Mészárosék turuljának logója sem magyar

Publikálás dátuma
2018.05.17 13:23
"2rule"

Lapunk is beszámolt róla: már le is védette sportmárkája nevét Mészáros Lőrinc cégbirodalmának új vállalkozása, a decemberben, a Felcsúton is focizó, majd edzősködő Szélesi Zoltán feleségével közösen alapított Magyar Sportmárka Zrt. – olvasható az e heti HVG-ben. A repülő turulmadarat nemzeti színekben vagy piros-feketében ábrázoló védjegy mintha a nemzetközi piacra is készülne, ugyanis a brand inkább angol szavakkal operál: a márkanév 2rule, azaz turul lesz. Az Index értesülése szerint a közeljövőben nemcsak a felcsúti együttest, de a magyar válogatottat is Mészárosék öltöztethetik majd.

A nevesebb hazai tervezők körében egyelőre nem ismert, hogy ki álmodhatja meg a sportruházatok és sportszerek dizájnját. Márpedig ez nem kis feladat, speciális ismereteket igényel az aerodinamikától kezdve az anatómiáig számos területen. A sikerről mindenesetre a felügyelőbizottságban ülő Mészáros-lány, Beatrix, valamint Mészáros Lőrinc kipróbált emberei, a jogász Egyedné Páricsi Orsolya és Alcsútdoboz fideszes alpolgármestere, Tima János gondoskodnak – írja a lap.

Az emblémával azonban több baj is van. Az egyik, hogy a trikoloros változaton a szárny balról jobbra zöld és piros, ami inkább az olasz vagy a mexikói lobogóra emlékeztet.

"2rule"

"2rule"

Még különösebb, hogy az „ősi magyar szimbólum" minden jel szerint egy amerikai – részben ingyenes - képügynökségtől származó, egészen minimálisan megváltoztatott fekete-fehér grafika egy stilizált sasról (simple eagle design). Alkotója egy szerb grafikus, Aleksandra Djukic. Csak, míg Mészárosék „turulja" balra néz, addig az eredeti sas jobbra.

"Simple Eagle Design"

"Simple Eagle Design"

Vagyis a logó megalkotásába láthatóan nem sok kreativitást fektettek Felcsúton, azt is rosszul. Kíváncsian várjuk a majdani termékeik dizájnját.

Szerző

Tudtán kívül használhatták fel egy fiatal nő fotóját az Operaház kampányában

Publikálás dátuma
2019.04.26 08:44
A Magyar Állami Operaház épülete
Fotó: Népszava
A Brazíliában élő nő döbbenten szembesült vele, hogy Facebookon is elérhető fotója magyar plakátokon szerepel.
Tudtán kívül került egy Brazíliában élő nő fényképe a Magyar Állami Operaház hirdetéseire –írja a 24.hu, a brazil Globo.com-ra hivatkozva.  A brazil portál arról számol be, hogy a budapesti metróban szúrt szemet egy brazil turistának az a plakát, amelyen barátnője, a 23 éves São Paulo-ban élő, török származású Elif Ozer szerepel. A turista a hirdetést lefotózta és elküldte a nőnek, aki először azt hitte, meg akarják viccelni.
Elif Ozer azt mondta, az eset vicces, de ijesztő is. A plakáthoz felhasznált fotója nyilvánosan elérhető a Facebook-profilján, de fogalma sincs arról, hogyan talált rá a hirdetést készítő ügynökség. Egy bejegyzésében mindenesetre visszaélést emleget. Ozer mondta, egy ügyvéd barátjával jogi lépéseket tesznek, hogy megállapodjanak a kép felhasználásáról, amely egyébként nemcsak plakátokon szerepel, hanem az Opera honlapján és Facebook-oldalán is. 
A képet egyébként módosították a kampány során, az eredeti nonfiguratív fülbevaló helyére egy keresztet illesztettek, valószínűleg az Operaház által meghirdetett keresztény évadhoz illően.  A 24.hu a Magyar Állami Operaházat is kereste, arról érdeklődve, hogy jogszerűen használták-e fel a képet. Egyelőre még nem kaptak választ.

Megijedhetett egy népszavazástól a keszthelyi Fidesz, inkább nem dolgoznak Tiborczék keze alá

Publikálás dátuma
2019.04.26 07:41
Illusztráció
Fotó: Népszava
Mégsem lesz Keszthelyen kiemelt fejlesztési terület a Balaton-part, bár ezzel a Mészáros és Tiborcz-féle érdekeltségek jártak volna jól.
Keszthelyen mégsem lesz kiemelt fejlesztési terület a Balaton-part, a képviselő-testület ugyanis csütörtök esti ülésén visszavonta az erről szóló határozatát, miközben helyi politikusokra és meg nem nevezett befektetőkre mutogatnak. A helyiek szerint arról van szó, hogy a kormánypárti képviselők megijedtek, hogy egy helyi népszavazás mindent elsöpör - írja a hvg.hu.  Az ügy előzménye, hogy a helyi képviselő-testület az év elején úgy döntött, kiemelt fejlesztési területté nyilvánítja a városban a vízparti részeket. A helyi építési szabályzatot soron kívül, januárban módosították: növelték a beépíthetőséget, módosították az építési magasságot, és eltervezték, hogy rendezik a Hullám és a Balaton szállók környékét.

