Tévhit, hogy egészségesebb a teljes kiőrlésű liszt?

Publikálás dátuma
2018.09.11. 14:17
Illusztráció: AFP
Fotó: AFP
A táplálkozási ajánlásokban az szerepel, hogy inkább teljes kiőrlésű lisztből készült kenyérféléket, tésztát, rizst együnk, azonban az életmódtanácsadó szerint azok nem egészségesebbek, mint a „simák”, sőt.
Az úgynevezett teljes kiőrlési eljárás során a gabonaszem minden részét, tehát a héját, a csíráját és a magbelsőt is megőrlik. Ezzel viszont bizonyos, mérgek és gombafélék által termelt, úgynevezett mikotoxinok is bekerülnek a lisztbe. A magas gluténtartalmuk mellett ezért sem ajánlott az ilyen lisztből készült kenyérfélék fogyasztása. Ráadásul a korpa antitápanyagokat is tartalmaz, amelyek megkötik az ásványi anyagokat és gátolják a vitaminok – B12, magnézium, cink, kalcium – felszívódását és hasznosulását, és ezzel hiánybetegségek kialakulásához vezethetnek. A rendszeres fogyasztásuk hosszútávon például vashiányt is okozhat. Ugyanez igaz egyébként az olajos magvak nagy részére, a babfélékre, a kukoricára, a szójára és a belőlük készült lisztekre is – mondta a Népszavának Bocsi Viktória életmódtanácsadó.

Régen bezzeg...

A problémák a gabona nemesítésével, feldolgozásának iparosításával és a hozam növelésével, valamint a kártevők elleni kezelésekkel kezdődtek. Régen a kenyérkészítés során áztatták, fermentálták a búzát, a korpát pedig a disznóknak adták. 
„Jobban járunk, ha elhagyjuk a gluténtartalmú, teljes kiőrlésű gabonákból készült kenyereket, tésztákat, az is jobb, ha fehér rizst eszünk"

– mondta Bocsi Viktória.

Ha a glutén nem okoz panaszt – fejfájást, puffadást, hasmenést, kiütéseket, pajzsmirigyproblémákat, autoimmun betegségeket -, akkor is az a legjobb, ha csökkentjük vagy akár el is hagyjuk a lisztes ételeket. Helyettük ehetünk édesburgonyát, fehér basmati rizst, quinoát, hajdinát, kölest, esetleg burgonyát - ajánlotta az életmódtanácsadó.

Mit jelent a teljes kiőrlés?

Az érintetlen, egész vagy olyan darált, feltört, pelyhesített gabonaféléből készült lisztet, illetve terméket lehet így nevezni, amelyben megtalálhatóak a fő alkotóelemek: a magbél (endospermium), maghéj (korpa) és a csíra. Feldolgozhatják így a búzát, hajdinát, a bulgurt, a kukoricát, az amarantot, az árpa, a kölest, a teffet, a tritikálét, a quinoát, a rizset, a rozsot, a zabot, cirokot és a vadrizst is.

Szerző

A fülnek is árt a helytelen orrfújás

Publikálás dátuma
2018.09.10. 14:30
Illusztráció: AFP
Fotó: AFP
Az ősszel közösségbe került gyerekek gyakran náthásak, ehhez sokuknál fülfájás, fülgyulladás is társul.

Náthától a fülfájásig

A gyermekkori fülbetegségek általában valamilyen felsőlégúti fertőzés szövődményeként jelentkeznek. A kicsi először náthás, fáj a torka, majd pár napon belül a fülét is fájlalja, ami jelzi, hogy a gyulladás átterjedt a középfül területére is. Ennek egyszerű anatómiai oka van: gyermekkorban a középfület az orrgarattal összekötő csőnek, a fülkürtnek a hossza, a tágassága és a lefutása is eltér a felnőttekétől. Ráadásul gyermekkorban az orrgaratban elhelyezkedő orrmandula is hatással van a fülkürt szájadékára. Ha tehát a gyermek náthás, az orra eldugul, az orrnyálkahártya-gyulladása miatt a fülkürt könnyebben elzáródik. A középfül így nem tud megfelelően szellőzni, ami kedvező feltételeket biztosíthat a kórokozók elszaporodásához. Az elzáródás miatt csökken a nyomás a dobhártya dobüreg felőli részén, amit a gyermek egyre fokozódó nagyothallása jelez. A dobüregbe felszaporodó váladék a halláscsökkenést tovább fokozza, a dobüregi váladék bakteriális felülfertőződését pedig erős fülfájdalom, láz jelzi - mondta dr. Holpert Valéria gyermek fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gégeközpont orvosa.

Meddig legyen otthon?

Nagy kérdés szokott lenni, mehet-e a gyerek betegen közösségbe. Neki sem jó, ha nem maradhat otthon – hangsúlyozta dr. Holpert Valéria. Ha náthás, rossz a közérzete, bágyadt, akkor pihenésre, csendre van szüksége, a láz pedig egyértelmű kizáró ok. Azt is tudni kell azonban, hogy a náthás beteg már a tünetek megjelenése előtti napokban is fertőzhet, így egyáltalán nem biztos, hogy az éppen tüsszögő, köhögő társa miatt lett beteg. Néhány betegség lezajlása után a köhögés viszont akár hetekig is megmaradhat, ha más panasza nincs, csak emiatt már nem szükséges otthon tartani a gyermeket.

