Adhat feloldozást bűneimre egy robotpap?

Publikálás dátuma
2018.05.22 17:30
Képünk illusztráció Forrás: AFP/ FRANK MAY / picture alliance / DPA
Elvehetik a munkánkat, de szexelhetünk is velük – az egyre emberszerűbb robotok hamarosan többé válnak használati tárgyaknál. Ha öntudatuk is lesz, a mesterséges intelligencia hajtotta gépek hamarosan a háziállatokhoz hasonló jogi védettséget szerezhetnek, mondja Krajcsi Attila, az ELTE pszichológus kutatója.

Meggyónhatom a robotpapnak, hogy robot prostituálttal voltam? – a kérdés ócska viccnek tűnhet, de akár éveken, évtizedeken belül valós dilemmává válhat. Az egyre élethűbb, és kezdetleges mesterséges intelligenciával (artificial intelligence, AI) felruházott robotok ugyanis már most jelen vannak életünkben.

A pekingi Lungcsüan (Sárkányforrás) templomban például már 2015 óta buddhista robotszerzetes „működik", a mantrázó, buddhista tanításokat bemutató kisrobotot a közeljövőben fogják korszerűsíteni. Oroszország sem maradhat le a különleges fejlesztésekről: a focivb-re kibernetikus bordéllyal készülnek, a moszkvai techkupleráj szexbabáinak testét áramkörök melegítik és a kuncsftok kéréseit figyelő AI-val is ellátták őket, írja a The Mirror.

Fut, mászik, elveszi a munkád

Az egyelőre passzív szórakoztató robotok mellett a fejlődő, viselkedésünket figyelő gépi intelligencia is mind nagyobb teret kap: a Google a napokban mutatta be Duplex nevű netes asszisztensét, ami élő telefonpartnereket megtévesztve képes időpontot foglalni a fodrásznál vagy egy étteremben – vagyis, a jelek szerint csont nélkül átment az ember és AI megkülönböztetésére szolgáló Turing-teszten.

A mamutvállalat egyik leánya, a Deepmind eközben mintegy mellékesen olyan gépi értelmet alkotott, ami a Next Web szerint spontán kifejlesztette az ösztönös állati navigáció mesterséges változatát.

A Boston Dynamics fejlesztése pedig magában is sokkoló: mobil robotjuk, a humanoid, két lábú Atlas már vidáman(?) fut, ugrál szabad terepen is, és az sem jelent kihívást neki, hogy dobozokat pakoljon.

Magyarán, nem vagyunk messze attól, hogy emberien mozgó, ügyeinket intéző robotok vegyenek körül minket, akik önálló tanulás útján többet tudhatnak meg rólunk, mint a legközelebbi családtagjaink. A személyes terünkbe belépő mesterséges intelligencia kétarcú, egyszerre csábító és veszélyes – legyőzhetetlen rivális a munka területén, vagy éppen megszabadít a terheinktől. Harmonikus társ, aki hűségesebb a hús-vér partnernél, vagy az élő kapcsolatok konkurenciája, a magány egyik jövőbeli forrása lehet.

Tudjuk, hogy replika

A gépek okozta elmagányosodást mindenesetre nem tartja reális veszélynek, Krajcsi Attila, az ELTE kutató pszichológusa, akit a robotok és emberek várható kapcsolatáról kérdeztünk.

„Ugyanezt kérdezték 20 évvel ezelőtt az újságírók az internet elterjedésekor, akkor attól félt mindenki, hogy a chatelés, e-mailezés felszámolja az emberi kapcsolatokat. Ez alaptalannak bizonyult, legfeljebb a kommunikáció módja változott meg- mondta a felvetésre az ELTE matematikai megismerés kutatócsoportjának vezetője. Krajcsi szerint hasonló lesz a helyzet a mesterséges intelligenciával való együttélésben is: mindennapjainkban is megjelenhetnek a gyorsan fejlődő gépi képességek, de ettől még megmaradnak az emberi kapcsolatok, nem fogunk többet barátkozni robotokkal, mint az emberekkel.

Már ha a robot és ember között létrejöhet egyáltalán valódi barátság: az AI jelenlétéhez gyorsan hozzá fogunk szokni, nem vált ki belőlünk majd idegenkedést – véli Krajcsi – de az ember tudni fogja, hogy mesterséges értelemmel, a kényelmét szolgáló géppel áll szemben, és ez alapvetően meghatározza hozzá fűződő érzéseit viszonyulását; ahogy a falunkra akasztott Rembrandt reprodukcióról is tudjuk, hogy másolat, még ha nem is tudnánk megkülönböztetni az eredetitől.

