Meggondolta magát a Néppárt, már nem épít a Fideszre

Publikálás dátuma
2018.09.18. 06:00

Fotó: AFP
Nem csak a Sargentini-ügyben hagyta magára Orbánékat európai pártcsaládjuk. A közös, 2019-es kampánystratégiában is mellőzik őket. Pedig nyáron még nagy reményeik voltak.
Központi kampánya is lesz majd az Európai Néppártnak (EPP) a májusi európai parlamenti választásokra, és ezt Magyarország, pontosabban a Fidesz vezetheti majd – még a nyár elején beszélt erről a Népszavának több Fideszes EP-képviselő és egy kormányzati forrásunk is. A téma pedig „természetesen” a migráció lesz, és az, hogy az EU-nak a magyar álláspontot követve kellene védekeznie a bevándorlással szemben. A Fidesz reményei szerint ez tovább erősítette volna a párt, és Orbán Viktor kormányfő pozícióit európai szinten. A jelek szerint ebből nem lesz semmi. A néppárt tervez ugyanis valamilyen központi kampányt, de ez teljesen másról szól majd, mint azt a Fidesz szeretné. Az egyik EPP-tagpárt vezetéséből származó információink szerint ugyanis a néppárt elnöksége elkezdte az egyeztetéseket a leendő kampány tematikájáról, és az elsősorban a „Mit adott a néppárt az Európai Unió polgárainak?” jellegű, pozitív üzenetre épül majd. Vagyis a néppárt arról szeretné meggyőzni a választókat: nekik is az a jó, ha a mérsékelt konzervatív erők adják továbbra is a legnagyobb frakciót az EP-ben.
A konkrét üzenetek között olyan ügyek szerepelnek majd, mint például a roaming-díjak eltörlése, amiket a kampány természetesen az EPP sikerének tud majd be. Migrációról, bevándorlásról, kerítésről egyelőre szó sem esett az egyeztetéseken – tudtuk meg. Mindez persze nem jelenti azt, hogy az egyes tagpártoknak kötelező lesz majd a központi kampányt követniük, nyilván minden uniós országban az aktuális belpolitikai problémák dominálják majd a választási stratégiákat, így biztosra vehető, hogy a Fidesz „migránsozni” fog. Azt jelzi azonban, hogy uniós szinten és az EPP-n belül is – enyhén szólva – nem úgy alakulnak az utóbbi hetekben a dolgok, ahogy azt a magyar kormánypártban akár még a nyáron is gondolták. Arról lapunk is írt korábban, hogy a Fideszben egyenesen azt várják: az EP-választásokig folyamatosan erősödni fog a párt európai pozíciója, majd a választások után az EPP-n belül szintén megnő a frakcióban a Fidesz befolyása, mivel a jelenlegi 12-höz képest akár 15 mandátumot is szerezhet majd a párt. Akkor még a Sargentini-jelentésnek sem tulajdonítottak túl nagy jelentőséget, arról pedig szó sem volt, hogy akár a párt kizárása is komolyan szóba kerülhet az őszre. Ehhez képest most már – az ATV információi szerint – maga Orbán Viktor beszélt arról a párt évadnyitó frakcióülésén, hogy ugyanakkora esélyt lát a kizárásra, mint arra, hogy végül maradhatnak a néppártban.
Frissítve: 2018.09.18. 09:35

Európa Tanács: Bántalmazzák a magyar rendőrök a kitoloncolt migránsokat

Publikálás dátuma
2018.09.18. 00:05

Fotó: Segesvári Csaba / AFP
Súlyos megállapításokat tartalmaz a magyar tranzitzónákról az Európa Tanács egyik testületének jelentése. Arra szólítja fel a magyar hatóságokat: ne toloncoljanak ki embereket Szerbiába, illetve ne tartsanak a túlságosan börtönszerű tranzitzónákban elzárva családokat és kiskorúakat.
Európa Tanács Kínzás Elleni Bizottsága felszólítja a magyar hatóságokat, hogy alaposan vizsgálják felül a külföldi menedékkérők fogva tartására vonatkozó politikájukat, és vessenek véget a kísérő nélküli gyerekek bezárásának a tranzitzónákba. Javasolja továbbá, hogy hagyjanak fel a Szerbiába történő kitoloncolások gyakorlatával. Az Európa Tanács illetékesei tavaly októberben tettek hatnapos látogatást a röszkei és a tompai tranzitzónákban. A határ szerbiai oldalán interjúkat készítettek azokkal az emberekkel, akiket nem sokkal korábban a magyar rendőrök tereltek vissza Szerbiába. Azt vizsgálták, hogy a magyar hatóságok hogyan bánnak az idegenrendészeti őrizet bevezetéséről szóló jogszabály alapján fogva tartott személyekkel. 

Nem Brüsszel, Strasbourg

Az Európa Tanács nem az Európai Unió intézménye, hanem egy regionális nemzetközi szervezet, amelynek székhelye Strasbourg. Jelenleg 47 tagja van, Fehéroroszország kivételével minden európai ország részt vesz az együttműködésben. Az Európa Tanács célja a viták békés rendezése, a jogállamiság és az emberi jogok érvényre juttatása. Legfontosabb eredménye az Emberi Jogok Európai Egyezményének 1950-es elfogadása volt. Ennek védelmére állították fel az Emberi Jogok Európai Bíróságát.

