Nemzetiséggé válnának az oroszok, de lehet, hogy nem teljesítik a kérést

Publikálás dátuma
2018.09.12 10:30

Lapunk információi szerint a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) nem támogatja, hogy a parlament nemzetiségi státuszt adjon az oroszoknak.
A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) kedd délutáni ülésének egyetlen napirendi pontja volt: annak megállapítása, összejött-e ezer aláírás a „magyarországi oroszok honos népcsoporttá” nyilvánításához. Ennyi támogatóra van szükség ugyanis ahhoz, hogy az Országgyűlés egyáltalán tárgyaljon a kérdésről. A kezdeményezők jóval a szeptember 15-ei határidő előtt, már a múlt hónapban leadták az íveket. Az NVB most megállapította, hogy megvan a kellő számú érvényes aláírás. (Az, hogy pontosan mennyi támogatót sikerült összegyűjteni, az ülésen nem derült ki.) Az ezer aláírás azonban önmagában nem elég. Az MTA is megvizsgálja, hogy a szóban forgó népcsoport nemzetiségnek tekinthető-e, a törvényi kritériumnak megfelelően legalább száz éve közösségként létezik-e Magyarországon. A parlament majd ennek figyelembevételével dönt. A nemzetiségként elismert kisebbségi közösségek száma jelenleg ugyanúgy tizenhárom, mint huszonöt évvel ezelőtt volt, a kisebbségi törvény elfogadásakor. A szám annak ellenére nem változott, hogy időről időre történnek kísérletek újabb nemzetiségek elismertetésére. Az oroszok esélyei sem túl biztatók. A Népszava úgy értesült, hogy az akadémia arra a következtetésre jutott: az oroszok esetében – tudományos értelemben – nem teljesülnek azok a feltételek, amelyek a nemzetiséggé nyilvánításhoz szükségesek lennének. Korábban megírtuk, hogy az orosz kezdeményezést Döbrei István – egy tavaly létrehozott kft. ügyvezetője – nyújtotta be. Közlése szerint a „régi időkbe visszanyúlóan családi vonalon is” kötődik az oroszokhoz. Kaltenbach Jenő volt kisebbségi ombudsman ugyanakkor „teljes abszurdumnak” minősítette a kezdeményezést. Elmondta: csodálkozna rajta, ha kiderülne, hogy nálunk száz éve létezik orosz közösség. Ezért aztán az oroszok nemzetiségi elismerése szerinte attól függ, hogy „Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor mennyire fontos egymásnak”.
Szerző
Frissítve: 2018.09.12 10:31

Több mint tizenhét tonna élő nyulat rendelt az Állatkert

Publikálás dátuma
2019.03.25 20:37
Képünk illusztráció
Fotó: AFP
Ebből 4,5 tonna egynapos kölyök lesz, „a takarmánynyulakat” az állatkert ragadozó lakóinak szánják.
Kissé morbid felhívás jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben: a Fővárosi Állat- és Növénykert két éves időtartamra rendelne „takarmánynyulat” vagyis a helyi ragadozók ellátására szánt élő állatokat, legfeljebb 34,7 millió forint értékben.
A felhívás meghatározza, hogy 17,5 tonna, állatorvosilag ellenőrzött állományból származó, selejt élő nyulat vennének ebből az összegből, a tételből 4,5 tonna pedig újszülött selejt nyúlfióka lesz. Ajánlatot április 23-áig tehetnek a reménybeli nyúlbeszállítók.

Kásler meglóbálta a főigazgatók feje fölött a szívlapátot

Publikálás dátuma
2019.03.25 19:46

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Kásler Miklós miniszter megint nem várt izgalmat okozott a kórházvezetőknek, amikor egy háttérbeszélgetésen talányosan kijelentette: tíz kórház főigazgatói posztjára írt ki pályázatot. Az egyik kormányközeli portál tudósítása szerint a tárca vezetője arról beszélt, hogy „a kórházak adósságának mintegy kétharmadát 28 intézmény okozza. Ezért is hirdettek meg 10 kórházban is vezetői pályázatokat, hogy olyan szakemberek kerülhessenek az intézmények élére, akik képesek elérni a hatékonyabb gazdálkodást.” A tudósítás szerint beszélt arról, hogy a kiírt kórház-igazgatói pályázatok azt a célt is szolgálják, hogy az állami rendszerben is mindenkor megfelelően kezeljék a rendelkezésre álló forrásokat. A főigazgatók körében az a hír, hogy legalább tízük „lapátra került” meglehetős riadalmat okozott. Volt aki gyorsan számba vette, hogy kik lehetnek a legeladósodottabbak, de például a lista elején állók közül a Honvéd Kórház főigazgatójának leváltására vagy kinevezésére nincs is hatásköre a humán miniszternek. Az ötszázmillió feletti adósok között több fővárosi intézmény is van, köztük a Szent János, amely élére néhány hete cseréltek főigazgatót. Menesztették Kázmér Tibort és az intézmény vezetésével pályázat nélkül bízták meg Takács Pétert a tárca addigi egészségpolitikai főosztályvezetőjét. Ha a főigazgató cseréket az eladósodás nagysága vezérelné akkor veszélyben lehet a Békés megyei Központi kórház, a Jász-Nagy-Kun Szolnok Megyei kórház, a fővárosi Bajcsy, a Dél-Pesti Centrum, és a Péterfy kórház főigazgatójának a széke.  Lapunknak többen azt is megjegyezték, hogy a kórházi eladósodásnak vajmi kevés köze van a menedzseri képességeknek. A finanszírozás alapjául szolgáló pontok költségtartalmát utoljára 1997-ben igazították meg, az ellátásokért utalt díjaknak húsz éve nincs köze a gyógyítás valós költségeihez. A miniszter által említett pályázati kiírást azonban hiába kerestük például az állam kórházfenntartó, a közigazgatási állásportálon illetve az egészségügyi közlönyben – nem találtuk. Igaz az utóbbinak, noha formailag közérdekű adatokat közöl, mégis csak a tartalomjegyzéke érhető el a neten, a tartalma csak 2730 forint ellenében ismerhető meg.
Szerző