A borzongás völgye

Ehhez persze az kell, hogy már a kezdetektől fogva tudjuk: robottal állunk szemben. A kutató szerint idővel törvény is előrírja majd, hogy a robot mindig megkülönböztethető legyen a valódi embertől, még akkor is, ha egyébként tökéletes replikának számítana.

A hasonlóság kérdése más szempontból is kényes téma lesz a robotokkal kapcsolatban. A csak kissé humanoid jellegű robotokat könnyebben elfogadjuk majd, a csupán emberszerűeknél ugyanis a pszichológiai fogalommá váló borzongás völgye-jelenség (uncanny valley) érvényesül, melyre Masahiro Mori robotika professzor : ha nem tökéletesen hiteles egy robot mozgása, mimikája, viselkedése, az feszültséget, borzongást vált ki szemlélőjéből – elég csak AI-vel ellátott gép, Sophia ijesztő arcjátékára gondolni, aki azt is egy beszélgetés során mosolyogva azt is megjegyezte, hogy kiirtaná az emberiséget.

Sophia ügye ráadásul egy újabb kérdést is felvet, jogokét: a humanoid robot jelenleg több alanyi joggal bír mint egy hús-vér szaúdi nő – helyzete pedig előrejelzi, hogy az AI-k fejlődésével együtt kell fejlődjön jogi státuszuk is. Krajcsi úgy látja, a robotok ugyanolyan gépek, mint a porszívó vagy az autó, amelyeknek szintén nem jár a jogvédelem. Ezen az változtathat, ha egy adott komplexitás fölött felmerül az emberben, hogy ezek a robotok öntudattal is rendelkeznek – ha ez egyáltalán lehetséges lesz. Ilyen elképzelt, potenciálisan tudattal rendelkező fejlett robotok a háziállatokhoz hasonló védettséget kaphatnak, vagyis tilos lesz rongálni, „kínozni” őket. „Tudományosan azt sem bizonyította senki, hogy a kutyáknak van öntudatuk, a velük folytatott kísérletekhez azonban egy sor etikai elvárásnak kell eleget tenni, kínzásukért pedig börtön járhat. Ha felmerül a robotoknál is az, hogy tudatuk lehet, hasonló szabályozás várható a mesterséges intelligenciával ellátott gépeknél is” - mondta kérdésünkre. Ráadásul, a kegyetlenség sokba kerülne: egy emberi asszisztenciát ellátó, AI-val ellátott robot a jövőben is biztosan drága lesz – már csak értékük miatt sem valószínű, hogy az emberek rajtuk élnék ki agressziójukat, ösztöneiket, mint ahogy azt Westworld című disztópia sejteti.

A vörös vonalon túl

Bár a mesterséges intelligenciát önállóságra nevelik, fejlődése eljuthat addig a fokig, amikor szabadságának korlátozására is szükség lesz. Intő példa az Uber önvezető autójának halálos gázolása, amikor a járművet vezető AI érzékelte az úttesten megjelenő áldozatot, de részben gyári beállítása miatt nem döntött fékezés mellett; az emberi felelősség itt is megkerülhetetlen volt – sajtóhírek szerint a fejlesztők túl alacsonyra állították a tárgyérzékelő és ütközéselkerülő automatika szintjét – de eljöhet az idő, hogy egy mesterséges intelligencia teljesen magától hozhat végzetes döntést. Ezt szintén törvényi szabályozással lehetne kizárni. „A jogalkotásra sajnos jellemző, hogy az élet után fut, és csak akkor korlátoz valamit, ha már megtörtént a baj  – főként, ha nehéz előrelátni, hogy milyen veszélyei lehetnek egy új technológiának. Lehetnek még sajnos előre nem látott halálesetek, de ezt nehéz kivédeni – az internet megjelenésekor sem gondolta senki, hogy aztán titkosszolgálati hátterű trollhadseregek befolyásolhatják majd az Egyesült Államok elnökválasztását” - mondta Krajcsi.

