Néppárti képviselő: Orbán túl messzire ment

Publikálás dátuma
2018.08.03 10:11
Anna Maria Corazza Bildt
Fotó: AFP/ Wiktor Dabkowski / DPA
„Ami sok, az sok”, a magyar miniszterelnök átlépett egy határt – írja a svéd politikus, aki szerint Magyarország eltávolodott az Európai Néppárt alapértékeitől.
Anna Maria Corazza Bildt svéd EP-képviselő, az Európai Néppárt (EPP) politikusa egy, a Politicoban megjelent, „Ezúttal Orbán Viktor túl messzire ment” című véleménycikkében fejti ki, mit gondol a magyar miniszterelnök politikájáról. Úgy véli, a Fidesz tagságának felfüggesztéséről vagy a kizárásról is beszélni kell. Egyebek mellett azt írja, Orbán a múlt hónapban átlépett egy határt, amikor a Helmut Kohl egykori német kancellár emlékére rendezett tanácskozáson azt állította, Magyarország illiberális demokráciamodellje hajtóerőt jelent Európa és az Európai Néppárt újjáélesztésére. „Ami sok, az sok. Sok európai polgár kíváncsi arra, hol áll az Európai Néppárt. Többé nem engedhetjük meg a magyarországi politikai fejlemények eljelentéktelenítését. Nyilvánosságra kell hoznunk a belső vitáinkat” – véli a képviselő. Azt írja, a pártra az jelenti a legnagyobb veszélyt, hogy támadás éri az értékeit, Magyarország pedig eltávolodott az EPP alapértékeitől. A politikus bírálta, hogy 
  • Orbán kormányzása alatt bűnözőkként és ellenségként állították be a menedékkérőket, azokat pedig, akik segítenek nekik, börtönnel fenyegették,
  • lejárató kampány indult az Európai Unióval szemben,
  • és aggasztó, hogy Orbán a Moszkva elleni szankciók eltörlését támogatja.
Kiemelte, hogy az Európai Néppárthoz tartozni előnyökkel jár, ám megköveteli az európai értékek tiszteletben tartását. Szerinte objektívan meg kell vizsgálni a tényeket, nyilvános álláspontra kell helyezkedni és meg kell vitatni a Fidesz tagságának felfüggesztését vagy kizárását is. Mint megírtuk, a néppárti vezetésre nagy nyomás nehezedik Orbán Viktor politikája miatt. Többen — például lengyel, luxemburgi és portugál — kereszténydemokrata pártok azzal fenyegetőznek, hogy jövőre elhagyják a frakciót, ha az továbbra is befogadja az értékeikkel szembeszálló Fideszt. Bennük viszolygást keltene, ha a magyar miniszterelnök aktívabb szerepet játszana az EP választások európai kampányában. a holland kereszténydemokraták június 2-iki kongresszusukon egy olyan határozatot fogadtak el, amelyben kifejtették, hogy ha a Fidesz nem tartja magát az EPP által vallott értékekhez, akkor ideiglenesen fel kell függeszteni a tagságát. Orbán a Helmut Kohl emlékére rendezett tanácskozáson egy új európai pártcsalád alapítását is felvetette. „Most könnyű lenne létrehozni, mondjuk, egy új formációt a közép-európai országok hasonszőrű pártjaiból vagy éppen egy bevándorlásellenes összeurópai formációt. Nem kétséges, nagyot hasítanánk a 2019-es európai választáson” – üzent szövetségeseinek, az Európai Néppárt (EPP) tagjainak. Az új európai párt alapítását csak feltételes módban fogalmazta meg, majd hozzátette, hogy ők (mármint a Fidesz és közép-európai szövetségesei) egyelőre nagyvonalúan eltekintenek ettől. Orbán szerint „dezertálás helyett” ők inkább a nehezebb feladatot vállalják, és meg akarják újítani az Európai Néppártot. Az elmúlt évek számos választása azt jelezte, hogy az EPP pártjainak befolyása folyamatosan csökkent, mert nem képviselte, úgymond, a népakaratot. Orbán ezzel szemben saját magát és az Osztrák Néppártot állította példaként, mint akik sikerrel vették fel a kesztyűt, és „felelős válaszokat” adtak.

Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke a néppárti politikus írására úgy reagált: Anna Maria Corazza Bildt vádaskodásainak hitelességéről mindent elmond, hogy az a mondat, amelyre cikkét alapozza, el sem hangzott Orbán Viktortól. Az MTI kiemeli, hogy Anna Maria Corazza Bildt cikke szerint Orbán Viktor átlépett egy határt a múlt hónapban, amikor a nagy német államférfi, Helmut Kohl örökségét felidéző eseményen azt állította, hogy „Magyarország illiberális demokráciamodellje hajtóerőt jelent majd Európa és az EPP megújítására”. Orbán Viktor júniusban a Budapesti Európa-beszéd címmel rendezett konferencián szólalt fel a magyar fővárosban, az eseményt Helmut Kohl egykori német kancellár halálának évfordulóján tartották meg. Itt egyebek között arról beszélt a miniszterelnök, hogy erős Európához erős nemzetállamokra van szükség. Hangsúlyozta: Magyarország több területen is fel tudja ajánlani segítségét a közös európai politikához, így jó példát tud mutatni a gazdasági reformok terén, és segítséget tud nyújtani a migránsok hazaszállításához. Hozzátette: noha az Európai Néppárt (EPP) vezetői követtek el hibákat „a mi rovásunkra”, a Fidesz kitart a pártcsalád és Helmut Kohl eszméi mellett, „dezertálás helyett inkább vállaljuk a nehezebb feladatot: újítsuk meg az Európai Néppártot, és segítsünk abban, hogy visszataláljon kereszténydemokrata gyökereihez” – írja az MTI.

2018.08.03 10:11
Frissítve: 2018.08.03 13:35

Söder bejelentette: megpályázza a CSU elnöki tisztségét

Publikálás dátuma
2018.11.18 14:51

Fotó: AFP/ CHRISTOF STACHE
Markus Söder bajor tartományi miniszterelnök vasárnap a várakozásoknak megfelelően bejelentette, hogy megpályázza a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöki tisztségét.
A január 19-én tartandó rendkívüli kongresszuson várhatóan egyedüli jelöltként induló politikus a Bayerischer Rundfunk (BR) tartományi közszolgálati médiatársaság hírportálján ismertetett nyilatkozatában elmondta, hogy hosszú mérlegelés után és számos CSU-tag kérésének eleget téve készen áll a párt szolgálatába állni, ezért megpályázza az elnöki tisztséget. Jelezte, hogy a CSU távozó vezetőjével, Horst Seehoferrel folytatott hatalmi harc végeztével a megbékélésre és a párt egységének megteremtésére törekedne. Mint mondta, a CSU megújításán "a bázissal és a tisztségviselőkkel együtt, csapatban" kíván dolgozni, mert "csak együtt" lehet megbirkózni a párt előtt álló "nagy kihívásokkal". A BR kiemelte: Markus Söder megválasztása valószínűleg formalitás lesz, mert miután a CSU-alelnök Manfred Weber bejelentette, hogy az Európai Bizottság elnöki tisztségének megszerzésére összepontosít, és Alexander Dobrindt, a CSU-s szövetségi parlamenti (Bundestag-) képviselők vezetője is kizárta, hogy megpályázza az elnöki tisztséget, nincs politikus a színtéren, aki a győzelem esélyével indulhatna Markus Söderrel szemben. Horst Seehofer pénteken közölte, hogy január 19-re rendkívüli kongresszust hív össze, amelyen megválasztják a párt új elnökét. Azt már a hét elején bejelentette, hogy rövidesen befejezi 2008-ban kezdett pártelnöki munkáját, de a szövetségi belügyminiszteri tisztségét megtartja. A csak Bajorországban működő CSU az októberi helyi választáson több mint 50 éve a leggyengébb eredményt érte el, és elveszítette abszolút többségét a német tartomány törvényhozásában (Landtag). Azóta egyre többen sürgették Horst Seehofer távozását a párt éléről. A nyomás tovább erősödött, miután a testvérpárt Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetője, Angela Merkel kancellár október végén bejelentette, hogy nem pályázza meg többé a CDU elnöki tisztségét.
Szerző
2018.11.18 14:51