A jelentés súlyos megállapításokat tartalmaz. Eszerint a magyar rendőrök az elfogott, és Szerbiába kísért külföldi állampolgárokat gyakran fizikailag bántalmazzák. A kitoloncolt külföldiekkel készített interjúkban gyakran és következetesen visszatértek ezek a vádak, amelyeket a küldöttség orvosa is megerősített a megvizsgáltakon észlelt sérülések alapján — szögezi le a beszámoló. A magyar kormány hosszú válaszban igyekszik cáfolni a leírtakat. Szerinte a jelentés nagy számban tartalmaz a tényekkel ellentétes állításokat, és szakmai helyett politikai jellegű megállapításokat. Budapest nehezményezi például, hogy a küldöttség hitelesnek tekintette az ismeretlen személyektől származó információkat, míg a bizonyítékokat nem vette figyelembe. Tényfeltárása során nem törődött azzal sem, hogy a tranzitzónákban tevékenykedő rendőröktől nem értesült bántalmazásról. A jelentés ugyanakkor arra hivatkozik, hogy a bántalmazásokkal kapcsolatos és a delegáció által megvizsgált rendőrségi jegyzőkönyvek hiányosak voltak. Nem tartalmazták például az érintett személyek nevét és személyes adatait. Több esetben egyetlen kitöltött formanyomtatvány készült egy egész csoportról, amelynek a tagjait a magyar-szerb határ túloldaláig kísérték a magyar rendőrök. Fotókat általában csak az arcukról készítettek, miközben a bántalmazás nyomai — állításuk szerint — a testük más részein voltak fellelhetők. A bizottság jelentésében azt javasolja a magyar hatóságoknak, hagyjanak fel a Szerbia felé történő kitoloncolásokkal, mert e tevékenység során fennáll a bántalmazás kockázata. A testület fenntartásait hangoztatja azzal kapcsolatban is, hogy a nemzetközi védelmet kérő külföldieknek — köztük gyermekes családoknak és kísérő nélküli kiskorúaknak — mindaddig a tranzitzónákban kell tartózkodniuk, amíg a menedékkérelmüket elbírálják. Azt javasolják a magyar szerveknek, hogy alaposan vizsgálják felül a külföldiek fogva tartására vonatkozó politikájukat. Mindenekelőtt vessenek véget a kísérő nélküli gyerekek tranzitzónákba zárásának. Jelentésében a küldöttség elismeri, hogy a tranzitzónákban tisztességes körülmények uralkodnak, kialakításuk azonban túlságosan börtönszerű. Az ilyen környezet nem lehet megfelelő menedékkérők elhelyezésére, különösen ha családok és gyermekek vannak közöttük – állapítják meg.
Frissítve: 2018.09.18. 00:06

A kormány megtámadja a Sargentini-jelentést

Publikálás dátuma
2018.09.17. 21:33
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter olcsóbban is megoldaná a belső ellenőrzést
Fotó: Tóth Gergely / Népszava
Az Unió bíróságához fordul az EP-döntés miatt tiltakozó Orbán kabinet. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter szerint nem a kormány, hanem az Európai Parlament ellen kellene élesíteni a nukleáris 7-es cikkelyt.
A kormány az Európai Unió Bíróságán támadja meg az Európai Parlament (EP) Sargentini-jelentésről szóló szavazását, mivel azon a Lisszaboni Szerződéssel ellentétes módon a tartózkodó szavazatok figyelmen kívül hagyásával született kétharmados többség - jelentette be a kabinet döntését hétfőn Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
A tárcavezető szerint, az unió alapszerződése egyértelműen fogalmaz, amikor kimondja, a leadott szavazatok kétharmadára van szükség ahhoz, hogy az eljárás megnyugtató legyen, és mivel ez hiányzott, ezért tévesen állapították meg az eredményt; ezért nincs szükség az eljárás folytatására - írja az MTI
Gulyás Gergely emlékeztetett rá, hogy az Európai Parlament korábban nem bonyolított le hasonló szavazást, a házszabálya alapján pedig a tartózkodásokat a rendes eljárásokban lehet figyelmen kívül hagyni, a speciális eljárásokban azonban nem kell követni ezt a szabályt. A „nem kell követni” -nek azonban jogilag semmi értelme, az EP jogi bizottsága pedig már egyértelműen döntött a kérdésben: a tartózkodások nem befolyásolják szavazás eredményét.
Azt Gulyás is elismerte, hogy a magyar kormány keresetének nincs halasztó hatása, de hivatkozott rá, hogy a szavazás eljárásrendjét az unió soros osztrák elnöksége is kifogásolta. Ehhez képest az Osztrák Konzervatív Néppárt ep-képviselői egyöntetűen szavaztak igennel a Sargentini-jelentésre, élükön Sebastian Kurz kancellárral (akit ezért Orbán Viktor megbízhatatlan labancnak is nevezett).
A miniszter szerint  kormány tartalmilag sem tart semmilyen vizsgálattól, emellett valószínűtlennek tartja, hogy a tanácsban négyötödös többség alakulna ki,  az állam- és kormányfők között pedig biztosan nem lesz teljesen egyhangú döntés.  Ráadásul egy az Európai Parlament által indított eljárás nem is zárulhatna a szavazati jog megvonásával, ebből is nyilvánvaló, hogy ez egy  nyomásgyakorlási eszköz Magyarországgal szemben - jelentette ki Gulyás. Szavai annyiban helytállóak, hogy a 7-es cikk szerinti eljárás több lépcsős folyamat, amiben a Sargentini-jelentés megszavazása csak az első lépcsőfok volt; de ez vezethet a Európa Bizottság, majd az Európai Tanács végleges döntési szintjéig. 
Szerző
Frissítve: 2018.09.18. 14:58