Milyen a jó napszemüveg?

Publikálás dátuma
2018.08.09 14:14
Illusztráció: Pexels
Fotó: Pexels/
A napszemüveg bár trendi kiegészítő, kiválasztásakor a divatosságánál, a színénél és a formájánál fontosabb szempont, hogy megfelelően védjen is a káros UV-sugaraktól.
A szemet a leghatékonyabban napszemüveggel védhetjük, ami azonban csak akkor hatásos, ha a megfelelőt viselünk. Mivel fő feladata, hogy kiszűrje a káros UV-sugarakat, olyat vegyünk, amelyen szerepel az UV400 felirat, mert ez garantálja a százszázalékos védelmet – mondta dr. Csidey Mária, a Budai Egészségközpont szemész szakorvosa.
"A napsugarak a szemre hosszútávon ugyanolyan káros hatással vannak, mint a bőrre, de a tünetek a bőrégéssel ellentétben csak később jelentkeznek."
A megfelelő szűrő nélküli, sötét napszemüveg különösen ártalmas, mert a pupilla kitágul, a káros sugarak pedig könnyen a szemünkbe jutnak.
A napszemüveg viselése fokozottan ajánlott vízparton, ugyanis a vízfelszínről visszaverődő fény is irritálhatja a szemünket, valamint a világos felületek, épületek is kellemetlenül felerősíthetik a napsugarakat. Széles karimájú kalap viselésével még többet tehetünk a szemünk védelméért, ami még a napszúrástól is megóv.

Milyen a jó napszemüveg?

Az egészséges szem az UV-sugárzás nagy részét képes megszűrni, a fennmaradó 1-1,5 százalék azonban eléri az érzékeny retinát. A világosabb – kék és zöld – szeműek érzékenyebbek, mint a barna szeműek, akiknek erősebben pigmentált az íriszük, ezért számukra még fontosabb a fényvédelem. 

Ezekre figyeljünk még, amikor napszemüveget választunk:

  • Törekedjünk arra, hogy csak olyan helyen vásároljunk napszemüveget, ahol szakember is garantálja a minőségét.
  • Fontos, hogy a keret rásimuljon az arcunkra, azaz minél kevesebb fény jusson a lencsék mellett a szemünkbe.
  • A gyermekeknek speciálisan nekik készült napszemüveget vegyünk. A gumis fejpántnak köszönhetően nem esik le, és a törhetetlen lencse is jó szolgálatot tesz.
2018.08.09 14:14
Frissítve: 2018.08.09 14:14

Mégsem hizlal a tészta?

Publikálás dátuma
2018.10.18 14:14

Fotó: Pixabay/
A legtöbb fogyókúrás ajánlás szerint bármilyen is a tészta, el kell felejteni, most azonban egy új kutatás azt állítja, még segíti is a fogyást.
Bizonyos diétás módszerek – mint például a paleo, az Atkins vagy az alacsony glikémiás étrend – szerint a tészta tele van „rossz szénhidráttal”, egy új kutatásról készült beszámoló szerint azonban nem a tésztától jönnek fel ránk a kilók, sőt még a fogyást is elősegítheti – olvasható az Amiről az orvos nem mindig beszél című magazin Facebook-oldalán.
A rendszeresen tésztát fogyasztó túlsúlyos személyek átlagosan 0,63 kg-ot fogynak, és testtömegindexük (BMI) csökkenését is tapasztalhatják. A Torontói Egyetem kutatásában hasonlóképpen mérsékelt fogyás jelentkezett azoknál, akik hat hónapig vagy ennél rövidebb ideig rendszeresen fogyasztottak tésztát. Attól függően, mennyi ideig monitorozták őket, különösen kedvező volt a helyzet, ha a tészta az egészséges, mediterrán diéta részét képezte. 
Az egyik tanulmány kimutatta, hogy az elfogyasztott tésztamennyiség növelése a túlsúlyos vagy elhízott gyermekek 11 százalékának segített a normál testsúly visszanyerésében. Egy másik, 20 ezer olasz páciens részvételével folytatott vizsgálat során arra a következtetésre jutottak, hogy a tészta segített csökkenteni a BMI-t és a derékbőséget. 
Bár sok különböző fajta tészta létezik – a felhasznált búza típusától, a feldolgozási módoktól, sőt a glikémiás index (GI) értékétől függően is–, mindegyik egészségesebb választásnak bizonyult, mint például a fehér kenyér, állítják a kutatók.
2018.10.18 14:14
Frissítve: 2018.10.18 14:14