Szintén a vörös vonal átlépését jelentette, amikor a Facebook mesterséges intelligenciakutató laborjának két chatbotja „beszélgetés” közben egy olyan saját nyelvet fejlesztett ki az angol nyelv szavaiból, amit már a kutatók sem tudtak dekódolni, és élénk egyeztetést folytattak – a kísérletet a The New York Post cikke szerint ezután leállították. A robotokkal való közös lét pedig számos adatvédelmi dilemmát is felvet: milyen minőségű, mennyiségű adatot tárolhat tulajdonosairól egy gépi titkárnő, és kivel oszthatja meg ezeket? Ha egy robotnak súgjuk meg legféltettebb titkainkat, mi a garancia arra, hogy ezek biztonságban maradnak? Az új technológiai kihívások az adatvédelmi szabályok fejlődésével is együtt kell járjanak – elég, ha arra gondolunk, hogy okostelefonunk már most pontosan tudja, merre jártunk, hol lakunk, és kéretlen hirdetésekkel, utazási opciókkal bombázhat meg minket.

Ami a munkát illeti, ebben is komoly változást hozhat az előre törő mesterséges intelligencia. Az OECD friss, márciusi kutatása szerint a gazdasági szervezet tagországaiban a munkahelyek 14 százalékát veszélyezteti a teljes automatizálás, míg 32 százalékuk erősen kitett a gépesítésnek – főként az alacsony képesítést igénylő rutin jellegű gyári és mezőgazdasági munkáknál jelent ez kockázatot. A szövetség országait nagyon eltérő mértékben érintené a gépesítés: míg Norvégiában 10 százalék alatti, Szlovákiában 30 százalék feletti a kockázata, hogy az ilyen fizikai munkákat robotok vegyék át az emberektől. Az OECD-s átlagkockázat valahol 12 százalék körül járhat, Magyarország helyzete viszont nem szerepelt az elemzésben

Frissítve: 2018.05.23 12:18

Mindenre lő, ami a Holdnál közelebb kerül: épül a magyar hullócsillag-vadász rendszer

Publikálás dátuma
2019.02.23 15:56
Illusztráció
Fotó: AFP/ MATTHIAS BALK
Néhány évente egyszer esik meteorit magyar földre, így saját fejlesztésű eszközzel javítanák esélyeiket az MTA kutatói arra, hogy megvizsgálhassanak egyet.
A lehulló meteorok pályájának kiszámítását és a becsapódó meteoritok megtalálását segíti az a kamerarendszer, amelynek első elemét a szakemberek március elején telepítik Mátraszentimre közelében, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetének Piszkéstetői Obszervatóriumánál. Meteorcsillagászati fejlesztésekre még 2016-ban nyertek el egy négyéves futamidejű pályázatot. A Kozmikus hatások és kockázatok című projekt célja az, hogy a kutatók a bolygónkat megközelítő, a földi légkört és a földfelszínt elérő, illetve a Holdba becsapódó apró égitesteket monitorozzák.
A több fejlesztést is magába foglaló projekt egyik eleme az a kamerarendszer, amelyet mérnökök és IT szakemberek fejlesztettek ki, ez a földi légkörbe érő fényes tűzgömbök pályaszámítását és a lehulló meteoritok megtalálását teszi majd lehetővé, akár a nappali órákban is. A fejlesztés a Kárpát-medencére hulló meteoritikus aktivitásról ad majd tiszta képet.
"A mi programunk mindenre lő, ami mozog, és a Holdnál közelebb kerül a Földhöz"
- fogalmazott Sárneczky Krisztián, az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet kutatási koordinátora, hozzáfűzve, hogy a fejlesztésnek köszönhetően már nemcsak azokra a meteorokra tudnak "lőni", amelyek a Hold és a Föld között elhaladnak, hanem azoknak a meteoritoknak is a nyomára tudnak bukkanni, amelyek eltalálják a Földet.
"A kutatók nagy vágyálma, hogy egyszer egy frissen hullott, pár órás, a Naprendszer eredetét őrző meteoritot fogjanak a kezükbe"
 - jegyezte meg Sárneczky Krisztián, hozzátéve: ez olyan kozmikus anyag, amely viszonylag kevés változáson ment át.  "Ez Magyarországon viszonylag ritkán történik meg" - mondta, felidézve az 1857-es kabai meteorithullást és azt a 2011-es esetet, amikor Csátalján szántás közben egy traktor akadt bele Magyarország eddigi legnagyobb meteoritjába. Amint a Földre ér egy meteorit, ez az egyébként évmilliárdokig érintetlen anyag nagyon gyorsan elkezd pusztulni, mállani.
Ez esetben a Kárpát-medence területén próbálják meg észlelni azokat a vélhetően néhány évente bekövetkező, Magyarországnyi területet érintő meteor légkörbe lépéseket, amelyekből hullás is lehetséges.
Az épülő kamerarendszernek köszönhetően több helyről is fotózható majd a meteoritok térbeli útja, és a kutatók meghatározhatják a meteoritok nagyjából 20 kilométeres sötét hullási szakaszát is. "Ez azért nagyon fontos, mert hullásuk során a tűzgolyók nem izzanak végig, úgy 20-30 kilométer magasan a legnagyobb tömegű, legnagyobb sűrűségű meteor is kialszik, a fényképeken nem látszik tovább. Innentől kezdve szabadesésben zuhan tovább, immáron a nem ismert magaslégköri szelektől sodródva" - fogalmazott Sárneczky.
A projekt során olyan saját fejlesztésű kamerarendszert építenek ki, amely kombinálja a digitális fényképezőgépek és a videokamerák technikai lehetőségeit. A kutató elmondta, hogy már létezik egy hálózat, amely analóg kamerákkal működik. A rendszert amatőr csillagászok üzemeltetik és viszonylag kevés megfigyelési ponttal rendelkezik. A fő problémát az jelenti, hogy az analóg kamerákat érzékenységük miatt az igazán fényes meteorok beégetik, így nem lehet pontos adatokat szerezni az útjukról. A kizárólag digitális technológián alapuló rendszereknél pedig az okozza a problémát, hogy mivel nem lehet tudni mikor jön pontosan egy meteor, folyamatosan exponálniuk kell. Ez néhány éjszaka alatt több ezer felvételt jelent, amit nem sokáig bír el egy ilyen kamera. Ezért kombinálni kellett a rendszereket, olyan digitális videokamerákat fejlesztettek, amelyek megfelelő programokkal észlelik a meteormozgásokat és csak akkor exponál a digitális fényképezőgép, amikor észlelés történik.
A tervek szerint négy helyszín fedi le a hazai égboltot.
Jelenleg a Piszkéstetői Obszervatóriumnál dolgoznak a szakemberek, ezt követően Sopronban telepítenek egy kamerát. A további két helyszín még bizonytalan, mert nem könnyű olyan területet találni, ahol van körpanoráma, internet, áram, és amelyet megfelelően őriznek - mondta a kutató. A "kicsit küklopszra hajazó eszközt" elektromos, hűtött-fűtött kültéri dobozban telepítik, távoli kontrollal - tette hozzá.
A kamerarendszeren túl a meteorcsillagászati fejlesztések keretében a Piszkéstetői Obszervatórium Schmidt-távcsöve is új digitális kamerarendszert kap, amellyel a már felfedezett, potenciálisan veszélyes égitesteket lehet majd vizsgálni. A telepítés munkálatai idén nyáron fejeződnek be. Egy 80 cm átmérőjű tükrös teleszkópra telepítendő gyors képrögzítő eszközzel pedig Szombathelyen a Holdba csapódó meteorokat figyelik majd, amelynek meteorstatisztikájából következtetni lehet a Földünket érő meteorok eloszlására és szezonalitására. Ennek munkálatai az idén fognak befejeződni - közölte Sárneczky Krisztián.

