Nyomozás indult a szennyezett vérnyomáscsökkentők miatt

Publikálás dátuma
2018.08.07. 16:05
Illusztráció: pexels.com
Több százezer beteget érinthetett a magyar gyógyszerpiacot is érintő szennyezés, és ennek már büntetőjogi következményei lehetnek.
Vizsgálódik a BRFK a magyar piacot is elárasztó, valsartan tartalmú, rákkeltő anyaggal szennyezett gyógyszerek ügyében: mint a Népszava is megírta, a kínai Zhejiang Huahai Pharmaceuticals által előállított hatóanyagba szennyeződés került, ami 27, itthon is forgalmazott gyógyszerben is megtalálható. 
A hazai gyógyszerhatóság ezeket kivonta már a forgalomból – az intézkedés nem minden Magyarországon forgalomba hozott valsartan hatóanyagú készítményt érintett – a kivont gyógyszereket viszont akár 200 ezer ember is használhatta. A rizikó nagysága miatt Bangóné Borbély Ildikó szocialista politikus korábban levélben fordult Polt Péter legfőbb ügyészhez, amiben a szennyezés következményeit, a várható hatósági lépéseket firtatta. Polt feljelentésként értékelte a képviselői megkeresést, és továbbította azt a Fővárosi Ügyészségnek.
Az ügyben ezután tényleg eljárás indult: a Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség szerint a történtek „ártalmas közfogyasztási cikkel visszaélés” gyanúját keltik, ezért elrendelték a nyomozást, egyelőre ismeretlen tettes ellen, az eljárással a Budapesti Rendőr-főkapitányságot bízták meg.
Az említett rákkeltő anyag megtalálható például a füstölt húsokban is, és nagyon hosszú ideig, nagyon sokat kell fogyasztani belőle ahhoz, hogy valaki megbetegedjen. A kivont vérnyomáscsökkentőkben jóval kisebb mennyiséget találtak, mint amennyi a füstölt húsokban van.  A rákkeltő hatás egyrészt nem jelentkezik azonnal, csak hosszú évek után, másrészt ilyen anyagok más úton is bekerülhetnek a szervezetbe. A gyógyszernél azonban nagyon alacsonyan húzzák meg a határértéket.
Szerző
Frissítve: 2018.08.24. 10:23

Suttyomban vonták vissza a „pofátlan végkielégítések” különadóját

Publikálás dátuma
2018.08.07. 14:41

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Az adótörvények módosításába szép csendben beleszőtték a „pofátlan végkielégítésekről” szóló 2010-es törvény hatályon kívül helyezését is. Ráadásul január 1-re visszamenőleg, vagyis a választások után lecserélt cégvezetőknek nem kell aggódniuk.
Érdekes törvénymódosításra bukkantunk „az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról” szóló, már kihirdetett salátatörvényt átböngészve. A terjedelmes módosító csomag 42. szakasza ugyanis kimondja, hogy „hatályát veszti az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény 8-12/F. §-a” (a törölt rendelkezéseket ráadásul idén január 1-től nem kell alkalmazni).
Ez volt az a jogszabály, amit csak a „pofátlan végkielégítéseket sújtó 98 százalékos különadó” néven ismerhetett meg a közvélemény a 2010-es választásokat követően.

A Fidesz így jellemezte ugyanis a 2 millió forintot meghaladó juttatásokat a munkaviszony megszűnése esetén a köztisztviselői karban és az állami vállalatok dolgozói esetében, amelyeket jellemzően a 2010-es kormányváltás után kellett kifizetni. Természetesen főképp a felsővezetői körben fordult ez elő, de 2 millió forintnál nagyobb végkielégítés egy több évtizedes köztisztviselői pálya eredményeképpen is összejöhetett. Emlékezetes, hogy Orbán Viktor miniszterelnök 2010 júniusában, első gazdasági intézkedéscsomagja keretében jelentette be, hogy a kivetik a büntetőadót, hogy a kormány ennek „megteremti az alkotmányos alapjait” is. Utóbbira szükség is volt, hiszen
a jogszabályt az Alkotmánybíróság több körben vizsgálta, és alkotmányellenesnek találta a visszamenőleges hatály miatt, illetve mert ellentétes a jog- és vagyonbiztonsággal.

