Nem ezt ígérték nekünk és Izraelnek – kiakad a Mazsihisz a Sorsok Háza miatt

Publikálás dátuma
2018.09.07. 16:45

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Sem Köves Slomó, sem Schmidt Mária szerepvállalása nem nyerte el a legnagyobb zsidó vallási szervezet tetszését, és felróják a kormánynak, hogy olyan koncepciót támogat, amelyet sem a hazai sem a nemzetközi zsidó szervezetek nem fogadtak el.
„A kormány döntése számunkra csalódást okozott, nem ezt ígérték sem nekünk, sem az izraeli kormánynak” – reagált a Népszavához is eljuttatott közleményben a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) a kormány pénteki bejelentésere, amely szerint a Köves Slomó rabbi nevével fémjelzett Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) tulajdonába és működtetésébe kerül az évek óta elkészült, de üresen álló Sorsok Háza múzeum.  A Mazsihisz arra utal, hogy az egykori Józsefvárosi pályaudvar területén megépült múzeum kiállításának koncepcióját a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítványra bízták, amelynek vezetője a Terror Háza Múzeum főigazgatója, Schmidt Mária lett. A pénteki bejelentés szerint az EMIH a jövő évtől a Schmidt Mária-féle alapítvánnyal együttműködve fogja üzemeltetni a Sorsok Háza múzeumot.
Schmidt szerepvállalása sokaknak nem tetszett, és ezzel a kormány is tisztában volt: izraeli útja során Orbán Viktor miniszterelnök ellátogatott a Jad Vasem központba is, illetve a kabinet az izraeli történészeket „megszondáztatta”, mit szólnának ahhoz, ha Schmidt Mária vezetésére bíznák a Páva utcai múzeummal összevont Sorsok Házát. A Jad Vasemben Orbán tudomására hozták, hogy Schmidt Mária megítélése nem javult az elmúlt években. Orbán erre azt mondta: szeretné elkerülni a „régi problémák” megismétlődését, és semmiképpen sem akar újabb botrányt, inkább megállapodást.  A kormány végül megkerülte a vele szemben kritikus álláspontot felvállaló Mazsihiszt, és a lényegesen lojálisabb partnernek tekintett EMIH-et hozta helyzetbe. Erre írta a Mazsihisz pénteki közleménye: „bár az EMIH része a sokszínű magyar zsidóságnak, de semmiképpen sem képviseli azt”. Az EMIH és Köves Slomó bevonása a Mazsihisz szerint „a legkevésbé sem garantálja, hogy a Sorsok Háza hitelesen, őszintén és felelősen szóljon majd zsidó honfitársaink százezreinek jogfosztásáról és kiirtásáról”.
Köves Slomó rabbi, Schmidt Mária, Fürjes Balázs és Gulyás Gergely a Sorsok Házáról tartott sajtótájékoztatón
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
„Az eddigi tervekben a Mazsihisz épp erre a hitelességre nem látott megnyugtató garanciákat és ebben a tekintetben a friss bejelentés sem hozott érdemi változást. A sajtótájékoztatón elmondottak ugyanazt a koncepciót tartalmazták, amelyet Schmidt Mária 2015-ben már közzétett, és amit sem a hazai, sem a nemzetközi szervezetek nem fogadtak el” – állítja a Mazsihisz, amely Sorsok Házától függetlenül is egyértelművé kívánja tenni, hogy „sehol a világon nem a kormányok döntik el, ki képviseljen egy vallási közösséget”. Schmidt Máriát, a Terror Háza Múzeum főigazgatóját régóta komoly bírálatok érik – többek között – történészek és zsidó szervezetek részéről. Kritikusai szerint a főigazgató igyekszik úgy tenni, mintha a magyarországi zsidók diszkriminálása és üldözése nem a Horthy-rendszerben gyökerezne, hanem 1944-ben, a német megszállás után kezdődött volna, és felelősei kizárólag a nácik és magyar kiszolgálói lettek volna. Ezzel szemben például zsidótörvényeket már 1938-tól hoztak, 1941-ben pedig már deportálták a hontalannak minősített zsidókat.
Szerző
Frissítve: 2018.09.07. 17:14

