Néppárti képviselő: Orbán túl messzire ment

Publikálás dátuma
2018.08.03. 10:11
Anna Maria Corazza Bildt
Fotó: Wiktor Dabkowski / DPA / AFP
„Ami sok, az sok”, a magyar miniszterelnök átlépett egy határt – írja a svéd politikus, aki szerint Magyarország eltávolodott az Európai Néppárt alapértékeitől.
Anna Maria Corazza Bildt svéd EP-képviselő, az Európai Néppárt (EPP) politikusa egy, a Politicoban megjelent, „Ezúttal Orbán Viktor túl messzire ment” című véleménycikkében fejti ki, mit gondol a magyar miniszterelnök politikájáról. Úgy véli, a Fidesz tagságának felfüggesztéséről vagy a kizárásról is beszélni kell. Egyebek mellett azt írja, Orbán a múlt hónapban átlépett egy határt, amikor a Helmut Kohl egykori német kancellár emlékére rendezett tanácskozáson azt állította, Magyarország illiberális demokráciamodellje hajtóerőt jelent Európa és az Európai Néppárt újjáélesztésére. „Ami sok, az sok. Sok európai polgár kíváncsi arra, hol áll az Európai Néppárt. Többé nem engedhetjük meg a magyarországi politikai fejlemények eljelentéktelenítését. Nyilvánosságra kell hoznunk a belső vitáinkat” – véli a képviselő. Azt írja, a pártra az jelenti a legnagyobb veszélyt, hogy támadás éri az értékeit, Magyarország pedig eltávolodott az EPP alapértékeitől. A politikus bírálta, hogy 
  • Orbán kormányzása alatt bűnözőkként és ellenségként állították be a menedékkérőket, azokat pedig, akik segítenek nekik, börtönnel fenyegették,
  • lejárató kampány indult az Európai Unióval szemben,
  • és aggasztó, hogy Orbán a Moszkva elleni szankciók eltörlését támogatja.
Kiemelte, hogy az Európai Néppárthoz tartozni előnyökkel jár, ám megköveteli az európai értékek tiszteletben tartását. Szerinte objektívan meg kell vizsgálni a tényeket, nyilvános álláspontra kell helyezkedni és meg kell vitatni a Fidesz tagságának felfüggesztését vagy kizárását is. Mint megírtuk, a néppárti vezetésre nagy nyomás nehezedik Orbán Viktor politikája miatt. Többen — például lengyel, luxemburgi és portugál — kereszténydemokrata pártok azzal fenyegetőznek, hogy jövőre elhagyják a frakciót, ha az továbbra is befogadja az értékeikkel szembeszálló Fideszt. Bennük viszolygást keltene, ha a magyar miniszterelnök aktívabb szerepet játszana az EP választások európai kampányában. a holland kereszténydemokraták június 2-iki kongresszusukon egy olyan határozatot fogadtak el, amelyben kifejtették, hogy ha a Fidesz nem tartja magát az EPP által vallott értékekhez, akkor ideiglenesen fel kell függeszteni a tagságát. Orbán a Helmut Kohl emlékére rendezett tanácskozáson egy új európai pártcsalád alapítását is felvetette. „Most könnyű lenne létrehozni, mondjuk, egy új formációt a közép-európai országok hasonszőrű pártjaiból vagy éppen egy bevándorlásellenes összeurópai formációt. Nem kétséges, nagyot hasítanánk a 2019-es európai választáson” – üzent szövetségeseinek, az Európai Néppárt (EPP) tagjainak. Az új európai párt alapítását csak feltételes módban fogalmazta meg, majd hozzátette, hogy ők (mármint a Fidesz és közép-európai szövetségesei) egyelőre nagyvonalúan eltekintenek ettől. Orbán szerint „dezertálás helyett” ők inkább a nehezebb feladatot vállalják, és meg akarják újítani az Európai Néppártot. Az elmúlt évek számos választása azt jelezte, hogy az EPP pártjainak befolyása folyamatosan csökkent, mert nem képviselte, úgymond, a népakaratot. Orbán ezzel szemben saját magát és az Osztrák Néppártot állította példaként, mint akik sikerrel vették fel a kesztyűt, és „felelős válaszokat” adtak.

Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke a néppárti politikus írására úgy reagált: Anna Maria Corazza Bildt vádaskodásainak hitelességéről mindent elmond, hogy az a mondat, amelyre cikkét alapozza, el sem hangzott Orbán Viktortól. Az MTI kiemeli, hogy Anna Maria Corazza Bildt cikke szerint Orbán Viktor átlépett egy határt a múlt hónapban, amikor a nagy német államférfi, Helmut Kohl örökségét felidéző eseményen azt állította, hogy „Magyarország illiberális demokráciamodellje hajtóerőt jelent majd Európa és az EPP megújítására”. Orbán Viktor júniusban a Budapesti Európa-beszéd címmel rendezett konferencián szólalt fel a magyar fővárosban, az eseményt Helmut Kohl egykori német kancellár halálának évfordulóján tartották meg. Itt egyebek között arról beszélt a miniszterelnök, hogy erős Európához erős nemzetállamokra van szükség. Hangsúlyozta: Magyarország több területen is fel tudja ajánlani segítségét a közös európai politikához, így jó példát tud mutatni a gazdasági reformok terén, és segítséget tud nyújtani a migránsok hazaszállításához. Hozzátette: noha az Európai Néppárt (EPP) vezetői követtek el hibákat „a mi rovásunkra”, a Fidesz kitart a pártcsalád és Helmut Kohl eszméi mellett, „dezertálás helyett inkább vállaljuk a nehezebb feladatot: újítsuk meg az Európai Néppártot, és segítsünk abban, hogy visszataláljon kereszténydemokrata gyökereihez” – írja az MTI.

Szerző
Frissítve: 2018.08.03. 13:35

Már nem Merkel a legnépszerűbb politikus Németországban

Publikálás dátuma
2018.08.03. 10:07
ELTÖKÉLTSÉG - Európa erősítése Németország erősítését jelenti – állítja a háttérben olvasható baloldali jelmondat FOTÓ: AFP/MICH
A kormánypártok támogatottságát kikezdte a migrációs vita, már együtt sem szereznének abszolút többséget.
Hosszú idő után már nem Angela Merkel kancellár a legnépszerűbb politikus Németországban – derül ki az ARD köztelevízió Deutschlandtrend című felméréséből. Merkel munkájával júliusban a megkérdezettek 46 százaléka volt elégedett, ami két százalékponttal kevesebb, mint egy hónappal korábban.  A legnépszerűbb politikus jelenleg Heiko Maas szociáldemokrata külügyminiszter, támogatottsága 48 százalékos, ami egy hónap alatt 8 százalékpontos emelkedést jelent. A második helyen, Merkellel holtversenyben áll a szintén SPD-s Olaf Scholz pénzügyminiszter, akinek megítélése 2 százalékponttal javult egy hónap alatt. A migrációs vita főszereplőjével, Horst Seehofer belügyminiszterrel (a CSU elnökével) csak a válaszadók 27 százaléka elégedett.  A pártok támogatottságában kisebb változások álltak be: a kancellár pártja, a CDU és bajor szövetségese egy százalékpontot veszített egy hónap alatt, jelenleg 29 százalékon állnak. A koalíciós partner SPD 18 százalékon stagnál. A szélsőséges, bevándorlásellenes AfD egy százalékpontot erősödött, 17 százalékon állnak, a Zöldek 15 százalékot kapnának (+1 pont júniushoz képest), a Baloldal 9 százalékot, az FDP-re 7 százalék szavazna (-1 pont).
Szerző

