Előfizetés

Nem ellentmondás: cukorbetegség és mozgás

Barabás Júlia
Publikálás dátuma
2018.07.05. 14:14
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A cukorbetegségről, a világ leggyakoribb anyagcsere-betegségéről már mindenki hallott, de rengeteg a tévhit is övezi. Ilyen például, hogy nem lehet sportolni, pedig ennek éppen az ellenkezője igaz.

Nemhogy tilos, kell a sport

Sokan azt hiszik, cukorbetegség esetén nem szabad sportolni, mert rosszul lehetnek, ha „leesik a vércukor”. Ennek azonban éppen az ellenkezője igaz: a rendszeres mozgás segíti az egyenletes cukorfelhasználást, sőt serkenti a lebontó hormonok termelődését is. Az egészségeseknek ajánlott heti ötször félórás testedzés azonban 40-50 percesre módosul, mert a szövetszintű cukoranyagcsere serkentéséhez picit hosszabb időre van szükség. Természetesen nem kell megterhelő feladatsorokat végrehajtani, a könnyebb, nagy ízületeket érintő torna tökéletesen megfelel. Vannak diabétesz-klubok, ahol gyógytornász vezényletével kifejezetten ilyen órákat tartanak, amelyek a mozgáson túl közösségi élményt is jelentenek – mondta Hulényi-Gróf Orsolya manuálterapeuta, gyógytornász a Népszavának
A rendszeres tréning a cukorbetegség előszobájának is nevezett inzulinrezisztenciára is jótékonyan hat. 1-es típusú cukorbetegeknek akár 30 százalékkal kevesebb inzulinra lehet szükségük, ha sportolnak. 
Illusztráció
Fotó: Pexels

„Karbantartás”

De természetesen fontos az alapos orvosi kivizsgálás és felügyelet, a vércukorszint rendszeres ellenőrzése és a testmozgás fázisainak – bemelegítés, optimális terhelési szinten és megfelelő időtartamban végzett edzés, majd a levezetés és nyújtás – betartása. Lényeges, hogy ne legyenek nagy vércukorszint-ingadozások, mert egyrészt a hirtelen csökkenés nagyon igénybe veszi az agysejteket, másrészt a folyamatosan magas szöveti vércukorszint károsítja a kis ereket, a végtagokban és a szemben lévő idegeket is, aminek nagyon csúnya, általában visszafordíthatatlan következményei lehetnek. Az egyik ilyen az úgynevezett neuropátia, ami a legalább tíz éve fennálló cukorbetegség talaján alakul ki. A kis erek károsodása miatt romlik a keringés és sérülnek a végtagban lévő idegek. Ezt először éjszaka megjelenő égő fájdalom jelzi, ami aztán nappal is jelentkezhet. Furcsa, „kipárnázott” érzést is okozhat, de zsibbadással, izomgyengeséggel is járhat. Egy idő után a kialakuló idegbántalom miatt lóghat a lábfej, elsorvadhat a combizom is. 
Ha lehet, el kell kerülni a sérüléseket, mert a cukorbeteg ember kevésbé érzi a fájdalmat, a egy kisebb seb is könnyen elfertőződhet, és akár a végtag elvesztésével is járhat – tette hozzá a manuálteraputa.
Kapcsolódó
Nem tragédia, PCOS

