Illusztráció: Pexels
Az édes íz szeretete velünk születik. Az idő múlásával a vágy csökkenhet, de nem túlzás kijelenteni: nassolni mindenki szeret. Bár maga a szó rossz szokást sejtet, a helyesen időzített, minőségi és mértékletes nassolás mindennapjaink természetes részévé is válhat – mondta Barcza Zsuzsanna dietetikus a Népszavának.
Tény, hogy a nassolás nem egyszerűen táplálkozás, hanem olyan megnyugtató tevékenység, amely jutalmazásként is működhet. Az áhított, finom falatok ugyanis endorfinszerű hormonok felszabadulását okozzák, amelyek nyugtatólag hatnak a szervezetünkre, még a vérnyomásunk csökkentésére is képesek. Ennek ismeretében tudatossá tehetjük, ami fontos is, mert a struccpolitikával önmagunkat csapjuk be.
Minőség
Akár sós, akár édes ízű nassolnivalóban gondolkozunk, szinte biztos, hogy jelentős szénhidráttartalommal és/vagy zsírtartalommal is rendelkező ételt tervezünk magunkhoz venni. Az ilyen élelmiszerek, ha fehérjét nem tartalmaznak, hizlalnak, ugyanis az emberi szervezet szénhidrátból és zsiradékból tud legkönnyebben zsírt előállítani. Ha alapvetően törekszünk az egészséges táplálkozásra - friss alapanyagokból, megfelelő eljárásokkal készülő, magas biológiai értékű, azaz egyszerű cukrokban szegény, rostban dús, zsírszegény és jó minőségű fehérjéket tartalmazó ételek fogyasztására –, akár minden nap is nassolhatunk. Ez persze nem zsírban úszó, cukortól ragadó élelmiszerek fogyasztásárt jelenti, célszerű az alacsonyabb cukor -és zsírtartalmú finomságokat választani, de ha alkalmanként megkívánunk valamit, nem feltétlen kell lemondanunk róla – mondta a dietetikus.
Mennyiség
Egy adag nasi ne haladja meg a napi energiaigényünk 10-15 százalékát, tehát napi 2000 kcal bevitele mellett legfeljebb 2-300 kalóriás legyen - figyelmeztetett Barcza Zsuzsanna.
Illusztráció: Pexels
"Beágyazás"
Minden szénhidrátot tartalmazó étel rendelkezik glikémiás indexszel, amely az étel glükózhoz viszonyított vércukorszint emelő hatását mutatja meg. Ez minél magasabb, annál gyorsabban emeli meg a vércukorszintünket, azaz annál kedvezőtlenebb a hatása. Ha azonban például olyan étkezést követően kapunk be 2-3 kocka csokit vagy egy kis sós rágcsát, amelyben sok volt a zöldség, a magas rosttartalom csökkenti az édesség gyors vércukorszint emelő hatását. Ha viszont önállóan fogyasztjuk a nasit, akkor nincs, ami csökkentse a GI-t. Ekkor hiába csak „pár falatot” kaptunk be, nagyobb eséllyel raktároz belőle zsírt a szervezetünk, mint amikor egy rostban dús étkezést követően nassolunk – mondta Barcza Zsuzsanna.
Az emberi szervezet inzulin érzékenysége napszakonként eltérő: a reggeli (7-9 óra) illetve a délutáni időszakban (15-17 óra) a szénhidrátot tartalmazó ételek fogyasztása nagyobb inzulinválaszt idéz elő, mintha ugyanezeket máskor ettük volna. Ezért érdemes arra törekedni, hogy ne ekkor nassoljunk, illetve ha „muszáj”, törekedjünk az alacsony szénhidráttartalmú, magas rosttartalmú ételek fogyasztására.
