Előfizetés

Harc a megváltóért

Balogh Gyula
Publikálás dátuma
2018.05.31. 07:46
Ascher Tamás 1985-ben rendezte meg a darabot a Katona József Színházban Fotó: MTI/Földi Imre
Vajon miért játszanak ennyi Csehov-darabot ma is a színházakban, többek közt erre kerestük a választ annak apropóján, hogy megjelent újra Almási Miklós tanulmánykötete az orosz drámaíróról és műveiről.

- Olyan mélyre az emberi viszonyokba, a fájdalomba, nevetségessé válásba senki sem ásott le, mint Csehov. Ez pedig egy történet mögötti történetként egy jó előadásban jelenik meg igazán, bár sokat segít Csehov a rendezőknek, mert a dialógusai színpadra komponáltak - mondta Almási Miklós, filozófus, esztéta, aki a Mi lesz velünk, Anton Pavlovics? - című tanulmánykötetét 1985-ben írta meg, a szöveg most újra megjelent a Noran Libro gondozásában. Csehov darabjai levehetetlenek a színházak repertoárjáról. Sokan emlékeznek például Ascher Tamás legendássá vált Három nővérére, melyet a Katona József Színházban rendezett meg éppen 1985-ben és hosszú szériát ért meg. De a Nemzeti Színház például a következő, 2018/19-es évada egyik fődobásának ígéri a Cseresznyéskertet, a világhírű rendező Silviu Purcarete színrevitelében. Almási Miklós tanulmánykötetét Spiró György író mutatta be, aki még a szakdolgozatát is Csehovból írta.

Almási Miklós és Spiró György a könyvbemutatón Fotó: Szalmás Péter

Almási Miklós és Spiró György a könyvbemutatón Fotó: Szalmás Péter

- Kitűnő kötet, mert Almási Miklós elemzései több, mint harminc év távlatából is időtállóak, akárcsak Csehov művei. Csehov nem olyan mint a többi naturalista módon játszó szerző, mert ő mást csinált. Előre látta az emberiség XX.- XXI. századi állapotát. Megérezte, hogy az a színházba járó kiterjedt középréteg miféle illúziókat épít fel magának, hogyan vakítja meg saját magát, hogy ne kelljen a valósággal szembesülni. Erre Csehov szereplői egytől-egyig mindenféle vallás és hiedelem pótlékokat használnak, ebből jön létre egy sajátos szövevény. A rendszerelméletben ezt erős rendszernek nevezik - állította kérdésünkre Spiró György. - Egy régi vígjátéki hálózatot használ, csak továbbfejlesztve, A központi problémája a daraboknak, hogy nincs ugyan vallás, de az emberek nem tudnak meglenni nélküle, ezért maguknak építenek fel idolokat, maguknak gyártanak megváltókat a másik emberben, aki nem tud megváltó lenni. Ez rendkívül komikus, de egyúttal tragikus is, mert bele is lehet halni. A hős is bele hal és mi nézők is valamennyire. És igen, ahogy Almási Miklós mondta, Csehov kegyetlen szerző, de minden drámaíró kegyetlen. Aki drámaírásra vetemedik az nagyon kegyetlen ember, és Csehov ezen belül is igazán kegyetlennek mondható – tette hozzá Spiró György.

Spiró arra a felvetésre, hogy mint drámaíró tanult-e valamit Csehovtól, azt válaszolta: hogyne, írtam is „Csehov típusú” darabot, a Kvartettet. Benne van, mint csehovi motívum a süketek párbeszéde, a másik ember iránti érzéketlenség, illetve, hogy a szereplők nem tudnak kitörni a saját képzeletvilágukból.

Mikor lesz vége a Csehov-kultusznak? - tudakoltam végül Spirótól.

- Ha megváltozik a világ, de a világ egyelőre olyan, amilyennek Csehov előre látta és leírta, azt a réteget ábrázolta, amely ideológiát gyárt magának és ebbe pusztul bele.

Infó: Almási Miklós: Mi lesz velünk Anton Pavlovics?, Noran Libro 2018.

Nyilas Misi vagy Harry Potter?

P. Szabó Dénes írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2018.05.31. 07:45
Arra a kérdésre, hogy beleférhet-e a fantasztikus mű mint kötelező a magyar irodalom órákon, avagy elemezhetik-e a gyerekek Harr
Vajon van-e létjogosultsága a fantasy és a tudományos-fantasztikus regényeknek a magyar irodalom órákon? – vetődött fel a kérdés egy beszélgetésen.

Legyen a fantasztikus a kötelező! címmel rendeztek kerekasztal-beszélgetést az Auróra nevű alkotótérben, ahol a fő kérdés akörül forgott, szükséges-e minden kötelező olvasmányt elolvastatni a diákokkal, vagy nem lenne-e célszerű behozni az oktatásba pár fantasy és sci-fi regényt. Egyes iskolákban persze már manapság is szerepel az olvasmánylistán a Harry Potter vagy az Éhezők viadala, de jelenleg ez még nem bevett gyakorlat. A témával foglalkozó szakemberek azonban egyetértenek abban, hogy egy-egy fantasztikus történet képes lenne a diákokkal megszerettetni az irodalom világát.