Az amerikai kormány intézkedéseit bírálta Donald Trump lánya

Publikálás dátuma
2018.08.03. 07:29
Ivanka Trump
Fotó: JIM WATSON / AFP
„Nagyon szenvedélyesen ellenzem a családok szétválasztását” – mondta Ivanka Trump.
Ivanka Trump, az amerikai elnök lánya egy csütörtöki interjúban bírálta a kormányzat több intézkedését, elsősorban azt, hogy az amerikai-mexikói határon elfogott illegális bevándorló családokat szétválasztották, és a gyermekeket elvették szüleiktől – írja az MTI. Donald Trump lánya – mint kiderült – több belpolitikai kérdésben nem ért egyet édesapjával. Az amerikai média egyre több szereplője azt feltételezi róla, hogy politikai babérokra tör, ezért politikával összefüggő megnyilvánulásait a korábbiaknál nagyobb figyelem övezi. Az elnök lánya és főtanácsadója csütörtökön egy washingtoni rendezvényen az Axios hírportálnak kijelentette: a Fehér Házban töltött több mint másfél év alatt „életének mélypontja” az volt, amikor a kormányzat utasításának megfelelően az amerikai-mexikói határon elfogott illegális bevándorló családokat szétválasztották, és a gyermekeket elvették szüleiktől. „Nagyon szenvedélyesen ellenzem a családok szétválasztását, a gyermekek elválasztását a szüleiktől” – jelentette ki. A bevándorlást Ivanka Trump „hihetetlenül összetett” kérdésnek, az illegális bevándorlást pedig „hihetetlenül bonyolultnak” nevezte, és közölte, hogy ez a kérdés őt „érzelmileg nagyon érinti”. Ivanka Trumpot a  sajtóról is kérdezték. Kifejtette, hogy ugyan személyesen őt is sok támadás érte, ezek – mint fogalmazott – „nem voltak teljesen megalapozottak”. „Nem érzem úgy, hogy a média a nép ellensége” – fűzte hozzá, utalva arra, hogy apja, aki a sajtó jó részével kifejezetten rossz viszonyban van, több alkalommal is „a nép ellenségének” minősítette a vele egyet nem értő médiumokat és újságírókat. 

Újra támadásba lendült Donald Trump

Donald Trump eközben ismét amerikai médiumokat támadott, Twitter-bejegyzésében ezúttal az MSNBC televízió reggeli magazinját és a CNN hírtelevíziót vette célkeresztjébe. Miközben a republikánusokhoz közelálló és magát az elnököt alig-alig bíráló Fox televíziót dicsérte, Trump azt állította: az MSNBC Morning Joe című reggeli magazinját alig nézik, a CNN pedig – amelyet a hamis hírek CNN-jének nevezett – szerinte „nagyon gyöngén” teljesít. „Túl sok benne a gyűlölet és a pontatlan történet” – fogalmazott. 
A napokban egyébként a The New York Times kiadója és többségi tulajdonosa, Arthur Gregg Sulzberger – miután a Fehér Házban találkozott Trumppal – közleményben leszögezte, hogy az elnök viselkedése a médiával több okból is „veszélyes és káros”. Részben azért, mert a kiadó szerint külföldön egyes rendszerek az ő retorikájával élnek az újságírók elnyomásának igazolására, részben pedig azért, mert az Egyesült Államokban aláássa a demokratikus elveket és a sajtó szabadsága iránti elkötelezettséget. Csütörtökön az ENSZ szólásszabadságért felelős jelentéstevője, David Kaye emelte fel szavát Genfben az amerikai elnök sajtóval szembeni támadásai ellen. David Kaye a nemzetközi emberi jogi ügyekkel és sajtószabadsággal foglalkozó Edison Lanza jogásszal közösen kiadott közleményben leszögezte: Trump média elleni támadásai megsértik a sajtószabadság alapvető normáit és azzal a kockázattal járnak, hogy valódi erőszakot szítanak újságírók ellen.
Szerző