"Ma már az öröm is felgyorsult, emiatt mi is gyorsabban improvizálunk"

Publikálás dátuma
2018.08.21 11:00
Műfaji kísérletnek is beillett a tokaji Fesztiválkatlanban bemutatott Marica grófnő című előadás.
Erdős József
A vasárnapi zárókoncerttel véget ért a Zempléni Fesztivál. A sorozaton fellépő művészeket idén is a leginkább a helyszínek inspirálták. A több vitatható produkció ellenére, megismételhetetlen pillanatok részesei lehettünk.
Ma már az öröm is felgyorsult, emiatt mi is gyorsabban improvizálunk - mondta Sárik Péter a Zempléni Fesztivál egyik éjszakai koncertjén. A rendezvényen a sárospataki Makovecz téren minden este éjszakai dzsessz vagy népzene búcsúztatta a napot. A valóban gyorsan pörgő napokat, mivel egymást érték a koncertek. Logisztikailag is leleményesnek kellett lennie annak, aki több eseményt el szeretett volna csípni, hiszen ehhez  gyakran viszonylag rövid idő alatt át kellett érni az egyik településről a másikra.  A fesztivál méltán legnépszerűbb programjai közé tartoztak most is a kiránduló koncertek. A közönség egyik csoportjához tartozók, akik felfértek a kirándulóbuszra, kényelmesen, idegenvezetői útmutatással élvezhették a délutánt. A busz a várossá nyilvánításának ötvenedik évfordulóját ünneplő Sárospatakról indult és eljutott az első koncert helyszínére, Újhutára.  Mégpedig egy ebben az évben debütáló helyszínre, a hamarosan megnyíló magán erőből felújított újhutai Waldbott  kastély udvarára, ahol a Wespa vonósnégyes Szarvas Anna fuvolaművésszel játszott Mozart és Dvorák darabokat. Minden adva volt egy remek délután elindításához és szerencsére az égiek is megkegyelmeztek és a fenyegető fellegek, lehet, hogy a kellemes muzsika hatására, meggondolták magukat, így eső nélkül megúsztuk. A kastély hamarosan kastélyszállóként nyílik meg a látogatók számára, huszonegy felújított szobával és két lakosztállyal. De nem volt sok időnk az álmélkodásra, mert gyorsan ment tovább a busz a kicsiny, ám nagyon is festői ruszin településre Komlóskára, ahol a görög katolikus templomban az ukrán Akadémiai Cantus Kamarakórus lépett fel XVII. és XX. század közötti egyházi művekkel. A kórust is érezhetően inspirálta a helyszín és kicsiny ráadás ajándékként magyar nyelven énekelték el a Kodály gyűjtötte Erdő mellett estvéledtem  kezdetű magyar népdalt, sokunknak megható pillanatokat okozva. Ugyancsak szép gesztus volt, amikor az ukrán kórus  a magyar szervezőtől egy rögtönzött dallal búcsúzott elutazás előtt annak a szállodának a parkolójában, ahol megszálltak. De egy mondatra visszatérve a komlóskai koncertre, ugyancsak emlékezetes volt, amikor az előadás után hagyományosan a polgármester saját borát kínálta a vendégeknek, mégpedig igencsak erős és kellenes nedűt és a helyiek pedig saját sütésű süteményekkel vendégeltek meg bennünket. A Zempléni Fesztiválból még most sem veszett ki a személyesség, noha a nagy belassulásra már valóban nem jut idő.     Előfordultak a programban a műfajukat tekintve vitatható produkciók. A tokaji Fesztiválkatlanban Kálmán Imre Marica grófnő című operettjét adták sajátosan egyfajta "oratórikus operettként". A hatalmas színpad középpontjában ezúttal a Budafoki Dohnányi Zenekar,  valamint a mögöttük a hatásos virágokkal teli díszletben üldögélő Budapesti Akadémiai Kórustársaság és az éppen születésnapját ünneplő Hollerung Gábor karmester került. Ez az elhelyezés meg is határozta az estét. (Rendező Böhm György). Sok zene, a közkedvelt slágerek és narráció segítségével elmondott meghúzott történet. Megcsonkított színház, műfaji kísérlet, vegyes eredménnyel a  nézők nagy részének az elégedettségére.  A fesztivál mindig kiemelkedő programja a tolcsvai Oremus-szalonban rendezett koncert. Maga a helyszín tényleg inspiráló, ez a hatott a Bogányi fivérekre is, akik az ereditelg meghirdetett műsortól is eltértek. Bogányi  Tibor, aki ezúttal csellista tudományát csillogtatta meg Bogányi Gergellyel maradt Csajkovszkij Változatok egy rokokó témára című műnél. Amikor a záró hetedik tétel előtt a közönség váratlanul beletapsolt, Tibor felajánlotta, hogy abba is hagyhatja, de végül mégis eljátszotta a legvirtuózabb tételt is. Mint ahogy Gergely Debussy darabokkal lepte meg a közönséget. A ráadást pedig szintén ő játszotta, amellyel a hatvanadik születésnapját éppen a koncert idején Szobon ünneplő barátjának szeretett volna kedveskedni, élő videotelefonos kapcsolást is terveztek, de a születésnapossal mégsem jött össze a kapcsolat. Bogányí Gergely viszont lehet, hogy egy kicsit dacból is szédületesen játszotta el Gounod-Liszt Faust keringőjét. Valóban megismételhetetlen pillanatokat teremtve.
Frissítve: 2018.08.21 11:00