Magyar civileket tüntettek ki Németországban

Publikálás dátuma
2018.09.07. 15:47
Illusztráció
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A Helsinki Bizottság vezetőit emberi jogi díjjal ismerik el.
Kádár András Kristóf és Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnökei vehetik át a legnagyobb német civil menekültügyi szervezet, a Pro Asyl Alapítvány  emberi jogi díját idén - írja közleményében a Helsinki Bizottság.
A Magyar Helsinki Bizottság a folyamatosan romló körülmények ellenére is következetesen kiáll a jogállamiság és az emberi jogok védelmében

- indokolta döntését az alapítvány. A Pro Asyl különösen fontosnak találta a Helsinki Bizottságnak a menekülők jogvédelméért folytatott áldozatos tevékenységét.
Pardavi Márta és Kádár András Kristóf
Fotó: Magyar Helsinki Bizottság
A Magyar Helsinki Bizottságot 1989-ben alapították, Kádár András Kristóf és Pardavi Márta 11 éve irányítja a szervezetet. A civil szervezet ingyenes jogsegélyt biztosít menedékkérőknek a menedékjogi eljárásban, míg a már védelemben részesítetteknek pedig a családegyesítésben segít. Legutóbb azzal került be a hírekbe, hogy a magyar hatóságok által éheztetett menedékkérőknek kiharcolta a jogos ellátást.
A Pro Asylt 1986-ban Jürgen Micksch lelkész alapította, és a legtekintélyesebb menedékjogi civil szervezetnek számít Németországban. Az ötezer euróval járó emberi jogi díját 2006 óta ítéli oda elsősorban a menedékjog területén tevékenykedő, példamutató személyeknek. Érdekesség, hogy az első elismerést is a Magyar Helsinki Bizottság akkor aktuális vezetője, Kőszeg Ferenc vehette át. Azóta számos egyházi személyt, újságírót, jogászt és civil aktivistát jutalmazott az alapítvány. Tavaly egy evangélikus lelkésznőt, Doris Otminghaust és egy zsidó hitközségi vezetőt, Wolfgang Seibertet tüntették ki. Mindketten kiutasított menekülőket fogadtak be és részesítettek egyházi védelemben.
Szerző

Magánkórházat alapítottak az állami kórház vezető orvosai Fehérváron

Publikálás dátuma
2018.09.07. 15:18
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A kötelező egészségügyi hozzájárulás mellett egyre több magáncégnek is fizethet, aki nem kíván gyógyítható betegségektől meghalni.
Összesen 23 orvossal indul az új fehérvári magánpraxis, és közülük csak páran nem a székesfehérvári kórház orvosai - írja az Index.hu. A munkatársak között említik Csernavölgyi Istvánt, az állami kórház főigazgatóját, továbbá a kórház egyik főnővérét is. A cégben tulajdonosként benne van a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház
  • orvosigazgatója,
  • a két belgyógyászati osztály osztályvezető főorvosai és osztályvezető-helyettes főorvosai,
  • a tüdőosztály osztályvezető főorvosa,
  • neurológia osztályvezető főorvosa,
  • valamint érsebész főorvosa is.
Mint a vállalkozás a honlapján írja, a céljuk egy egy hosszú távon működőképes rendszer kiépítése. "Hiszünk egy magas színvonalú, a gyógyítás szellemiségét őrző, emberközpontú, magánegészségügyi ellátórendszer megvalósításában" - írják. Mindezt az teszi kissé ellentmondásossá, hogy – pusztán piaci alapon szemlélve a dolgokat –
ezzel az állami kórház menedzsmentje ellenérdekelt lett abban, hogy a közegészségügyben jól menjenek a dolgok, hogy inkább a fizetős ellátást válassza mindenki.

Másfelől persze lehet örülni annak, hogy a magánpraxis nyújtotta keresetkiegészítés legalább az országban tarthat orvosokat. És így legalább azok nem fognak gyógyítható betegségektől meghalni, akik - a kötelező egészségügyi hozzájáruláson túl - ki tudják fizetni az általában vagyonokba kerülő magánegészségügyi ellátást.
Szerző
Frissítve: 2018.09.07. 16:50