Sándor Mária: Ez a szakma nem működik ember nélkül

Publikálás dátuma
2018.05.12 07:05
Fotók: Szalmás Péter
Fotó: /
Három éve ilyen tájt még tízezer tüntető egészségügyi dolgozó élén panaszolta az ápolók nyomorúságát, s akkor még az államtitkár is kénytelen volt elismerni, hogy „önöknek mindenben igazuk van”. Két esztendeje a Forbes magazin még a 10 a legbefolyásosabb nők közé sorolta. Tavaly bejelentette, hogy kilép a közéletből. Idén az ápolók hetében, a munkahelyén, egy hospice házban jártunk Sándor Máriánál.

- Beszélgetésünk idején zajlik az új országgyűlés alakuló ülése, a parlament előtti téren élőlánc, tüntetés. Miért nincs ott?

- Nem érzem, hogy ott lenne a helyem. Az elmúlt egy évben semmilyen politikai rendezvényen nem vettem részt. Szétszakadt az ország, elszabadultak az indulatok...én a bánatomat a munkába fojtom. Csak egy ápolónő vagyok, most is végzem a dolgom. Soha semmit mást nem akartam, mint csak a tisztességes, a becsületes ellátás feltételeit biztosítani mindenkinek, aki rászorul. Most egy olyan helyen dolgozom, ahol bőven van lehetőségem megélni, hogy ez lehetséges. A legkiszolgáltatottabbakat, a legelesettebbeket ápolom, mint segédápoló. Az a helyzet, amiben ezek az emberek vannak, egyszer mindenki életében bekövetkezik. Így bárki megtapasztalhatja azt, amiről annak idején, 2015 május 12.-én a Kossuth téren beszéltem: milyen az, ha nem lesz senki, aki akkor fogja a kezét, szóljon egy jó szót, adjon egy pohár vizet. Szó szerint így hangzott: ,,Követelem a tisztességes becsületes betegellátást! Követelem a méltó halálhoz való jogot. " Amikor először a nyilvánosság elé álltam, akkor is csak erről beszéltem: ha nem követeljük ki közösen a megbecsülést, a tisztes bért, elfogynak azok az ápolók, akikre egyszer mindenkinek szüksége lesz. Úgy látom, nem értették meg, miközben ma Magyarországon a tisztességes ápolás nem megvalósítható.

- Miért?

- Elveszett a szakmából a hivatás, az emberség, ami a lényege a munkánknak. Már nem csak a bérekről van szó, nem csak a túlzsúfoltságot, a várakozást, az ebből adódó kellemetlenségeket, fájdalmat kell elviselnie a rászoruló betegnek, hanem az együttérzés hiányát, a megaláztatottságot. Sok kolléga már rég nem csinálná, csak nem lát más lehetőséget. Csinálják erőből, gyakran lélektelenül. Csakhogy épp ezt nem lenne szabad. De mondok egy példát: gyermekintenzív osztály, transzplantációra váró gyerekek, olyanok, akik vagy megélik, vagy nem, mire szervhez jutnak. A frissen végzett, jól képzett nővér első napja. Megjelenés miniszoknya kis top, köldökpiercing, műköröm haldokló gyerek mellett. Lehet, hogy óriási tudása van, de hiányzik belőle valami, ami nélkülözhetetlen egy ilyen környezetben, amitől pontosan tudja, mennyire fontos, hogy pusztán a megjelenésével bizalmat, biztonságot, empátiát kell sugallnia. A hivatástudat része, hogy tudom miért kelek fel, miért indulok dolgozni, akkor is ha otthon gondjaim vannak, de ezt kinn hagyom és az ott lévőket akarom szolgálni. Annak idején, akikért elindultam, azok a kolléganők ilyenek voltak. Látszott rajtuk a szegénység, azért kellett kiállnom, mert nekik már se ennivalóra, se cipőre nem telt. Sokan megszóltak, hogy fontosabb a munkám, a kollégáim sorsa, mint a családom. De erre azt mondom, ha valaki a beteg, a kiszolgáltatott emberrel nem úgy érez, nem úgy viselkedik mintha az a saját rokona lenne, akkor lehet, hogy van szakmája, de nincs hivatása. Mindezekért a gondolataimért, csak támadást, megvetést kaptam.

- Hogy telik a napja?

- Hajnali háromkor, olykor négykor kelek. Azért ilyen korán, hogy legyen időm összeszedni magam. Több helyen is dolgozom, itt, ahol most beszélgetünk egy nővérre egy vagy két páciens jut, attól függően, milyen a beteg súlya, és a betegsége. De ez nem azt jelenti, hogy könnyű a munka. Van olyan betegünk, akinek a nap 24 órájában fogni kell a kezét, mert olyan neurológiai betegségben szenved, hogy ön-és közveszélyes, vagy bármelyik percben eleshet. Van 12 éve éberkómában fekvő immár 24 éves nagylányunk, akinek a mozgatása, ápolása többemberes feladat.