A beszélgetést a fantasztikus filmekkel, könyvekkel és képregényekkel foglalkozó Roboraptor blog szerzői, Muchichka László, Zsótér Indi Dániel és Scheirich Zsófia szervezte, akik maguk is örömmel fogadnák, ha kedvenc scifi vagy fantasy műveik szerepelhetnének a kis- és nagyiskolások olvasmánylistáján. A két házigazda a beszélgetésre hozzáértőket invitált meg: Gaura Ágnes fantasy szerzőt, Szép Eszter képregénykutatót, a Magyar Képregény Szövetség ügyvivőjét és Nagy Ádámot, a Selye János Egyetem docensét és a Nevelj jedit! című kötet szerkesztőjét, míg az estet Holló-Vaskó Péter, a fantasztikus könyveket és képregényeket megjelentető Fumax Kiadó munkatársa vezényelte. Arra a kérdésre, hogy beleférhet-e a fantasztikus mű mint kötelező a magyar irodalom órákon, avagy elemezhetik-e a gyerekek Harry Potter kalandjait, a válasz egyöntetű igen volt.

Szép Eszter szerint azonban már magával a kötelező olvasmány kifejezéssel gond van, ő korábban egy olyan iskolában tanított, ahol a gyerekek a „közös olvasmány” kifejezést használták, és a hetente kivesézett könyvek tényleg közösségi élményt nyújtottak számukra. Gaura Ágnes szerint az irodalom órákon inkább boldog embereket kellene képezni, akik szeretnek gondolkodni és felfedezni a világot. Persze ehhez a megfelelő olvasmányokra lenne szükség, olyanokra, melyek a ma fiataljaihoz szólnak, és nyelvezetük közel áll a kortárs beszédstílushoz. Erre hívta fel a figyelmet Nagy Ádám, aki szerint az egyes, a tizenévesek számára már avittnak ható klasszikusok kifejezetten vontatottak, így nem keltik fel az érdeklődésüket olyan témák iránt, mint a barátság, szerelem, a szabadság melyek amúgy a fiatalokat igenis érdekelnék. De nem muszáj csak könyvből tanítani, a docens szerint a tanárok nyugodtan vetíthetnének kortárs sci-fikből és fantasy-kból készült filmeket, a lényeg, hogy a fiatalok legyenek megszólítva.

De hogyan szoktatható olvasásra a fiatal? Egyáltalán szükséges-e olvasásra szoktatni? – tette fel a kérdést Holló-Vaskó Péter a beszélgetés második felében. Gaura Ágnes szerint a lényeg abban rejlik, hogy olyan regények kerüljenek a diák kezébe, melyek élményt nyújtanak neki. Vagyis elég egy jó könyv a fiatalból akár rendszeres könyvfogyasztó válhat. A klasszikusokhoz pedig nem kell feltétlenül ragaszkodni, ha a tanár komoly témákról szeretne az osztályával beszélni. Az író szerint egy jó fantasy regény is képes komoly témákat bemutatni, ráadásul a harmonikus, pozitív végkicsengésnek köszönhetően nem hagy szorongást a fiatalokban. A kortárs történetek másik előnye, hogy olyan hősöket is bemutathatnak, melyek erősíthetik a fiatalok önképét, növelhetik bizalmukat.

De mi legyen a klasszikusokkal? – vetődött fel több alkalommal is a kérdés az este folyamán. Szép Eszter szerint Jókai és Mikszáth műveit is meg lehet kedveltetni a diákokkal, fontos azonban, hogy a regényeket a tanár kontextusba helyezze, így mutatva fel a diákok számára azok jelentőségét. Gaura szerint az is megoldást kínálhat, ha a tanár nem időrendben halad a művek bemutatásában, hanem előbb a kortársakkal kezdi, majd aztán tér vissza a klasszikusokhoz. Utóbbi módszer a felfedezés izgalmával is kecsegtethet, hisz a fiatalok így rádöbbenhetnek, hogy a művek párbeszédben állnak egymással. Ha pedig ez a rádöbbenés örömet okoz, azzal jól jár a tanár, és jól jár a diák is.

Fődíjat kapott Az állampolgár Buenos Aires-ben

Publikálás dátuma
2018.05.30. 21:10
Forrás: Az állampolgár/Facebook

Vranik Roland Az állampolgár című filmje kapta a fődíjat a Buenos Aires-i nemzetközi filmfesztiválon. A május 17. és 23. között megrendezett Festival Internacional de Cine Político filmfesztiválon 30 ország több mint száz alkotását mutatták be. Az argentin mustrán először nyert magyar film. Vranik Roland – a Fekete kefe és az Adás rendezője – Az állampolgár című drámájában egy ötvenes évei végén járó afrikai férfi (Cake-Baly Marcelo) története bontakozik ki, aki menekültként él Magyarországon, de szeretné megszerezni az állampolgárságot. A felkészülésben egy tanárnő (Máhr Ági) segít neki, és közben egymásba szeretnek. Az állampolgár amerikai forgalmazója, az ArtMattan Productions júliusban a New York-i Metrograph kultmoziban tűzi műsorra a produkciót.