Előfizetés

Tévhit, hogy egészségesebb a teljes kiőrlésű liszt?

Barabás Júlia
Publikálás dátuma
2018.09.11. 14:17
Illusztráció: AFP
Fotó: AFP
A táplálkozási ajánlásokban az szerepel, hogy inkább teljes kiőrlésű lisztből készült kenyérféléket, tésztát, rizst együnk, azonban az életmódtanácsadó szerint azok nem egészségesebbek, mint a „simák”, sőt.
Az úgynevezett teljes kiőrlési eljárás során a gabonaszem minden részét, tehát a héját, a csíráját és a magbelsőt is megőrlik. Ezzel viszont bizonyos, mérgek és gombafélék által termelt, úgynevezett mikotoxinok is bekerülnek a lisztbe. A magas gluténtartalmuk mellett ezért sem ajánlott az ilyen lisztből készült kenyérfélék fogyasztása. Ráadásul a korpa antitápanyagokat is tartalmaz, amelyek megkötik az ásványi anyagokat és gátolják a vitaminok – B12, magnézium, cink, kalcium – felszívódását és hasznosulását, és ezzel hiánybetegségek kialakulásához vezethetnek. A rendszeres fogyasztásuk hosszútávon például vashiányt is okozhat. Ugyanez igaz egyébként az olajos magvak nagy részére, a babfélékre, a kukoricára, a szójára és a belőlük készült lisztekre is – mondta a Népszavának Bocsi Viktória életmódtanácsadó.

Régen bezzeg...

A problémák a gabona nemesítésével, feldolgozásának iparosításával és a hozam növelésével, valamint a kártevők elleni kezelésekkel kezdődtek. Régen a kenyérkészítés során áztatták, fermentálták a búzát, a korpát pedig a disznóknak adták. 
„Jobban járunk, ha elhagyjuk a gluténtartalmú, teljes kiőrlésű gabonákból készült kenyereket, tésztákat, az is jobb, ha fehér rizst eszünk"

– mondta Bocsi Viktória.

Ha a glutén nem okoz panaszt – fejfájást, puffadást, hasmenést, kiütéseket, pajzsmirigyproblémákat, autoimmun betegségeket -, akkor is az a legjobb, ha csökkentjük vagy akár el is hagyjuk a lisztes ételeket. Helyettük ehetünk édesburgonyát, fehér basmati rizst, quinoát, hajdinát, kölest, esetleg burgonyát - ajánlotta az életmódtanácsadó.

Mit jelent a teljes kiőrlés?

Az érintetlen, egész vagy olyan darált, feltört, pelyhesített gabonaféléből készült lisztet, illetve terméket lehet így nevezni, amelyben megtalálhatóak a fő alkotóelemek: a magbél (endospermium), maghéj (korpa) és a csíra. Feldolgozhatják így a búzát, hajdinát, a bulgurt, a kukoricát, az amarantot, az árpa, a kölest, a teffet, a tritikálét, a quinoát, a rizset, a rozsot, a zabot, cirokot és a vadrizst is.

Négyezer éves sírt nyitottak meg Egyiptomban

MTI
Publikálás dátuma
2018.09.11. 13:21

Fotó: Khaled DESOUKI / AFP
Megnyitották a látogatók előtt az egyiptomi Szakkarában egy nagyhatalmú óbirodalmi főtisztviselő, Mehu vezír jó állapotban fennmaradt és gazdagon díszített sírját, amelyet még 1939-ben fedeztek fel egyiptomi régészek. Ez az egyik legszebb sír a szakkarai nekropoliszban élénk színei és a falakon látható különleges jelenetek miatt. Az egyik legfurcsább képen krokodilok házasodnak össze egy teknős jelenlétében. Mehu 4300 évvel ezelőtt, az első fáraók korában élt. Sírkamrájának felirata szerint összesen 48 titulust viselt, a vezíré mellett például a királyi írnokét és a bírák vezetőjéét. A lépcsős Dzsószer-piramistól mintegy 100 méterre fekvő hatalmas sírkomplexum egy hosszú folyosóból és hat sírkamrából áll, Mehun kívül itt temették el fiát, és unokáját. A korabeli nemesség tagjai közül csak keveseknek adatott meg az a kiváltság, hogy családtagjaikkal közös sírban nyugodhassanak. A falakon látható jelenetek a megboldogult főminisztert ábrázolják, amint az őserdőben vadászik vagy halászik. Más freskókon betakarítási vagy főzési munkákat, vagy épp akrobatikus táncokat örökítettek meg. Szakértők szerint ilyen jelenetek eddig nem voltak ismertek hasonló korú sírokból. Mehu vezír sírját a megnyitás előtt restaurálták.   A falakon látható jelenetek a főminisztert ábrázolják, amint az őserdőben vadászik vagy halászik.