Az univerzum eredetét vizsgálja a NASA új küldetése

Publikálás dátuma
2019.02.23 11:11

Fotó: NASA/ Caltech
A marsjáró halála után az űrügynökség új teleszkópot indít az univerzum és az élet kezdeteinek tanulmányozására.
Az Opportunity elbúcsúztatása után az univerzum és az élet kezdeteinek tanulmányozását jelölte meg új célként az űrügynökség. A marsjárót annak idején 90 napos küldetéssel indították útnak, ehhez képest másfél évtizeden keresztül dolgozott. A hivatalos bejelentés szerint a Spectro-Photometer for the History of the Universe, Epoch of Reionization and Ices Explorer - SPHEREx névre keresztelt eszköz 2023-ban indul majd útjára, két éven keresztül dolgozik majd a fellövés nélkül 242 millió dollárba kerülő költségvetésből – írta az Sg.hu.
Az optikai és az infravörös tartományhoz nagyon közeli sávban figyelnének meg nagyjából 100 millió csillagot a Tejútrendszerben, ehhez azonban mintegy 300 millió egyéb galaxis csatlakozik majd, betekintést nyújtva a korai időszakba, talán arra is választ adva, hogy miként tágult ki olyan gyorsan az univerzum egyetlen nanoszekundummal az ősrobbanás után. 
A távcső félévente 96 különböző színsávban szemügyre veszi a teljes égboltot, minden korábbinál részletesebb térképet állítva ezzel össze. Eközben az űrügynökség asztrobiológiai programjának egyik koordinációs hálózatán belül az élet megjelenéséhez szükséges planetáris feltételeket kezdik kutatni.
Frissítve: 2019.02.23 11:11