Elhunyt Kautzky József színművész

Publikálás dátuma
2019.02.20 18:56

Shutterstock
Szerdán, 92 éves korában elhunyt Kautzky József Jászai Mari-díjas színművész - közölte a család az MTI-vel.
Kautzky József 1927. január 15-én született Soroksáron, 1946 és 1948 között végezte el a Színművészeti Akadémiát. 1949-ben a debreceni Csokonai Színház, 1949-től a pécsi Nemzeti Színház, 1952-től a Magyar Néphadsereg Színháza, 1958 és 1996 között a Jókai Színház, a Petőfi, a Thália, az Arizona, a Művész, valamint a Thália Színház tagja volt. Művészetének elismeréseként 1983-ban Jászai Mari-díjjal tüntették ki. Főbb szerepei: Ágh Miklós (Molnár: A hattyú); Szigligeti: Liliomfi; Vak jós (Euripidész: Bacchánsnők); Kacsóh Pongrácz (Kellér: Bal négyes páholy); Biberach (Katona: Bánk bán); Rozsos Henrik (Karinthy: Házszentelő); Arkagyij Afranius (Bulgakov: A Mester és Margarita); Omar Gaffney (Chase: Barátom, Harvey); Pap (Vian: Mindenkit megnyúzunk); Sir Colenso Ridgeon (Shaw: Segítség! Orvos!); Candy (Steinbeck: Egerek és emberek); Weller Martin (Coburn: Kopogós römi); Számos filmben is játszott, szerepelt egyebek mellett az Egy pikoló világos (1955); Két vallomás (1957); Fekete szem éjszakája (1958); Alba Regia (1961); Legenda a vonaton (1962); Meztelen diplomata (1963); Törékeny boldogság (1965 tv); A tizedes meg a többiek (1965); A veréb is madár (1968); Az örökös (1969); A kormányzó (1969 tv); Érik a fény (1970); Az utolsó ítélet (1970 tv); Ártatlan gyilkosok (1973); Hét tonna dollár (1973); A cárné összeesküvése (1976 tv); Bűnügy lélekelemzéssel (1978 tv); Égigérő fű (1979); A sóder (1980 tv); Két férfi az ágy alatt (1983 tv); Halál (1983 tv); Kaviár és lencse (1984 tv); Szomszédok (1987-1999 teleregény); A templom egere (1998 tv); Hóesés a Vízivárosban (2004 tv). 
Szerző