Brexit: May szerint leváltása se könnyítene a tárgyalásokon

Publikálás dátuma
2018.11.18 12:49

Fotó: AFP/ MATT DUNHAM
A „nemzet érdekeit” saját személyes jövője elé helyező, harcra kész kormányfő tudomása szerint nem jött még össze a bizalmatlansági szavazáshoz szükséges negyvennyolc levél.
A brit politikai élet egyik legmozgalmasabb hetét minden kétséget kizáróan újabb feszült, válságos napok követik, ahogy Theresa May egyszerre küzd kormányfői pozíciójáért és a szigetország jövőjét meghatározó Brexit-megállapodás parlamenti elfogadásáért. A konzervatív vezetővel együtt a brit közvélemény is lázasan számol: az illetékes 1922-es parlamenti bizottsághoz 48 képviselőtől kell beérkeznie bizalmatlansági indítványnak ahhoz, hogy May sorsa a frakció elé kerüljön. Maga a kormányfő a Sky News vasárnap reggeli politikai magazinjában, a Sophy Ridge showban elhangzott interjújában közölte, tudomása szerint Sir Graham Brady, a bizottság vezetője nem kapta még meg a szükséges számú levelet. A nyilvánosság előtt mindeddig "csak” huszonhárom honatya vállalta, hogy a kormányfő lecserélésére készülne a Brexit-tárgyalásoknak ebben a kritikus időszakában. Az egyértelmű puccsot koordináló Steve Baker, aki lemondásáig a kilépési minisztérium államtitkára volt, ötven levélről tud. Ha ez igaznak bizonyulna, a voksra akár már kedden sor kerülhet. Bizarr módon ez a nap egyben a 28. évfordulója a “Vasladyt”, Margaret Thatchert eltávolító bizalmatlansági szavazásnak. A titkos véleménynyilvánításon a várakozások szerint a kabinet több tagja is megvonná támogatását May asszonytól. Ha a 315 fős frakció többsége nem is húzná ki a szőnyeget a Downing Street 10. lakójának lába alól, ha már száz “elvtársa” jelezné elégedetlenségét, kormányának néhány befolyásos tagja lemondásra kényszerítené. Theresa May elszigeteltsége már a múlt hét drámai eseményei közepette jól érzékelhető volt. Két kabinetminiszter és további öt kormánytag, illetve tanácsadó lemondása után a kabinet öt tagja, köztük a környezetért és mezőgazdaságért felelős Michael Gove, az “ős-Brexitesek” hangadója és Liam Fox, a kereskedelmi tárca vezetője tartja most sakkban Mayt azzal, hogy ha nem kötelezi el magát a Brexit-megegyezés újratárgyalásának követelése mellett, ők is távoznak. A kormányfő víziójába és konkrét terveibe bepillantást engedő Sky News interjúban May ismételten hivatkozott arra, hogy a nemzet érdekeinek képviselete tartja vissza a törülköző bedobásától a rá nehezedő nyomás közepette. Váltig állította, hogy az 585 oldalas megállapodás legszenvedélyesebben vitatott pontja, az ún. backstop nem jelenti azt, hogy a szigetország előnytelen és felmondhatatlan hosszútávú vámegyüttműködésbe kényszerülne az EU-val, illetve Észak-Írországra az Egyesült Királyság többi részétől eltérő rendelkezések vonatkoznának majd. Olyan biztosítási politikáról van szó, amit egyik fél sem akar igénybe venni. Theresa May kifejtette, hogy a szigetország jövőjét a jelenleg még alakuló hétoldalas politikai nyilatkozat határozza majd meg. Ennek szelleme fogja kifejezni a Brexitre szavazott britek akaratát. Miután a kormányfő különösen Dominic Raab Brexit-ügyi miniszter lemondása óta maga irányítja az EU-val folytatott megbeszéléseket, bejelentette, hogy a héten Brüsszelben Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével tárgyal. Az elszántan küzdő kormányfő vitatta, hogy ne tudná keresztülvinni a Brexit-megállapodást a parlamenten, noha az ellenzéken kívül a kormány működését eddig biztosító északír koronahű Demokratikus Unionista Párt tíz képviselője is azzal fenyegetőzik, hogy szembeszáll vele, és kisebbségben lévő saját frakciójának jelentős része sem ért egyet a kétéves alkudozás eredményével. Mint May megjegyezte, elmozdítása sem a tárgyalásokat nem könnyítené meg, sem a parlamenti aritmetikát nem változtatná meg. A tory polgárháború nem tesz jót a konzervatívok népszerűségének. A múlt heti turbulencia után készült két közvélemény-kutatás is munkáspárti vezetést regisztrált. Nem biztos, hogy az ellenzék vezérével a Sky News csatornán sugárzott interjú után hasonlóan kedvező verdikt születne. Jeremy Corbyn igyekezett elkerülni a határozott válaszokat, például, hogy ma az EU-ból való kilépésre szavazna- e? Az asztalon lévő dealt, - bevallva, hogy nem olvasta teljes terjedelmében, - azért kifogásolja, mert nem elég konkrét és nem foglalkozik eléggé a dolgozók jogaival és a környezet védelmével.
2018.11.18 12:49
Frissítve: 2018.11.18 14:29