Mikrofertőzésekkel érik az immunrendszer

A gyermek immunrendszerének érése hosszú folyamat, amely nagyjából 10-12 éves korra fejeződik be. Ennek megalapozója a táplálkozás, amely segít az egészséges bélflóra kialakulásában. Lényeges szerepe van a védőoltásoknak és azoknak a mikrofertőzéseknek is, amelyek az apró, kúszni-mászni tanuló tipegőt a lakásban érik. A közösségbe kerülő kisgyermek hirtelen sok kórokozóval találkozik, ez okozza, hogy az óvodai évek alatt sokat betegeskedik, van, hogy alig gyógyult meg, máris újra kezdődik az orrfolyás, köhögés. Egészséges gyermek esetében ez már az iskolába kerülés idején látványosan javul, és az immunrendszer érésével párhuzamosan csökken a betegségek száma.

Mit tehetünk a megelőzésért?

  • Banálisnak tűnhet, pedig fontos, hogy a gyermeket tanítsuk meg az alapos és rendszeres kézmosásra és arra, hogy a kezét tegye a szája elé, ha köhög, vagy tüsszög.
  • Az eldugult orr az életkori sajátosságok miatt növeli a további betegségek megjelenésének kockázatát, ezért kisebbeknél nagyon fontos a rendszeres orrszívás, nagyobbakat pedig már elkezdhetjük megtanítani az önálló, helyes technikájú orrfújásra is.
  • Kutatások is igazolják, hogy a dohányfüstös környezetben felnövő gyermekek hajlamosabbak a fülfájásra.
  • Az utóbbi években bebizonyosodott, a D-vitamin a téli betegségek ellen is hatásos védelmet képes nyújtani. Óvodáskorban az ajánlott napi mennyisége 1000NE.

Tanítsuk meg a helyes technikát!

Mivel a gyerekek a szájukon át veszik a levegőt, először az orrlégzést kell megtanulniuk. Ehhez kérjük meg, hogy csukja be a száját, majd tegyünk az asztalra egy tollpihét, esetleg pingpong-labdát, amit az orrán kifújt levegővel kell elmozdítania. Ezt követően gyakoroltassuk a váltott orrlyukból való levegő kifújást. Kérjük meg, hogy fogja be az egyik, majd a másik orrlyukát, majd gyakorolja a váltott fújást.
Szerző
Témák
fül nátha
Frissítve: 2018.09.10. 16:25

Migrén - Már a legapróbb jelnél tudható: kezdődik...

Publikálás dátuma
2018.09.08. 14:14
Illusztráció: AFP
Fotó: AFP
A „migrénesek” sokszor az első, legapróbb tüneteknél tudják, kezdődik... Ilyenkor rohamkezelésre van szükség, de jobb, ha sikerül megelőzni.

Több típusa és fázisa van

Létezik migrén aurával vagy nélküle is, de van migrénes aura is, fejfájás nélkül. Az aurás migrénnek is több altípusa van. A krónikus migrén több mint három hónapon át, több mint havi tizenöt napon át előforduló fejfájást okoz. Paradox módon ennek leggyakoribb oka a túlzott fájdalomcsillapító fogyasztás – mondta dr. Vida Zsuzsanna, a Budai Fájdalomközpont neurológusa, fejfájás specialista.
A migrén első, úgynevezett prodroma fázisában a páciens hangulati változásokat tapasztal, fáradtnak vagy éppen feldobottnak érzi magát, étvágyváltozást, tarkó merevséget tapasztal. Ezután következnek, ha vannak, az aura jelenségek, amelyek lehetnek vizuálisak - látótérkiesés, pontok a látómezőben -, szenzorosak – zsibbadás -, motorosak – végtaggyengeség - és jelentkezhet beszédzavar is. Ezt követi maga a fejfájás, ami migrénnél tipikusan hang- és fénykerüléssel jár, pihenésre, csendes, sötét szobára vágyik a beteg, aki esetleg émelyeg is. A fejfájás megszűnése általában fokozatos, alvás és esetleg hányás után következik be. A levezető fázisban, az úgynevezett rekonvaleszcencia szakaszban, a beteg még fáradt, étvágytalan, nyomott hangulatú. 
„A migrénes fejfájás teljes munkaképtelenséget okozhat, ezért a megfelelő terápia kiválasztását célszerű szakemberre – a nem megfelelően, jelentős mennyiségben beszedett fájdalomcsillapító ugyanis ördögi kört okozhat

– hangsúlyozta dr. Vida Zsuzsanna.

Nincs menekvés?

Megelőző kezelés akkor javasolt, ha havi három-négy alkalomnál gyakrabban vagy hosszan tartó fejfájások jelentkeznek. Ilyenkor folyamatosan gyógyszert kell szedni, hogy ne alakuljon ki akár másnaponta migrén. Életmódbeli szabályok betartása is segíthet, különösen, ha a beteg észreveszi, hogy valamilyen étel, ital vagy tevékenység provokálja a rohamot. Előfordulhat, hogy az alkoholt, a koffeint, a csokoládét, egyes fűszereket, a túl intenzív fizikai tevékenységet, de akár bizonyos illatszereket vagy tisztítószereket kell elhagyni. Meg kellene próbálni a stresszes túlterhelést is csökkenteni - ajánlotta a szakorvos.
Szerző