Előfizetés

Al Pacino is csatlakozott Tarantino Manson-filmjéhez

Publikálás dátuma
2018.06.08. 12:44
FOTÓ: TIZIANA FABI / AFP

Al Pacino is csatlakozott a Once Upon a Time in Hollywood című Quentin Tarantino-film sztárszereposztásához – írja a Variety.com beszámolója alapján az MTI.

Pacino a Leonardo DiCaprio által alakított szereplő ügynökét, Marvin Shwarzot játssza a Sony stúdió filmjében. Al Pacinónak ez lesz az első közös munkája Tarantinóval.

Legelső, Kutyaszorítóban című 1992-ben bemutatott filmje óta Tarantino rendre sztárszereposztással forgat.

A Manson-gyilkosságokról szóló, Hollywoodban játszódó produkcióban Damian Lewis Steve McQueent alakítja, Luke Perry lesz Scotty Lancer, Emile Hirsch Jay Sebing fodrász, Dakota Fanning pedig Lynette „Squeaky” Fromme, a Manson család tagjaként jelenik meg a filmvásznon. A forgatókönyvet is Tarantino írta, aki a rendezés mellett producerként is jegyzi a filmet. Korábban már bejelentették, hogy a szereplők között van Leonardo DiCaprio, Brad Pitt, Margot Robbie, Burt Reynolds és Timothy Olyphant is.

DiCaprio egy régi tévés westernsztár, Rick Dalton szerepét játssza, a dublőrét, Cliff Booth-t pedig Brad Pitt alakítja. Mindketten a talpon maradásért küzdenek, mivel Hollywood lassan elfelejti őket. De Dalton szomszédságában egy igazi híresség lakik: Sharon Tate.

A produkció 2019. augusztus 9-én kerül a mozikba: a LaBianca-gyilkosságok és Tate meggyilkolásának 50. évfordulóján kezdődik a forgalmazása Észak-Amerikában.

Al Pacino az HBO Paterno című új filmjében nyújtott alakításáért elismerő kritikákat kapott, és hamarosan Martin Scorsese The Irishman című filmjében láthatja a közönség.

Evickélni a változó világban

Hompola Krisztina
Publikálás dátuma
2018.06.08. 07:47
Lugosi Viktória: Vándorhomár Park Könyvkiadó, 2018
Lugosi Viktória a rendszerváltás utáni évek hazai valóságát mutatja be sűrű történésekkel teli Vándorhomár című kötetében, ami Akár is lehetne.

- Nehéz nem jelentőséget tulajdonítani a könyvbemutató helyszínének. Miért a CEU-t választotta?

- Miután a könyvben hangsúlyos szerepet kap a képzőművészet, olyan helyen szerettem volna bemutatni, ami nagyon kortárs, nagyon letisztult és nagyon mai. Első ötletem a Ludwig Múzeum volt, de nem tudtunk zöld ágra vergődni az egyeztetések során, így ötlött fel a Közép-európai Egyetem. Nagyon örültem neki, mert építészetileg gyönyörű és üzenetet is hordoz. Jól rendezte így helyettem a sors.

Lugosi Viktória: Vándorhomár Park Könyvkiadó, 2018

Lugosi Viktória: Vándorhomár Park Könyvkiadó, 2018


- Mi az említett üzenet?

- Szerintem ezt nem kell megmagyarázni. A könyv ítélkezés nélkül próbálja szabadon vizsgálni a jelen magyar helyzetet, nem megítélni és elítélni a szereplőket. A szabadság gondolatához pedig a CEU a mai Magyarországon különösen passzol.

- Nem veszítette el közéleti érdeklődését. Hiába, újságíró-riporterből lett író.

- Meg is maradt az azzal kapcsolatos félelmem, hogy homlokomon viselem a billogot: na ez az újságíró most írt valamit, talán riportkötetet, talán interjúgyűjteményt, talán önéletrajzi sztorikat.. Pedig ez regény.

- Harmadik felnőttkötetes szerzőként ez valós dilemma?

- Lehet, hogy már csak az én becsípődésem.

- Könyve legnagyobb része a rendszerváltás körüli és az utána következő évtizedekben játszódik. Azokról az emberekről ír, akik mi magunk is lehetnénk.