Biszfenol-A, a mindenütt jelen lévő ellenség

Népszava
Publikálás dátuma
2018.09.11. 12:02

Vajon miből készült az italos flakon, pohár, tányér, mikrózható doboz? Ha polikarbonátból (PC), akkor abból az egészségre káros vegyület szivároghat italunkba, ételünkbe.
A palackokhoz és más háztartási tárgyakhoz használt polikarbonát műanyagok adaléka, a biszfenol-A (BPA) nevű mérgező vegyület tovább maradhat az emberi szervezetben, mint azt korábban feltételezték. Ez ismét felkavarta az állóvizet és végső soron odavezetett, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) nekivág a vizsgálatnak. A napokban jelentették be, hogy a szakértői csoport megalakult, és elindul a munka, az eredményeket pedig 2020-ra ígérik - írja a G7.hu.  De mit is az a BPA? Míg az üdítőket és ásványvizeket legtöbbször PET palackokba töltik, más esetekben ez a műanyag-típus nem a legjobb megoldás a tárolásra. Az irodákban és egyéb intézményekben gyakran telepített vízautomatákban például olyan nagyobb ballonokra van szükség, amelyek fala vastagabb, ellenállóbb, és sokkal többször használható, mint egy PET palack. Ugyancsak keményebb, vastagabb anyagra van szükség a műanyagtányéroknál és poharaknál. A megoldás a polikarbonát használata, amelynek a biszfenol-A vegyület a fő összetevője. A BPA-nak azonban van egy kellemetlen tulajdonsága: képes kis mértékben beleolvadni a benne tárolt italokba vagy ételekbe. Ezért fontos kérdés, hogy mennyi BPA kerül az emberi szervezetbe. A képet bonyolítja, hogy az élelmiszeripar gyakran használ olyan bevonatot a fémdobozok belsejében, amelynek szintén alapanyaga lehet a BPA. Az a tárolóedény is lehet BPA tartalmú, amelyben az ebédet melegítjük a mikróban. Sajnos a műanyagokon nincs olyan jelzés, amely egyértelműen beazonosítaná a BPA-t, de ha a PC jelzést látjuk, vagy a háromszög jelben a 7-es számot, akkor polikarbonáttal van dolgunk, amelyben nagy valószínűséggel lehet BPA. A 2-es, 4-es, és az 5-ös számmal jelölt dobozokban tárolhatunk élelmiszert. Ha a jelölés szerint a műanyag mikrohullámú sütőben is használható, az csak annyit jelent, hogy sem elolvadni, sem szétesni nem fog. Arra viszont semmi garancia nincs, hogy a melegítés során nem jutnak ismeretlen vegyi anyagok az ételünkbe, ezért üveg- vagy kerámiaedényt használjunk. A polikarbonátot egyébként már legalább 40 éve használja nagy mennyiségben az élelmiszeripar, és rengeteg tanulmány született arról, hogy a BPA milyen mennyiségben milyen megbetegedéseket okozhat, de az egészségügyi kérdések mégis újra és újra napirendre kerülnek. Az EFSA legutóbb 2015-re jutott el egy hosszas vizsgálat végére, amelynek eredményére alapozva megállapította, hogy testsúlykilogrammonként naponta 4 mikrogramm BPA a szervezet által még tolerálható mennyiség. A jelenleg érvényes európai szakvélemény szerint a BPA jelenléte a mindennapi életünkben nem veszélyes, mert a szervezetünkbe jutó mennyiség a legnagyobb mért dózisban is (életkortól függően) harmada-ötöde volt az említett 4 mikrogrammos határértéknek.

Az EU kimondta: a Biszfenol-A hormonkárosító

Az anyag hormonkárosítóként szerepel az EU "különös aggodalomra okot adó anyagok listáján", melyek használatát indokolt korlátozni. Az Európai Vegyianyag-ügynökség 2017. június 16-án végre kimondta, amit tudósok és zöld szervezetek már sok éve mondanak, hogy a műanyag adalékként elterjedt biszfenol-A károsítja az emberi hormonrendszert. 2018 februári rendeletében az Európai Bizottság az elővigyázatosság elvét követve megtiltotta a BPA felhasználását csecsemőknek szánt polikarbonát cumisüvegek gyártásához.