Életmódunk okozza a sokakat érintő gluténérzékenységet

Publikálás dátuma
2018.10.17 14:14
Illusztráció
Fotó: AFP/
Az elmúlt tíz évben vált ismertté egy újfajta gluténérzékenység, amelyet a klasszikus lisztérzékenység, vagyis a cöliákia vizsgálati módszereivel nem lehet kimutatni. Az úgynevezett nem-cöliákiás gluténérzékenység (NCGS) kiváltó oka és pontos lefolyása korlátozottan ismert az orvostudomány számára.
Az újfajta gluténérzékenység többeket érint, mint a klasszikus lisztérzékenység, a becslések szerint Magyarországon a lakosság 7-12 százalékát, vagyis több százezer embert. A klasszikus cöliákia csak a lakosság egy százalékát. 
A cöliákia egy jól körülhatárolható, évtizedek óta ismert autoimmun betegség, amelynél a glutén egyik összetevője, a gliadin kóros immunválaszt vált ki a szervezetben. A gyulladásos immunfolyamat következtében károsodik a vékonybél nyálkahártyája, a bélbolyhok ellaposodnak, elsorvadnak, vagy akár teljesen el is tűnhetnek, így a tápanyagok nem tudnak kellő mennyiségben felszívódni a szervezetben – mondta dr. Fuszek Péter, az I. Sz. Belgyógyászati Klinika egyetemi adjunktusa. A változatos tünetek miatt a felismerése nehéz, de a diagnózis az esetek jelentős többségében vérvizsgálattal és vékonybél biopsziával egyértelműen felállítható – olvasható a Semmelweis Egyetem honlapján.
A nem-cöliákiás gluténérzékenység néven ismert tünetegyüttes ezzel szemben nem autoimmun folyamat. A jellemzően felnőttkorban jelentkező betegség csupán az elmúlt 10 évben került a figyelem középpontjába, pontos kiváltó oka és lefolyása azonban még a mai napig sem egyértelmű az orvostudomány számára. 
Az egyetemi adjunktus megjegyezte: az NCGS jelentkezéséhez számos tényező hozzájárulhat, szerepet játszhatnak benne az irritábilis bélszindrómáért okolható egyéb faktorok, de akár egy hosszabb antibiotikumos kezelés is állhat a hátterében.  Az autoimmun eredetű lisztérzékenységgel ellentétben a NCGS-nek azonban szövődményei nincsenek.
A diagnózis felállítása hosszú évekig is eltarthat, ugyanis antitestek hiányában sem közvetlenül szövettani, sem szerológiai vizsgálattal nem mutatható ki a probléma, épp ezért a jelenleg elérhető ételintolerancia-tesztek eredményei alapján összeállított diéta sem lesz feltétlenül hatásos.

Van egy jellegzetessége

A NCGS tünetei nagyon hasonlíthatnak a cöliákia által okozott panaszok egy részéhez: puffadás, hasmenés, hasi diszkomfortérzés, illetve alvászavarok is megjelenhetnek. A klasszikus lisztérzékenység később jelentkező hatásaival szemben azonban a gluténtartalmú élelmiszer elfogyasztása után akár már 20 perccel észlelhetők a nagyon markáns hasi tünetek.
A gluténmentes diéta megkezdése előtt érdemes szakorvoshoz fordulni, mert ha valaki hosszabb ideje nem fogyaszt gluténtartalmú ételeket, akkor a szervezetében annyira lecsökkenhet az ellenanyag értéke, hogy vizsgálatokkal nem lehet kimutatni az eltérést. Ha a vizsgálat kizárta a cöliákiát, és a glutén mellőzése mellett megszűnnek a panaszok, kimondható az NCGS diagnózisa - mondta a szakorvos. 
2018.10.17 14:14
Frissítve: 2018.10.17 14:14