A mozgás növeli a rákos betegek túlélési esélyeit

Publikálás dátuma
2018.05.16 17:15
Illusztráció: pexels.com
Fotó: /
Bebizonyosodott: a mozgás a daganatos betegségek kezelése során is jelentősen növeli a túlélés esélyeit – mondta Dr. Babai László, a Magyar Életmód Orvostani Társaság (ÉMOT) elnöke.

A Roswell Park Comprehensive Cancer Center kutatói Chicagóban, az American Association for Cancer Research éves gyűlésén ismertették jelentős eredményeiket a fizikai aktivitás és a rákbetegek halálozási kockázata közti összefüggést illetően.

Míg a korábbi kutatások elsősorban az egész életen végighúzódó inaktivitás és bizonyos daganatfajták összefüggéseit vizsgálták, addig az új tanulmány kifejezetten a daganat diagnózisa előtti és utáni inaktivitást és a túlélés esélyeit hasonlította össze.

Az eddig is ismert volt, hogy a fizikai aktivitás csökkenti számos betegség kialakulásának kockázatát, beleértve a daganatos betegségeket is, de a mozgásszegény életmód hatásait korábban kevésbé tanulmányozták. Az amerikai tudósok viszont arra alapoztak, hogy az inaktivitás az egészséges személyek és a daganatos betegek közt is rendkívül tipikus életforma, miközben utóbbiak betegségük és kezelésük során is speciális fizikai nehézségekkel néznek szembe.

5.807 rákos betegek beteg adatait vizsgálták meg, amelyek 2003 és 2016 közti időszakban keletkeztek. A szakemberek a fizikai aktivitás szintjét mérték fel abban a periódusban, amely egy évtizeddel a diagnózis előtt kezdődött és egy évvel a diagnózis után fejeződött be. Azokat a pácienseket, akik közepes vagy annál intenzívebb - gyalogoltak, futottak, aerobikoztak vagy más kardió jellegű - mozgást végeztek az adott időszak alatt, aktívnak minősítették, akik pedig nem mozogtak rendszeresen, azokat inaktívnak.

Illusztráció: pexels.com

Illusztráció: pexels.com

Döbbenetes eredmények

A kezelés előtt és alatt is aktív személyek 40 százalékkal nagyobb arányban élték túl a daganatos betegséget, mint az inaktívok. Ez az eredmény érvényes volt számos különböző rákfajtára, beleérve a mell-, a vastagbél-, a prosztata-, a petefészek-, a vese-, a nyelőcső-, az endometriális- és a bőrdaganatot is. Ráadásul az inaktivitás és a halálozás összefüggései akkor is igazak voltak, ha tekintetbe vették a páciens nemét, a tumor stádiumát, a dohányzást és a testtömeg-indexet is.

Az elemzésből az is kiderül, hogy az alkalmankénti mozgás is jobb, mint a semmi, de a rendszeres fizikai aktivitás lehet az eredmények kulcsa. A heti 3-4 alkalommal edzők érték el a legnagyobb egészségnyereséget, nagyobbat, mint a heti 1-2 alkalommal vagy éppen a mindennap mozgók. További nagyon fontos megállapítása a tanulmánynak, hogy azok a korábban inaktív páciensek, akik a diagnózis után kezdtek el mozogni, 30 százalékkal növelték a túlélési esélyeiket, és ebből a szempontból már a heti 1-2 alkalom is sokat számított.

Illusztráció: pexels.com

Illusztráció: pexels.com

A WHO Fizikai aktivitás 2016-2025 stratégiájának célja a teljes lakosság 10 százalékos fizikai aktivitás növelése volt, mert ez 25 százalékos relatív csökkenést eredményezhet a szív-érrendszeri betegségek, rosszindulatú daganatok, cukorbetegség és krónikus légúti megbetegedések okozta korai halálozás kockázatában, szintén 25 százalékos relatív csökkenést pedig a magasvérnyomás-betegség előfordulásában, valamint megállíthatja a cukorbetegség és az elhízás terjedését. „Az életmód orvoslás eredményeit erős bizonyítékok támasztják alá, ezért fontos a mindennapi gyakorlatba való átültetése, hogy a gyógyító szakemberek fel tudják mérni, mikor használható az életmód orvoslás, milyen eredmények várhatóak tőle – hangsúlyozta dr. Babai László, a Magyar Életmód Orvostani Társaság elnöke.