- Lehet minőségi munkát végezni a második, harmadik műszak alatt?

- Ha van hivatástudatod, lehet. Mert akkor csak annyit vállalsz, ameddig tisztességgel tudsz teljesíteni. Az sem biztos, hogy szükség van arra, hogy mindenki 3-4 műszakot vállaljon, a baj a fejekben van. Ha jó egy intézmény szakmai rendszere, a munka szervezett nem kell műszak végére meghalni.

- Kinek kellene ezt megoldania?

- Például a szakmai kamarának, amelynek meg kellene követelnie a normális munkakörülményeket, betartatni a munka és pihenőidőket. Harcolni, föllépni, hogy megállj, innentől kezdve ennyi nővér nem tud ellátni ennyi beteget. Minden intézményben jelen vannak a kamara emberei. Kötelességük lenne ellenőrizni, hogy egy nővérre- hány beteg jut. Mondta-e valaha is a szakmai kamara, hogy ezt az osztályrészt bezárjuk, mert az adott körülmények között, nem lehet tisztességes ellátást nyújtani?

- Ezért lett elege a közéletből?

- Is. Akkor torzultak el a dolgok, amikor a körülöttem lévő embereknek is egyre fontosabb lett a pénz és a politika, elcsúszott a hangsúly az ügyről. Jöttek a belső konfliktusok, irigységek, küzdelem a tisztségekért. Az ügyünkre pedig ráültek a különböző pártok, politikusok és mindezzel elkezdtek kampányolni. Az ellenzék olyan dolgokat kezdett meglovagolni, amiben ők is ugyanazokat a hibákat követték el, mint a kormányon lévők. Például, ők is hagyták a most még meglévő szakmai szervezeteket kontroll, elszámoltatás nélkül működni.

- A szakmai szervezetek kontrollja nem a tagság feladata lett volna?

- Hogy léphetne fel a tagság, amikor az érdek-képviseletek tisztségviselői sok helyen benn ülnek a kórházi menedzsmentben is: egyszerre munkaadók és érdek-képviselők? A kamara jelen van minden intézményben, képviselőik ott ülnek a vezetőségben. Egy ilyen helyzetben nincs harcos érdekképviselet. Nem nekem kellett volna Duna-hidat zárni, hanem a kórház-igazgatónak, a kamarának, vagy a szakszervezetnek. De normális országban nem is kéne idáig jutni, csak érdemben beszélni a kormánnyal arról, hogy adjon kellő fedezetet a tisztességes gyógyítómunkához. Olvasom a hírekben, hogy mi minden épül majd az egészségügyben, micsoda technikai fejlődés lesz. Csak arról nem szól senki, hogy mindez hiába, ha nincs ember. Ez az egyetlen szakma, ami nem működik az ember nélkül: a tehetetlen beteg tisztába tevését, megetetését, gyógyszerelését, nem lehet gépre bízni.

- Emlékszik arra a napra, amikor egyszer csak úgy döntött: nem megy az utcára, nem fogalmaz több petíciót, vége?

- Ez a döntés folyamatosan érlelődött. Egyre gyakrabban azt éreztem, nem értik miről beszélek. Nem értik, hogy ez nem politika, ez emberség. Szálljon ki a politika a szakmából, ne ezzel kampányoljanak. A mellettem lévők kezdték mondogatni, hogy kiégtem, minden szinten elfáradtam, lemerültem. Még most is öt percenként állítanak meg az utcán, mindenki azt mondja: igazam van. Amikor nagyon nagy volt a baj, amikor ki kellett volna állni, hol voltak ezek az emberek? Emlékszem a vége felé egy társammal mentünk az utcán, ott ült a földön egy láb-nélküli ember. Hideg volt, eszembe jutott, hogy van egy tolószék a raktárban. Odahajoltam hozzá, hogy megkérdezzem, mikor van itt. És akkor a társam, akit annak neveztem, hittem, megrántott. Azt mondta: nem lehet mindenkin segíteni, aki szembejön veled. Én meg azt mondom, hogy aki jön szembe, azon segíteni kell. Most, itt ezt tudom megvalósítani.

- Fontos volt az a pár év, amit mozgalmárként eltöltött, vagy feleslegesnek ítéli?

- Tanulságos volt, rávilágított arra, amit ugyan mindenki tudhatott az ápolók helyzetéről, de hallgatott róla.

- Maradtak barátai a korábbi társai közül?

- Senki. Most csak a közvetlen kollégákkal barátkozom, maximalisták a munkában, kizárjuk a politikát az életünkből. Beszélgetünk, azt nézzük, hogy és hol tudunk még többet segíteni. Szolgálni, ez az egyetlen célom.

