnási Csizmadia András elmondta, hogy Szent-Györgyi Albert fedezte fel, izolálta és jellemezte az első motorfehérjét, amely az izmok működtetéséért felelős. Azonban csupán mintegy 20 évvel ezelőtt fedezték fel azt, hogy a szervezetben nagyon sok ilyen motorfehérje található, amelyek sokféle funkcióért, például sejtmozgásokért, sejtfeszüléséért vagy az idegi regenerációért felelősek.
"Ezek különböző típusú motorfehérjék, ezért különböző típusú gyógyszerszerű hatóanyagokat tudunk kifejleszteni és előállítani belőlük. Mi az agyi motorfehérjékre fejlesztettünk hatóanyagokat"
Gyimesi Máté elmondta, hogy a kutatás egyelőre az állatkísérletek szakaszában van, és az eredmények azt mutatják, hogy a motoros funkciókat képesek javítani ezek a hatóanyagok a stroke után. Jelenleg azt vizsgálják, hogy hogy a véráram hogyan áll vissza az agyban egy agyvérzés után. 
Málnási Csizmadia András kifejtette, hogy a stroke utáni regenerációban még nagyon hiányzik egy olyan hatóanyag, amely segíti a gyógyulást. A szakemberek kísérletei arra irányulnak, hogy a stroke-on átesett betegek egy speciális hatóanyaggal gyorsítani tudják az agy regenerációját a vérrög műtéti úton történő eltávolítása után. Jelenleg külföldi kollaborációval főemlősökön tervezik a kísérletek folytatását, ha ezek sikeresek lesznek, néhány éven belül már a humán vizsgálatok is elkezdődhetnek. 
Témák
Stroke
2018.12.18 21:05

Rovarokat keresett, százmillió éves halfogat talált egy kutató Horvátországban

Publikálás dátuma
2018.12.18 12:47
Illusztráció
Fotó: AFP/ Joseph PREZIOSO
Százmillió éves halfogat találtak kutatók a dél-dalmáciai Korculához közeli Postranán, az újonnan felfedezett Borovac-barlangban 35 méter mélyen - adta hírül a helyi sajtó információi alapján az MTI.
Rovarokat keresett Branko Jalzic biológus és barlangkutató, amikor egy furcsa alakzatot vett észre egy kitüremlésen, 35 méter mélyen a barlang bejáratától. 
"A tapasztalatom azt súgta, hogy fosszíliát találtam, amit később a zágrábi természettudományi múzeum munkatársai meg is erősítettek"
- mondta.
 Először nem voltak biztosak abban, hogy az ősmaradvány mihez tartozik, az első értékelések szerint egy uszonyos hal fogairól van szó, amely százmillió évvel ezelőtt élt, a gigantoszaurusz korában, a késő kréta kora legkorábbi, cenomani korszakában. A kutatók úgy vélték: a víz valószínűleg kimosta azt a sziklát, amelyben a hal maradványai voltak, mivel a fogak nagyon erősek, jó állapotban maradtak meg. A szakemberek két másik őskövületet is találtak.
A barlangkutatók pedig valószínűleg egy új rovarfajt is felfedeztek, a példány azonban nem volt életben, félig megette egy gomba, ezért további kutatásokat terveznek, hogy élő példányt találjanak. 
A barlangra Postrana központjában bukkantak, amikor a közművállalat munkatársai gödröt ástak, hogy fát ültessenek. Miután elmozdítottak egy követ, a föld beszakadt és óriási lyuk tátongott alatta. Az egyik alkalmazott kötélen ereszkedett le a barlangba, amelyet később róla nevezték el, így lett Borovac barlangja.
2018.12.18 12:47
Frissítve: 2018.12.18 12:49