Milyen a jó napszemüveg?

Publikálás dátuma
2018.08.09 14:14
Illusztráció: Pexels
Fotó: Pexels/
A napszemüveg bár trendi kiegészítő, kiválasztásakor a divatosságánál, a színénél és a formájánál fontosabb szempont, hogy megfelelően védjen is a káros UV-sugaraktól.
A szemet a leghatékonyabban napszemüveggel védhetjük, ami azonban csak akkor hatásos, ha a megfelelőt viselünk. Mivel fő feladata, hogy kiszűrje a káros UV-sugarakat, olyat vegyünk, amelyen szerepel az UV400 felirat, mert ez garantálja a százszázalékos védelmet – mondta dr. Csidey Mária, a Budai Egészségközpont szemész szakorvosa.
"A napsugarak a szemre hosszútávon ugyanolyan káros hatással vannak, mint a bőrre, de a tünetek a bőrégéssel ellentétben csak később jelentkeznek."
A megfelelő szűrő nélküli, sötét napszemüveg különösen ártalmas, mert a pupilla kitágul, a káros sugarak pedig könnyen a szemünkbe jutnak.
A napszemüveg viselése fokozottan ajánlott vízparton, ugyanis a vízfelszínről visszaverődő fény is irritálhatja a szemünket, valamint a világos felületek, épületek is kellemetlenül felerősíthetik a napsugarakat. Széles karimájú kalap viselésével még többet tehetünk a szemünk védelméért, ami még a napszúrástól is megóv.

Milyen a jó napszemüveg?

Az egészséges szem az UV-sugárzás nagy részét képes megszűrni, a fennmaradó 1-1,5 százalék azonban eléri az érzékeny retinát. A világosabb – kék és zöld – szeműek érzékenyebbek, mint a barna szeműek, akiknek erősebben pigmentált az íriszük, ezért számukra még fontosabb a fényvédelem. 

Ezekre figyeljünk még, amikor napszemüveget választunk:

  • Törekedjünk arra, hogy csak olyan helyen vásároljunk napszemüveget, ahol szakember is garantálja a minőségét.
  • Fontos, hogy a keret rásimuljon az arcunkra, azaz minél kevesebb fény jusson a lencsék mellett a szemünkbe.
  • A gyermekeknek speciálisan nekik készült napszemüveget vegyünk. A gumis fejpántnak köszönhetően nem esik le, és a törhetetlen lencse is jó szolgálatot tesz.
2018.08.09 14:14
Frissítve: 2018.08.09 14:14

Mentes gasztrofesztivált rendeznek Budapesten

Publikálás dátuma
2019.02.16 14:14

Fotó: Mentes Feszt/
Különféle „mentes” gasztronómiai újításokat és kedvenceket lehet kóstolni a február 23-án kezdődő, kétnapos Mentes Feszten az ELTE Lágymányosi Campus Északi Tömbjében.
Egyre többen küzdenek valamilyen ételallergiával, ételintoleranciával, cukorbetegséggel, így sokan örülnek, ha különféle „mentes” ételekre bukkannak. Nekik, és a minden, újdonságra nyitott érdeklődőnek is kedvez a Mentes Feszt nevű, kétnapos gasztronómiai fesztivál - derült ki a szervezők közleményéből.
Glutén-, laktóz- és hozzáadott cukormentes, egészségtudatos, tartósítószer-, íz-és állagjavítót nem tartalmazó termékekkel és szolgáltatásokkal több mint 40 kiállító mutatkozik be az 1200 négyzetméteres területen. A "mentes" finomságok mellett kispiaccal és gasztroudvarral is készülnek, sőt az érdeklődők szakmai előadásokat is meghallgathatnak. A szervezők gondoltak a legkisebbekre is: gyereksarok, ovis és sulis jóga várja őket.
A gasztrofesztivál vendégei jótékonysági kezdeményezésekben is részt vehetnek. A Református Szeretetszolgálat rohammentőjében a gyermekek újrahasznosított hulladékból készült plüssmacikat, és maci formájú süteményeket is lehet vehetnek, amelyek bevétele a szervezetet támogatja. Találkozhatnak még a Patronus Nappali Otthon fogyatékkal élő felnőtt lakóinak kézzel készült termékeivel, a belépőváltással pedig mindenki az SOS Gyermekfalvakat támogatja.
Mentes Fesztet február 23-án és 24-én rendezik az ELTE Lágymányosi Campus Északi Tömbjében.
2019.02.16 14:14
Frissítve: 2019.02.16 14:14

Miért „hallgatózik” az orvos?

Publikálás dátuma
2019.02.15 14:14
Illusztráció
Fotó: AFP/ Science Photo Library
A szív dobogását hallgatja az orvos, amikor a sztetoszkópot a páciens mellkasához tapasztva „hallgatózik”. Sokszor csak ezzel, a régi módszerrel lehet felfedezni a zörejt.
A szív feletti hallgatózás az egyik legrégebben és leggyakrabban használt kardiológiai vizsgáló módszer. Fonendoszkóppal, sztetoszkóppal, illetve a csecsemőknél a fület a testre szorítva hallgatja az orvos a szívhangokat – mondta dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. Ezek a normálison kívül lehetnek akcidentális és kóros szívzörejek. Utóbbiak megjelenésének helyét punctum maximumnak nevezik, ami arra a pontra vonatkozik, ahol a legerősebben hallható. Ha ez megvan, a zörejek intenzitását és hosszúságát kell meghallani. Ezt a klasszikus módszert még a XXI. században sem lehet mellőzni, legfeljebb ki kell egészíteni a szívultrahanggal, hogy a zörej okát egészen pontosan meg lehessen határozni.
A szívhangok elsősorban a billentyűk mozgásából, leginkább a becsapódásukból erednek. A zörejek helyéből, erejéből, intenzitásából és hosszúságából következtetni lehet a betegségre. Nagy részük a billentyűk elváltozásából: szűkületből vagy elégtelen záródásból ered. Gyermekkorban a két szívfél közötti sövény nyitva maradása is. Okozhat zörejt a magas láz, a vérszegénység (anaemia), a gyorsult keringés, és például a szívburok gyulladása is. Hallható lehet még az úgynevezett galopp hang, ami a kamra izomzatának betegsége, vagy ritmuszavar következtében jön létre. 
„Szívzörej miatt szinte sosem fordulnak orvoshoz a páciensek, ugyanis nem hallható, de a gyorsabb kifulladás vagy a fáradékonyság, esetleg a családban öröklődő szívbetegség utalhat betegségre
- mondja Vaskó Péter.
2019.02.15 14:14
Frissítve: 2019.02.15 14:14