Van Dyck olcsóbb volt Munkácsynál

Publikálás dátuma
2019.02.20 11:00
Kásler Miklós, a nemzeti erőforrások minisztere (j2) és Baán László főigazgató (j) nézi a múzeum birtokába került Van Dyck-festm
Fotó: MTI/ Balogh Zoltán
Az utóbbi száz év legdrágább műtárgy vásárlásának örülhet a Szépművészeti Múzeum: a kormány támogatásával a flamand Anthonis Van Dyck képével bővült a gyűjteménye.
Kedd délelőtt az emberi erőforrások minisztere, Kásler Miklós királyi gyermekek portréiból álló kamaratárlatot nyitott a Szépművészetiben annak alkalmából, hogy a magyar kormány a múzeum részére megvásárolta az élvonalbeli flamand barokk festő, Anthonis Van Dyck egyik utolsó, befejezett művét, Stuart Mária Henrietta esküvői portréját. A Szépművészeti Múzeum elmúlt száz évében ez eddig a legnagyobb értékű műtárgy vásárlás. A festményt a Christie’s december 6-i árverésén Londonban vették meg 5,85 millió angol fontért, mintegy 2,1 milliárd forintért – azaz a mű jelentősen olcsóbb volt, mint Munkácsy Mihály Golgotája, amelyért a Miniszterelnökség idén januárban 10 millió dollárt, mintegy 2,8 milliárd forintot fizetett. (Korábban a Magyar Nemzeti Bank Értéktár programja 6 millió dollárt ajánlott a képért akkori tulajdonosának, Pákh Imre műgyűjtőnek, de ő 9 milliót kért. Azóta is rejtély, a Miniszterelnökség hogyan jutott kilencről tízre.) A Van Dyck-képnek – így tárlatnak is – némi bizarr színezetet ad, hogy I. Károly angol király legidősebb lánya, Stuart Mária Henrietta éppen kilencéves volt, mikor házasságot kötött az akkor tizennégy éves II. Orániai Vilmos herceggel, a független Hollandia későbbi kormányzójával. Igaz, a szövetségkötéseket megpecsételő gyermekházasságok akkoriban nem voltak szokatlanok, és minden bizonnyal a művet nem a tematikája miatt méltatta a világ festészetének egyik kiemelkedő alkotásaként az emberminiszter. A Szépművészeti kamaratárlatán tíz gyermekportré látható, többek között Baltazár Károly infáns − Stuart Mária Henrietta unokatestvére – portréja Diego Velázqueztől. Az ötéves trónörökös vadászként, puskával a kezében állt modellt a spanyol udvar festőjének. A Szépművészeti Múzeum gyűjteményébe került műtárgy a 2004-ben megjelent Van Dyck-monográfiában és a holland művészettörténeti kutatóintézet nyilvántartásában is egyértelműen a művész saját kezű, kimagasló színvonalú alkotásaként szerepel. A szakirodalom a portré három ismert változata közül a szóban forgó képet tekinti az először készült, legkvalitásosabb példánynak – emlékeztet a magyar múzeum közleménye. A portré egyik ismert változata egyébként a Christie’s árverése előtt egy nappal, a Sotheby’s árverésén tűnt fel Londonban, és 790 ezer angol fontért, mintegy 284,4 millió forintért kelt el. Igaz, a festmény szerzőjeként Van Dyck műhelyét, nem pedig magát a festőt tüntették fel – a reprodukciók alapján utóbbi kép sötétebb tónusú, ám a kompozíció ugyanaz, a méret is majdnem azonos. „Nagyjából ez a különbség árban, hogy egy művész saját kezű alkotásáról van-e szó, vagy csupán a műhelyéből került ki” – nyilatkozta lapunknak Martos Gábor művészettörténész, aki a Papageno portálon épp kedden indított blogjában arról írt: Van Dyck képei iránt komoly érdeklődés mutatkozik az aukciós piacon. „Minden annyit ér, amennyit adnak érte: a két festmény között – mindkettőt láttam – jelentős a minőségbeli különbség mind a kidolgozottságát, mind a színeit tekintve” – mondta lapunknak Martos Gábor. A Christie’s árverésén egyébként 5-8 millió angol fontra tették a Szépművészetinek megvásárolt festmény becsértékét, az 5,85 millió fontos vételár reálisnak mondható.  

Győrből a Szépművészetibe

Mint arról korábban többször beszámoltunk, egy decemberi döntés nyomán 250 ezer euróért, mintegy 80 millió forintért vásárolta meg Sébastien Bourdon Nagy Szent család mosónővel című festményének tulajdonjogát Váczy Péter történész, művészettörténész örökösétől, Röszler Balázs Károlytól a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Értéktár programja Bourdon festménye 1994-től 2017-ig a győri Városi Művészeti Múzeumban – a Váczy Péter-gyűjtemény részeként – volt látható, a kollekció egyik legbecsesebb darabjaként. A kép most nem a győri múzeumba, hanem a Szépművészeti Régi Képtárába került tartós letétbe. Az MNB-től kérdeztük, miért. − Az Értéktár program Tanácsadó Testületének ajánlása nyomán az MNB Igazgatóságának döntése értelmében − a festmény minősége és annak ritkasága indokolta, hogy a kép a budapesti múzeumba került – válaszolták megkeresésünkre. A témát egyébként a francia barokk művész többször megfestette, e képet pedig 1999-ben kiállították Montpellierben, a művész szülővárosának múzeumában is, a művész első teljes életmű-kiállításán.

Frissítve: 2019.02.20 11:00