Kiderült, mi gátolja a csillagok keletkezését

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2018.07.05. 10:10
Illusztráció
Fotó: AFP
Az ősi galaxisok magjában lévő fekete lyukak elfojtják a csillagok keletkezését - állapította meg a Magyar Tudományos Akadémia és az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyik Lendület kutatócsoportjának vezetője egy nemzetközi csapattal a Chandra-röntgentávcső megfigyelései alapján.
 A csillagászok egy évtizeddel ezelőtt fedezték fel a galaxisoknak azt a nagy tömegű egyedekből álló, kicsiny populációját, amelyet vörös rögöknek (red nuggets) neveztek el - írja az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében az egyetem.
A nagyon távoli objektumokat először a Hubble-űrtávcső felvételein azonosították, távolságuk az ősrobbanás utáni három-négy milliárd évvel ezelőtti állapotot jelez. Kiderült, hogy a vörös rögök az első, nagy tömegű galaxisok maradványai, amelyek az ősrobbanást követő egymilliárd év során jöttek létre. Egyúttal feltételezik, hogy a vörös rögök lehetnek azoknak az óriás elliptikus galaxisoknak az ősei, amelyek a világegyetem közelebbi részein figyelhetők meg. A vörös rögök tömege hasonló ezeknek az óriás elliptikus galaxisoknak a tömegéhez, méretük azonban csupán körülbelül ötöde azokénak.
A legtöbb vörös rög az évmilliárdok során egyesült más galaxisokkal, kis hányaduk azonban átvészelte az univerzum történelmét anélkül, hogy közelebbi kapcsolatba került volna más galaxisokkal, így lényegében érintetlen állapotban maradt meg. Az aranyrögökről elnevezett galaxistípus tagjai igazi kincsesbányát jelentenek a csillagászoknak, amikor azt tanulmányozzák, hogyan fejlődtek a galaxisok és a magjukban lévő, hatalmas tömegű fekete lyukak az évmilliárdokon át tartó elszigeteltségben.
A NASA június végén sajtóközleményben adott hírt a vörös rögökre vonatkozó új kutatási eredményről, amely szerint a galaxisok magjában található óriás fekete lyukak ezekben a galaxisokban elfojtják a csillagok keletkezését, miközben a csillagok felhasználatlan üzemanyagát magukévá téve szokatlanul nagyra híznak. A felfedezést az a nemzetközi kutatócsoport tette, amelynek vezetője és a felfedezésről hírt adó tudományos publikáció első szerzője Werner Norbert, az ELTE Fizikai Intézetében 2016 óta működő MTA-ELTE Lendület Forró Univerzum Kutatócsoport vezetője.
A Chandra-űrtávcsővel két ilyen elszigetelt galaxisban vizsgálták a forró gáz tulajdonságait. Bár a legrégebbi vörös rögök több milliárd fényév távolságban vannak, a két vizsgált objektum távolsága "mindössze" 295 millió, valamint 344 millió fényév. A két galaxis mintegy 13 milliárd éve létezik anélkül, hogy eközben más galaxisokkal kölcsönhatásba kerültek volna. Ez ritkaság, hiszen a galaxisok közötti kölcsönhatások, ütközések, összeolvadások meglehetősen gyakoriak a világegyetemben. A termikus röntgensugárzást kibocsátó, vagyis több millió fokos hőmérsékletű gáz vizsgálata betekintést nyújt azokba a folyamatokba, amelyeket a galaxisokban lévő óriás fekete lyuk generál. 
A csillagászok megállapították, hogy a fekete lyukak elhatalmasodnak ezekben a galaxisokban, ami nem kedvez a csillagok kialakulásának. A szakemberek régóta tudják, hogy a fekete lyukba behulló anyagot az erős gravitációs és mágneses tér kifelé térítheti és az így kialakuló nagy sebességű gázkilövellések (jetek) elfojtják a csillagkeletkezést. Ez azért történik, mert a fekete lyuk közelében lejátszódó, heves folyamatok intenzív energiaforrást jelentenek, kisugárzott hőjük pedig megakadályozza, hogy a galaxisban a csillagközi gáz eléggé lehűljön ahhoz, hogy tömegesen csillagok keletkezhessenek belőle.
A szerzők véleménye szerint a két galaxisban lévő fekete lyuk tömegének jelentős hányada a galaxisokat körülvevő gázból származik. Az MRK 1216 és a PGC 032873 galaxisokban található fekete lyukak az ismert legnagyobbak közé tartoznak, a középpontjuk közelében lévő csillagok sebességének optikai megfigyelése alapján becsült tömegük körülbelül ötmilliárd naptömeg lehet. Továbbá, az MRK 1216-ban lévő fekete lyuk tömege biztosan, a PGC 032873-ben lévőé pedig valószínűleg a galaxisok központi tartományában található csillagok együttes tömegének néhány százalékát teszik ki, míg ugyanez az arány a legtöbb galaxisban körülbelül egy nagyságrenddel kisebb. Úgy tűnik tehát, hogy a fekete lyukak nemcsak gátolják a csillagok keletkezését, hanem a galaxis anyagának egy részét is magukba szippantják.

