A másik igazság

Publikálás dátuma
2018.07.10 13:16

Fotó: Magvető Kiadó/
Hat zsidó asszony sorsa olvasható Daisy, azaz Marianna D. Birnbaum Láthatatlan történetek című könyvében.
Ötszáz év, hat kor, hat, a történelem viharait átélt nő, akiknek képzelt vallomásai, kitalált levelei úgy hitelesek, ahogy egy egyedül zajló, borús vasárnap este néz magával szembe az ember. A személyes és őszinte mondatok, a színéről visszájára fordított élethelyzetek olyanok, mintha az élet utolsó pillanataiban mutatnák meg az igazat. És ehhez nincs szükség arra, hogy valóban utolsó pillanataikat éljék meg a szereplők. Az első és egyben leghosszabb elbeszélés mégis egy haldokló monológja. A XX. századi európai életkezdést, üldöztetést, menekülést, kivándorlást és újrakezdést átélt Mici személyes és történelmi sorsát beszéli el titokban. Miután a környezete úgy tudja, hogy a szélütés után nem kommunikál, sőt fel sem fogja, hogy mi történik körülötte, elvárásoktól szabadulva, felelősség nélkül néz szembe őszintén magával és szeretteivel. Nem dramatizál, szinte bántóan szikáran mesél, érzelmekkel, csalódásokkal és boldogságokkal teli szerelmi házasságáról, rettenetes halálokról, testi folyamatokról. Ridegséggel és alibizéssel vádolja őt minden nap meglátogató lányát a már mindentől megszabadult idős ember minden önzőségével és kegyetlenségével. Minden sorban, minden szóban érezni a tehetetlenség és a kiszolgáltatottság dühét és a végtelen félelmet. Félelmet az így életben maradástól és félelmet a haláltól. Marianna D. Birnbaum tíz évvel ezelőtt már elmesélte Senora Gracia Mendes (Luna), a XVI. században élt portugál származású keresztény vallását gyakorló, de titokban zsidó özvegy történetét Gracia Mendes hosszú útja című könyvében. Most lánya, Reyna Mendes-Nasi fiktív levelét írta meg. A rengeteg üldözés elől Törökországba menekült és ott rendkívül gazdaggá váló család, és a köztiszteletben álló anya története bontakozik ki annak halála után. A hős anya a megalázott, megfélemlített és házasságba kényszerített lány elmesélésében korántsem olyan jó, mint legendájában, a boldogtalan életre kárhoztatott lány igazsága elfogadásában és a címzett rabbi segítségben reménykedik „hogy életemben először felemelt fővel járhassak!” Az író hét éve Fromet Mendelssohn, a zsidó felvilágosodás legnagyobb alakja, Moses Mendelssohn feleségének történetéről írt könyvet, most a férjének szóló naplólevelét fantáziálta sorokba. Ugyanúgy, ahogy Verdi Rigolettojának Gildája vall a szent ítélőszék előtt; a Walter Scott Ivanhoe-ja modelljének tartott Rebeca Gratz interjút ad, majd tilt le; Ady Lédája pedig a szakítás után is érzelmekkel teli, csalódott nő hangján szólal meg Csinszkával folytatott képzeletbeli telefonbeszélgetésben.  Hogy vajon akkor is kezünkbe kerülne-e Marianna D. Birnbaum, született László Daisy Láthatatlan történetek című könyve, ha nem ő lenne Daisy, akit Esterházy Péterrel, Konrád Györggyel és Spiró Györggyel való beszélgetéseiből ismer leginkább az olvasó, azt nehéz megválaszolni. Ezúttal nem kötötték őt az irodalom- és kultúrtörténész hitelességének béklyói, megengedte magának a néhol fanyar humort, olykor sodró lendületet, az igazsághoz nem ragaszkodó szépíró szabadságát. A Láthatatlan történetekkel azonban bizonyítja, hogy a bevezetőben írt, a valóság mögött rejtőző másik valóságról szóló mondata több mint az igazság lehetősége. A másik igazság.  
2018.07.10 13:16