Szerző
2018.05.12 07:05

Fogaskerekek között beszélt az élet matematikájáról Orbán

Publikálás dátuma
2018.09.25 22:14
Orbán Viktor az EuroSkills 2018 ünnepi megnyitóján
Fotó: MTI/ Koszticsák Szilárd
Nem, ez nem egy futurista lázálom: a miniszterelnök az Euroskills megnyitóján, ipari díszletek között méltatta Magyarország „világszínvonalú szakmunkásait”. Akik valószínűleg külföldön inkább próbálnak szerencsét, hiszen itthon közel 84 ezer betöltetlen álláshely maradt.
Európa kiváló szakemberek képzésével dolgozhatja le versenyhátrányát - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök kedden az EuroSkills Budapest 2018 - a szakmák Európa-bajnokságának ünnepélyes megnyitóján. Orbán szerint a fiatalok valójában sorsdöntő mérkőzés részesei, melyet a világ különböző földrészei vívnak egymással. „Európa öregszik, népessége fogy, ezért komoly versenyhátrányban van.Ezt a hátrányt kiváló szakemberek képzésével dolgozhatjuk le, vagyis Európa akkor nyeri vissza újra az erejét, ha mi neveljük fel és képezzük ki a világ legjobb szakmunkásait” - fogalmazott a miniszterelnök. 
Orbán Viktor szerint Magyarországnak világszínvonalú munkásai vannak, akikre büszke az ország, és akiket megbecsül. A magyarok a szellemi és fizikai erejükre, tudásukra és munkájukra számíthatnak - idézi szavait az MTI.
A legfennköltebb retorikai képek azonban csak ezután következtek: Orbán elmagyarázta, hogy – miként a szakmáknak – úgy az életnek is van matematikája. Az élet matematikájának alapképlete, hogy ha nincsenek fiatalok, nincs jövő sem. Ha megszületnek és vannak fiatalok, de úgy érzik, nincs jövőjük, akkor az országuknak sincs jövője. Ha az országoknak nincs jövője, akkor Európának sincs, és eltűnik minden, ami kétezer év alatt a földrészen létrejött – mondta a miniszterelnök.
A gazdasági statisztikák matematikája azonban nem kedvez Orbánnak: a napokban derült ki, hogy közel 84 ezer betöltetlen álláshely van ma Magyarországon – ennek több mint negyede az iparban –  miközben tavaly 25 ezer és 2016-ban pedig 29 ezer  ember hagyta el az országot, külföldön próbálva szerencsét. A „kalandvágyból itthon maradók” helyzete sem könnyű – legutóbb a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége  hívta fel rá a figyelmet, hogy a munkába álló fiatalok 25 százaléka funkcionális analfabéta, vagyis nem érti a rábízott feladatot. Az MGYOSZ ezért a kormánytól kérte, állítsák vissza 18 évre a tankötelezettség korhatárát, hogy ne képzetlen pályakezdők essenek ki az iskolapadból.
2018.09.25 22:14
Frissítve: 2018.09.25 22:17

Palkovics László vette át a Corvinus fenntartását

Publikálás dátuma
2018.09.25 21:47
Palkovics László miniszterjelölt. Fotó: Népszava
Fotó: /
Az innovációs miniszter új működési modellt adna az eddig az Emmi felügyelete alatt működő egyetemnek, rendeznék az intézmény kötelezettségeit is.
Az innovációs és technológiai miniszter gyakorolja októbertől a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) fenntartói jogait, hogy előkészítse a felsőoktatási intézmény új működési modelljét - derült ki a Magyar Közlöny legfrissebb számában megjelent kormányhatározatból.    A fenntartói jogok átruházást Palkovics Lászlónak, valamint Kásler Miklós emberierőforrás-miniszternek és Varga Mihály pénzügyminiszternek kell intéznie, idézi a határozatot az MTI.
A határozat szerint Palkovics Lászlónak, Varga Mihálynak, valamint Bártfai-Mager Andreának, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszternek fel kell mérnie az egyetem által az állami és a magánszektor közötti fejlesztési, illetve szolgáltatási szerződéseket, javaslatot kell készíteniük a kötelezettségek állami kiváltására, illetve a kötelezettségekhez társuló állami garanciavállalás, támogatás további biztosítására. Korábban a 168 Óra írt arról, hogy kikerülhet az Emmi alól, és közalapítványi fenntartású egyetemmé válhat a Corvinus. A lap idézte Palkovics László minisztert is, aki egy tanévnyitón már felvetette, a kormány támogatja több kiváló egyetem azon szándékát, hogy „a lehetőségeiket jobban kihasználva, szabadabb fenntartási struktúrában működhessen.
2018.09.25 21:47