Nem véletlenül népszerű az "öszvérzöldség"

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.07.05. 09:00
Illusztráció
Fotó: Pexels
A cukkini nem tök, nem uborka, de mindkettőre hasonlít, sokak szerint a kettő keveréke. Változatosan felhasználható, nagyon egészséges növény, ami manapság az alakjukra figyelők egyik legjobb barátja lett.
A cukkini a tökfélék családjába tartozó, kabak termésű növény, rokonai a dinnye- és tökfélék, az uborka és a patisszon is. Valószínűleg a tök és az uborka keresztezéséből született. Termésének színe általában a világoszöldtől az erőteljes sötétzöld árnyalatig terjed, de lehet sárga és csíkos is, ami kicsit édeskésebb ízű. Létezik gömb alakú cukkini is. A piacokon néha lehet a virágával is találkozni, ami szép és ehető is – írta a Mindmegette
A cukkini igazi szezonja májustól októberig tart. A zsenge termések könnyen nyomódnak, ütésre érzékenyek és gyorsan romlanak. Épen, egészségesen 1-2 napig, hűtőszekrényben 1-2 hétig tarthatók. 
Illusztráció
Fotó: AFP
Nem véletlen, hogy mostanában nagyon népszerű lett a semleges, fűszerekkel jól befolyásolható ízű, lédús, roppanós zöldség, mert alacsony az energiatartalma, elhanyagolható mennyiségű zsiradékot, fehérjét, szénhidrátot tartalmaz, és laktat is. Ráadásul számos jótékony hatása van: magas a víz- és rosttartalma, nagy mennyiségben található benne béta-karotin, C-vitamin, kalcium, cink, folsav, kálium és anitoxidánsok. Rendszeres fogyasztása erősíti az immunrendszert és gyulladáscsökkentő hatású is lehet. Jót tesz az emésztőrendszernek, támogatja a bélműködést. Csökkenti a vastagbélrák kockázatát és jó hatással van a szív-érrendszer működésére, mivel segít szabályozni a koleszterinszintet – írta a Tudásfája. Egy csészényi cukkini sok, nagyjából 295 mg káliumot tartalmaz, ami az ajánlott napi bevitel 8 százaléka, ezzel segít a vérnyomás egyensúlyozásában is. 
Illusztráció
Fotó: AFP
A cukkini, némely rostban gazdag étellel ellentétben nem okoz puffadást. Mivel a tápértékének zöme a puha héjában rejlik, szerencsésebb a zsenge, 15-20 cm-es példányokat megvenni. Ezek héjastul elkészíthetők, és a magházukat sem kell kikaparni. A kifejlett, 25-30 cm-es terméseket meg kell hámozni – olvasható a HáziPatikán.

Levestől édességig

Ahogy a tökfélékből, a cukkiniből is készíthető főzelék, lecsó, pörkölt, pástétom, fasírt, rakott- és sült egytálétel és rántott húspótlék, de az uborkához hasonlóan saláta, savanyúság is. Különleges ízeket lehet előállítani, ha a kettévágott termés közepét kivájjuk, és ízlés szerinti töltelékkel megsütjük. Grillezve, nyárson sütve, a húsokhoz hasonlóan fűszerezve szintén kitűnő fogás. Könnyű nyári étel a cukkinikrémleves és "áltésztát” is lehet belőle készíteni, ha egy zöldségspirálozó segítségével a spagettiszerűre szeleteljük és például bolognai szósszal ízesítjük – írja a Mindmegette. És mivel a csokoládéval is jól harmonizál, édességet, például mindenmentes brownie-t is lehet belőle sütni