Áruló vagy hős? Különleges Görgei-kiállítás is látható idén a Nemzeti Múzeumban

Publikálás dátuma
2019.01.21 18:07
Részlet a Görgei-kiállításról
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A történelmi emlékezethez való viszony kap központi szerepet idén a Magyar Nemzeti Múzeumban, és a múzeumkertet is újra birtokba veheti a közönség.
A generációk közötti párbeszéd és a közönséggel való közelebbi kapcsolat megteremtése a  Magyar Nemzeti Múzeum kedden induló Közös időnk – 1989 című, a rendszerváltás harmincadik évfordulója alkalmából szervezett projektjének. A korabeli tárgyak és relikviák gyűjtését, és tudományos kutatásokat is felvonultató egész éves programsorozattal szeretnék elérni, hogy a rendszerváltást ne kizárólag politikai nézőpontból lássuk, hanem a mindennapi élet és a közemberek felől is – részletezte Varga Benedek, a múzeum főigazgatója a hétfőn tartott sajtótájékoztatón. „Nem kell félni attól, hogy a politika beletenyerel és meghamisítja?” – vetődött fel a kérdés, mire a főigazgató visszakérdezett: „miért kellene félni? ”Ez szokás Magyarországon” - hangzott a válasz, mire Varga Benedek így reagált: „a Nemzeti Múzeum nem fél.”  Az áruláshoz és a múltunkhoz való viszonyt állítja középpontjába Az ismeretlen Görgei című időszaki kiállítás is, amely a történeti emlékezet és a történettudomány szembeállítását, s az 1848-1849-es szabadságharc meghatározó alakja körül kialakult kérdések megválaszolását tűzte ki célul. A Görgei (eredetileg Görgey) Artúr családjára, tanulmányaira, katonai pályafutására, valamint a kor hadászati eszközeit is bemutató kiállítás a kémikusból kiemelt pozíciójú tábornokká, majd a világosi fegyverletételt követően árulóvá, s száműzötté vált ember életét hazatéréséig, majd haláláig követi végig a tábornok XX. századi politikai-ideológiai megítélésének változásait is felvillantva. Az intézmény az elmúlt években dinamikus nézőszám-növekedésről számolhat be – ismertette a főigazgató –, a 2015-ös 145 ezerhez képest 2018-ban 270 ezren látogatták a tárlatokat. A múzeum idén is helyet ad a tavaly 45 ezres nézőszámot elért World Press Photo kiállításnak és a Seuso kincseket kibővített, újrarendezett tárlaton kívánják bemutatni. Nyáron a magyar fegyverek művelődés- és kultúrtörténetébe engednek betekintést, az év második felében egy iráni vendégkiállítás, majd Rotschild Klára divattervező munkásságát bemutató tárlat lesz látható. Kalifornia aranya címmel szintén időszaki kiállítást terveznek, ez az 1849-es magyar emigráció azon tagjaira fókuszál, akik aranybányászattal és pénzveréssel foglalkoztak. A főigazgató kiemelte: a múzeum Málenkij Robot Emlékhelye bekerült az Év Európai Múzeuma Díj esélyesei közé, ez a több száz nemzetközi jelentkező közül már így is jelentős elismerés. Az újabb tagintézmény nyitásáról is szó esett: az Andrássy Gyula jelentőségét kifejező emlékmúzeumnak otthont adó Bem rakparti palotában 2020-ban kezdődhet el az építkezés. Az állandó és időszaki kiállításoknak is helyet nyújtó helyszín 2021-ben nyithatja meg kapuit. A múzeumkert felújítási munkálatainak záródátumaként az időjárás függvényében a február végét jelölték meg, bár a kérdésre, a Múzeumok Majálisa már a szabadban lesz-e, a főigazgató azt válaszolta, a nagy érdeklődés miatt valószínűleg meg kell majd osztaniuk a program helyszíneit, hogy kíméljék az elegáns, felújított kertet: „Ez nehéz dolog, vagy kert van, vagy népünnepély. A kettőt nehéz összekapcsolni, de próbálunk harmóniát teremteni a kettő között.” Varga Benedek elmondta, hogy tavasszal megkezdődik a kertészház átépítése is, amely az ott 1938 decemberében képeslapokat árult Apponyi Geraldine – későbbi albán királyné – nevét viseli majd.
2019.01.21 18:07

Visszatér Süsü, a híres egyfejű

Publikálás dátuma
2019.01.21 11:42

Fotó: / Németh András Péter
Három részt készítenek a Süsü, a sárkány legendás meséjéből.
Elkészült az epizódok vázlata, összeállt a költségvetése annak a három Süsü-résznek, ami év végére el is készülhet - mondta a Borsnak Csukás István író. A Nemzet Művésze azt is elárulta, Süsü először az emberek földjére látogat, majd megházasodik és megszületik Süsüke, a harmadik részben pedig az űrbe látogat.
A híres egyfejű sárkány történetéből 1976-1984 között 22 rész készült, a folytatást szintén bábtechnikával forgatják. Csukás István szerint Süsü a folytatásban is csak Bodrogi Gyula hangján szólalhat meg, aki a lapnak azt mondta, ha ugyanabban a szellemiségben és digitalizálás nélkül készülnek az új részek, szívesen részt vesz a munkában.
2019.01.21 11:42