Szerző
2018.05.16 17:15

Mágikus és asszonymunkát tiltó nap a mai

Publikálás dátuma
2018.12.13 12:42
Molnár László és fia Péter, tardi hagyományőrzők Lucaszéket készítenek
Fotó: MTI/ H. Szabó Sándor
Luca napja volt a Gergely-naptár bevezetése előtt az év legrövidebb napja, amelyhez számos népszokás, hagyomány is fűződik.
A néphit szerint ezen a napon tilos az “asszonyi munka”; a mosás, vasalás, fonás, szövés, varrás, kenyérsütés. Aki a tilalmat megszegi, azt Luca nagyon keményen megbünteti. Sütni viszont lehetett, sőt molnárkalácsot szinte kötelező volt, és ilyenkor sütötték meg a szentestére szánt, lisztből és vízből készült ostyát is. A gazdasszonynak sokat kellett ülnie, hogy a kotlósa is jó ülős legyen, és babot kellett fejtenie, hogy kifejtse a tyúkból a tojást - írta a Sokszínű Vidék
Sok helyen Luca napon a búzát, kukoricát kis tálkába szórták, meleg, világos helyre tették, és karácsonyig öntözgették. A szemek „szintjét” kövekkel emelték meg. Ha magasra hajtottak ki, bő termést várhattak a következő évre. A hajtatásból azt is megjövendölték, hogy az közelgő év egyes hónapjaiban mennyi csapadékra számíthatnak a földeken, és milyen időjárás várható.
Szokás volt a termékenységvarázslás is. A legények hosszú gerendát és szalmát vittek be a házba. Ráültek a póznára, és hosszan mondogatták a kotyoló verset, néhol közben vizet öntöttek rájuk. Ezeken nem volt szabad megsértődni, de közbeszólni sem, mert az megtöri a varázslatot.
Ha a lány Luca napjától karácsonyig minden nap almába harapott, majd az utolsó falattal kiment az utcára, az első szembejövő lett a férje. Aki szép akart lenni, az Luca napján a vízbe tett almából evett, és abban a vízben mosdott meg.
A Luca-kalendárium a karácsonyig terjedő 12 nap időjárásából próbált következtetni a jövő évre. Ha például december 13-án havazott, az a jóslat szerint azt jelentette, hogy az év első hónapja havas lesz.
Luca nevét szokás a fényt jelentő latin lux szóval összefüggésbe hozni, Svédországban ilyenkor örömtüzeket gyújtottak. A téli napforduló a boszorkányok napja lett, mert a hosszú éjszaka miatt a gonosz erők ilyenkor árthatnak legtöbbet a varázslataikkal.

Luca-széke

Ezen a napon kezdték faragni az ötszög alakú Luca székét. Kilencféle fát – kökényt, borókát, jávorfát, körtét, somot, jegenyefenyőt, akácot, csert és rózsafát – használtak hozzá, és karácsonyig el kellett készülnie. A hiedelem szerint a szék készítője a december 24-én az éjféli misén ráülve megláthatta, hogy a gyülekezet tagjai közül kik a boszorkányok.
Témák
Luca-nap
2018.12.13 12:42

Budapesten lesz a női vízilabda világliga szuperdöntője

Publikálás dátuma
2018.12.13 12:33

Fotó: / Tóth Gergő
A magyar pályázat mellett Új-Zéland volt még versenyben.
Budapesten rendezik jövőre a női vízilabda világliga szuperdöntőjét – erről csütörtökön döntött a vizes sportokat tömörítő nemzetközi szövetség, a FINA a kínai Hangcsouban zajló rövidpályás úszó-világbajnokság helyszínén.      A döntés azt jelenti, hogy a magyar válogatott házigazdaként biztosan résztvevője a nyolccsapatos 2019-es szuperdöntőnek, amelynek győztese elsőként biztosítja helyét a 2020-as tokiói olimpián. Az esemény pontos dátumát később jelölik ki.
Szerző
2018.12.13 12:33