- A regény munkacíme sokáig Akár volt, pontosan azért, mert akármelyikünkkel megeshetett volna mindaz, ami a történetekben szerepel. Magyarországon az elmúlt harminc év arról szólt, hogy - a szerencse vagy pech mellett - ki hogyan volt képes vagy hogyan nem tudott új stratégiákat kidolgozni, idomulni a változó világhoz. Nem mindenki járt sikerrel, és ez nem jelent minőséget, a vesztesek nem lettek rosszabb emberek. A középosztály szélén kínlódva egyensúlyozó, küszködő értelmiségiek számára az alkalmazkodás, evickélés, kapálózás határozta meg ezt az utóbbi három évtizedet.

- A Vándorhomár a könyvhétre jelenik meg. Hány érdeklődő, sokat olvasó ismerőséről tud, akik nem mennek el a régen soha ki nem hagyott könyvhétre, mert már nincs pénzük könyvet venni?

- Sokról. Sajnos. De nem az a legnagyobb baj, hogy valaki nehezebben él, hanem hogy elvesztette az önbecsülését, végül a méltóságát. Anélkül pedig nem lehet emberhez méltó életet élni.

- Különleges kulturális programokat és utazásokat szervez egyszemélyes vállalkozásként. Egyszer azt mondta magáról, hogy inkább kitaláló, mint működtető ember, ezt mégis több mint tíz éve csinálja.

- Hosszú évek kellettek ahhoz, míg rájöttem, hogy tulajdonképpen televízióműsort csinálok most is, csak nincsenek kamerák és rengeteg néző a képernyők előtt. Ebben a munkában mindent újra és újra ki kell találni, szinte egyik program sem ismétlődik meg, ezért nem lehet megunni.

- Ragaszkodik a pergő eseményekhez. Radnóti Sándor azt írta, hogy művében nagyon sok dolog történik és nagyon gyorsan.

- Egykori híradósként megtanultam a tömörítést, nekem azt tanították, hogy aki negyven másodpercben mondja el, amit harmincban is lehet az egyéb alávalóságokra is képes. Ez belém égett zsigerivé vált, de remélem, a sűrű történések mellett nem vész el a lényeg.

- A címadó sztori, tárgyleírásai, egyik szereplőjének régiségboltja azt sugallja, hogy a Vándorhomárban sok az önéletrajzi elem.

- Semmi sem úgy indult, de ahhoz, hogy az ember bele tudjon érezni szereplője helyzetébe, kicsit önmagának is azzá kell válnia. Előbb utóbb valahol, egy kicsit minden szereplő én leszek, de ez nem jelenti azt, hogy bukott zöldséges, megalázott feleség, vagy igénytelenné váló anya lennék.

- Ír egy életen át vágyott tárgyról, amit mégsem akarnak megkapni akkor, amikor elérhető közelségbe kerül, mondván: „hátha nem is olyan jó”. Ez igazi magyar sajátosság?

- A konkrét történet valóban Kelet-Európában játszódik, de a dilemma örök, emberi. Nagyon sok minden van, amire borzasztóan vágyunk és amikor megkapjuk, már nem okoz akkora örömöt. Vagy azért, mert nem is olyan jó, vagy azért, mert nem megfelelő időben jutottunk hozzá. És a vágy tárgyai nemcsak tárgyak, emberek is lehetnek.

- Az örök élet-halál kérdésben határozottan foglal állást. Szereplője komoly morális döntést hoz.

- Nagyon sokat beszélünk arról, hogy milyen lesz az öregség, milyen lesz a vég, és határozott elképzeléseink alakultak ki arról, hogy milyen életminőséggel, meddig akarjuk még csinálni. Ha azonban bemegy az ember egy elfekvőbe, azt látja, hogy amikor valaki már ott tart, mindenbe kapaszkodik a legeslegutolsó pillanatig. Ezért már tudom, hogy amikor valakinek a saját életéről, küzdelemről vagy feladásról kell határoznia, csak akkor és abban a pillanatban fogja tudni eldönteni, mit akar, előtte hiába készült rá bármilyen módon. Nem szeretném azt gondolni, hogy most tudom, mit fogok gondolni akkor.