Buzgalmuk a NER csillagainak kedvezett

Rohamtempóban dolgoztak, hogy még a Balaton-törvény márciusi életbe lépése előtt kedvezzenek a befektetőknek. Az új jogszabály ugyanis úgy rendelkezik, hogy a törvény hatályba lépése után sem a beépíthetőséget, sem a magasságot nem lehet már növelni, márpedig a polgármester szerint az építkezésekre nagy szüksége van a városnak, mivel a 18 éven felüli turisták által befizetett idegenforgalmi adóból tavaly mindössze 78 millió forint folyt be Keszthelyen, míg Siófokon és Balatonfüreden ez az összeg megközelítette a 400 milliót. Ruzsics Ferenc korábban úgy érvelt, „a város pénzügyi adottságai nem teszik lehetővé, hogy ilyen nagy értékű ingatlant vásároljon, felújítson és önerőből üzemeltessen”. 
Ruzsics szerint azért kellett a korábbi szabályozást módosítani, hogy így ösztönözzék a Balaton és a Hullám Szálló mielőbbi felújítását és hasznosítását. Előbbi 2016-ban Mészáros Lőrinc tőzsdei cégéé, a Konzumé lett, utóbbit a Pannon Tessera Hospitalis nevű cég vette meg, amelynek meghatározó részvényese volt Tiborcz István ingatlanos cége, a BDPST.
A befektetők azonban könnyen hoppon maradhatnak, a január 18-án elfogadott határozatot ugyanis a képviselő-testület április 25-i esti ülésén visszavonták. A napirendi pontok között ez volt a tizenkettedik, a „Keszthely, Balaton-part vízparti területeinek kiemelt fejlesztési területté nyilvánításának felülvizsgálata” címet viselte, az előterjesztő Nagy Bálint alpolgármester volt. Indítványában azt írta, hogy mivel bizonyos helyi politikai csoportok tevékenysége a lakók és a városba befektetni szándékozók körében is jelentős félretájékoztatás veszélyét vonhatja maga után, mérlegelve azt, hogy a fenti határidők csökkentése a beruházások megvalósulása során nem jár jelentős időbeni előnnyel, valamint Keszthely teljes közigazgatási területére vonatkozóan a településfejlesztési és településrendezési eszközök felülvizsgálat alatt állnak, ezért javaslom a Balaton-part vízparti területeinek kiemelt fejlesztési területté nyilvánításának megszüntetését. -bár azt Nagy kérdésre válaszolva sem árulta el, milyen politikai csoportok milyen félretájékoztatására gondol. A képviselők végül egyhangúlag, 10 szavazattal elfogadták a javaslatot, a keszthelyi vízparti terület elvesztette kiemelt fejlesztési státuszát, az önkormányzat mégsem segít az építkezőknek. Hogy miből futja majd fejlesztésre, és honnan folyik be több adó a város kasszájába, nem tudni. Az a most megszavazott előterjesztésben is benne van, hogy „a döntés eredeti szándéka a város beruházásainak elősegítése volt az önkormányzat jövőbeni fejlesztései érdekében”.  

Szállodák, kikötők estek ki a fejlesztési pixisből

Az új szabályozás két területet érintett, illetve érintett volna: az egyik a kikötő, ahol meghagyták a 10 százalékos beépíthetőséget, az építménymagasságot viszont 4,5 méterről 7,5-re növelték, a polgármester szerint így segítették volna az utóbbi pár évben egyre jobban működő kikötő fejlesztési lehetőségeit”. A kikötőt 2014 decemberében vette meg a Nyugati-medence Kikötőfejlesztő Kft., amely akkor még Tiborcz István tulajdonában állt. A másik, módosítással érintett területre esik • a Balaton hotel, • a Hullám Szálló, • a Pavilonsor, • a Balaton-parti focipálya. A mólónál, a lerobbant Balaton szálló területén 30-ról 50 százalékra növelték a maximális beépíthetőséget a januári döntéssel, akárcsak a Tiborcz István érdekeltségéhez tartozó, a Balaton szállóhoz hasonlóan rossz állapotban lévő Hullámnál. A változások érintettek egy keszthelyi sportpályát is: ennek a beépíthetősége is 50 százalék lett, és ide is szállodát képzeltek. Kiemelt fejlesztési terület lett volna a Helikon Hotelé is. A szállót tavaly, a szezon végén bezárták, azt ígérték, ősszel felújítják. Ottjártunkkor nem úgy tűnt, hogy a környék legnagyobb, a szocialista tömegturizmust idéző szállodája idén nyárra elkészülne.  

Egy népszavazás betett volna a városvezetésnek

A városban többen azt feltételezik, az önkormányzat megijedt attól, hogy a fejlesztések kapcsán tervezett helyi népszavazási kezdeményezés a kormánypárti városvezetés számára kedvezőtlen eredménnyel zárul. Akarja-e Ön, hogy Keszthely Balaton-parti területei kiemelt fejlesztési területnek minősüljenek? – ezzel a kérdéssel nyújtott be ugyanis helyi népszavazási kezdeményezést a tavalyi parlamenti választás után megszűnt Együtt volt elnökségi tagja, Molnár Tibor. A kérdést a helyi választási iroda jóváhagyta, az aláírásgyűjtés a jövő héten kezdődött volna.