Az első megsemmisítés után a fideszes parlamenti többség újra elfogadta, illetve az Alkotmánybíróság jogköreit is korlátozta. A törvényt később ennek ellenére többször módosították az Ab döntése után: 2005 helyett csak 2010-re visszamenőleg alkalmazták, a nem vezető közalkalmazottak esetében 3,5 millió forintra emelték a küszöböt, illetve a 98 százalékos adó mértékét 75 százalékra csökkentették.  A hatályon kívül helyezés előtt a törvény a 75 százalékos különadót is csak abban az esetben írta elő, ha a végkielégítésre jogosult dolgozónak a munkavégzésére a munkáltató a felmondási idő alatt nem tartott igényt. Ha például azonnali hatállyal bocsátották el, vagy egyszerűen csak felmentették a munkavégzés alól, akár több millió forintot is veszíthetett.  

Már nem pofátlan?

A kormány mostani lépése beleillik abba a folyamatba, aminek eredményeképpen egyedi jelleggel az állami vállalatok vezetőinek megszabott 5 millió forintos szintet is elérheti majd egyes vezetők fizetése a kormányfő döntése nyomán. Igaz, erről a tervezetről még nem szavazott a parlament.
A januári visszamenőleges hatály azért érdekes, mert így nem kell a „pofátlansági különadóval” számolnia az olyan állami cégek vezetőinek (a legismertebb Szivek Norbert, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., illetve Dávid Ilona a MÁV vezérigazgatója), akiket a kormányváltás után bocsájtottak el.
Frissítve: 2018.08.07. 19:56

Megint hőségriadót rendeltek el

Publikálás dátuma
2018.08.07. 14:27
Gyerekek a szökőkútnál hűsítik magukat a hőségben a debreceni Vigadó téren 2018. július 31-én
Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI
A riasztás kedd éjféltől péntek éjfélig érvényes, a döntésről értesítették a megyei kormánymegbízottakat.
Az ország egész területére vonatkozó másodfokú hőségriasztás elrendeléséről döntött az Emmi Országos Tisztifőorvosi Feladatokért Felelős Helyettes Államtitkársága. A hőségriadó 2018. augusztus 7-én éjféltől augusztus 10-e éjfélig érvényes – közölte az Emmi. Mint írják, a legfrissebb meteorológiai előrejelzések, illetve az Emmi Klímaváltozás és Környezeti Egészséghatás Elemző Osztály szakmai javaslata indokolja, hogy az államtitkárság újra országos riasztást adjon ki. A döntésről a megyei kormánymegbízottakat is értesítette, egyéb intézkedésre jelenleg nincs szükség.
A közleményben kiemelik, hogy az Emmi a kánikulára való tekintettel az elmúlt időszakban számos olyan szociális és egészségügyi intézkedést rendelt el, amelyek az emberek biztonságát szolgálják. Többek között diszpécserszolgálat kezdte meg működését, amely a klimatizált helyiségek, vízosztó pontok, párakapuk, ivókutak elhelyezkedéséről nyújt naprakész információt az érdeklődőnek, ugyanakkor a közterületeken a szociális munkások aktívabb jelenlétével is számolhatnak, a rászorulókat és hajléktalanokat pedig az eredeti funkciójától függetlenül bármelyik szociális intézménynek be kell fogadnia. A kórházak a tartósan magas hőmérséklet idején több intézkedéssel igyekeznek védeni a betegek és munkavállalók egészségét, a szükséges intézkedésekről a kórházak főigazgatói gondoskodnak. Mivel az extrém meleg még az egészséges szervezetet is megviseli, ilyenkor a szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvedők, az idős emberek és a kisgyermekek különösen veszélyeztetett helyzetben vannak. A tárca arra hívta fel a lakosság figyelmét, hogy ebben az időszakban fokozottan ügyeljenek a megfelelő folyadékpótlásra, a legmelegebb órákban – 11 és 15 óra között – kerüljék a tűző napot, bőrüket pedig folyamatosan védjék a leégéstől.
Szerző