Névjegy
Lugosi Viktória író, újságíró, kultúraszervező, 1962-ben született Budapesten. A kaviart – az értelmes szórakozás programsorozat létrehozója és fenntartója. Két regény: a 2000-ben megjelent Ajvé és a 2009-es Dafke, és egy meseregény, a 2002-ben készült Hümmögő szerzője. Utóbbi elnyerte Az Év Gyermekkönyve Ibby-díjat.

Íme, Amerika

Publikálás dátuma
2018.06.08. 07:45
KIVÉGZÉS AZ ORRUNK ELŐTT - Eközben Amerika úgy csinál, mintha minden rendben volna
Hamarosan eléri a 250 milliós megtekintést Childish Gambino This Is America (Ez Amerika) című videoklipje, amely a legerősebb dolog, ami 2018-ban eddig a könnyűzenében történt.
EZ ITT NIGÉRIA - Korrupció, fegyverek, emberrablás FORRÁS: YOUTUBE

EZ ITT NIGÉRIA - Korrupció, fegyverek, emberrablás FORRÁS: YOUTUBE

Furcsán tekergőző, félmeztelen fekete férfi grimaszol a képen: mintha csak karikírozná a múlt század első felében dívó fekete-ábrázolásmódot. Néhány okosan kitalált mozdulatban benne van a rasszista amerikai rajzfilmkultúra, a minstrel-show-k blackface-divatja (amikor fehér előadók kentek cipőpasztát arcukra), és Joséphine Baker önironikus mimikája, amellyel kiemelkedett a tánckarból, és később, Párizsban világsztárrá vált. Aztán mire észbe kapunk, az orrunk előtt végeznek ki egy embert.

A klip nem áll meg: az egysnittesnek tűnő kisfilmben felsorakoztatnak megannyi közhelyet az amerikai álomból, miközben lemészárolnak egy templomi kórust, de ezzel mintha senki sem akarna foglalkozni. Csak partizni akarunk, mondja a dalszöveg, s azt látjuk, hogy a fegyvereket nagyobb finomsággal adják-veszik, mint az embereket. Sorjáznak a popkulturális utalások – a rajongók hosszú fórumbejegyzésekben elemzik, mi mindent rejtettek a készítők a sorok közé.

Childish Gambino, azaz Donald Glover nem csupán Grammy-díjas előadó-dalszerző, hanem színészként és komikusként is ismert. A This is America első helyen nyitott az amerikai százas toplistán, miközben olyan témákat feszeget, mint a fegyvertartás szigorítása, a feketék elleni rendőri túlkapások és az iskolai mészárlások. Görbe tükröt tart az amerikai nép elé, amely úgy csinál, mintha minden rendben volna, miközben szinte minden hétre jut egy tömeggyilkosság – más kérdés, hogy ebben a tükörben sok más ország is magára ismerhet.

A videó pillanatok alatt árasztotta el az internetet: azok is megosztották, akik egyébként nem foglalkoznak sem a hiphop-zenével, sem közéleti témákkal. Az ok egyszerű: a This is Americánál erősebben és őszintébben talán senkinek nem sikerült még megragadnia a problémahalmaz gyökerét. Nem csoda, ha rögtön parafrázisok is születtek hozzá: a Falz nevű előadó elkészítette a maga verzióját This is Nigeria címmel – a klipben olyasmik jelennek meg, mint a prostitúció, a szerencsejáték vagy az emberrablás. Készült már belőle jamaicai és nőjogi verzió, és YouTube-videók egész sora elemzi az eredeti művet. Az egyik legsokkolóbb verzió kétségkívül az, amelyben az eredeti klip alá Carly Rae Jepsen Call Me Maybe című gigaslágerét keverték – az amerikai mainstream popzene egyik legjellegzetesebb dalát az utóbbi évekből. Nem elég, hogy minden egyes mozdulat tökéletesen akkor történik, amikor ritmikailag indokolt, de az első lövés is pontosan akkor dörren el, amikor a slágerben beindul a dob. Aki megnézi, garantáltan rágódik rajta egy darabig.