Eliane, a brazil Dulcinea

Publikálás dátuma
2018.09.20 11:26

Fotó: Concord Music/
Az elmúlt években Grammy-díjakkal elhalmozott brazil énekesnő és zongorista, Eliane Elias a hatvanas évek kultikus siker-musicalje, a La Mancha lovagja dalait értelmezte újra. Művészileg merész vállalkozás, a siker mégis garantált.
Jazz-produkciók esetében gyakran – túlnyomórészt jogosan – mondják a szakértők, hogy a műfaj olyan, mint egy hatalmas olvasztótégely. Szinte korlátok nélkül képes magába szívni más stílusok (klasszikus zene, pop, rock, blues, zenés színház) motívumkincsét – feltéve, hogy a ritmika és a harmóniafűzés megfelel a jazz törvényszerűségeinek. A többszörös Grammy-díjas brazil énekesnő és zongorista, Eliane Elias régebben felvett, de eddig kiadatlan albuma azonban még ebből a sorból is kilóg: a maga korában fantasztikusan sikeres musical, az 1965-ben Washingtonban bemutatott, több ezres előadás-szériát megért La Mancha lovagja legismertebb betétdalait ülteti át a latin jazz kontextusába. Ráadásul énekhang nélkül, hiszen Elias ezúttal – tudatos elhatározásból – „csak” zongorázik. Ilyenkor azért rezeghet a léc: egyrészt nagyon könnyen megsérülhet az eredeti mű karakterisztikája, másrészt sokan úgy gondolhatják, az előadók eredeti ötlet híján nyúltak egy bombabiztos sikerdarabhoz. A Music from Man of La Mancha esetében azonban nem kell aggódni, mert az improvizatív feldolgozás az eredeti musical szerzője, Mitch Leigh kifejezett kérésére (és részleges felügyelete mellett) készült, a közreműködő zenészek pedig olyan mesterségbeli tudással és stílusismerettel rendelkeznek, hogy a dalok átírása nem lehet más, mint autentikus és mívesen kidolgozott. Elias két különböző ritmus-szekcióval dolgozott együtt az albumon. Öt számot a műfaj abszolút elitjébe tartozó Eddie Gomez bőgős és Jack DeJohnette dobos, másik négyet pedig az itthon kevésbé ismert – Elias férje (Marc Johnson) és a japán Satoshi Takeishi alkotta – páros társaságában vett fel. A Broadway-soundot latin-amerikaiba fordító törekvéseket markánsan erősíti a legendás Weather Report zenekarban befutott Puerto Rico-i ütőhangszeres, Manolo Badrena intenzív jelenléte a kilencből nyolc tételben.
Elinane albuma a komponista, Mitch Leigh, valamint a kotta- és a lemezkiadó közötti jogi viták miatt végül csak a szerző halála után jelenhetett meg. A rajongóknak – sőt a kifinomultabb ízlésű jazzkedvelőknek – azonban megérte várni, mert Elias és zenésztársai nem elégedtek meg azzal, hogy a közkedvelt bossa nova eszközkészletéből merítsenek. Jó példa erre a Little Gossip című tétel, amelyben az előadók a műfajtörténetileg fontos, de mára teljesen elfeledett, Recife városához kötődő frevo műfajához, annak bonyolult ritmusképleteihez fordultak. Aki pedig egy hangszeres jazzlemezen is slágert keres, annak ott a The Impossible Dream, amit Eliane Elias minden (a szövegből és a szituációból egyébként következő) drámai túlzástól, érzelmi kitöréstől megfosztva, egyszerű eszközökkel szólaltat meg.

Névjegy

 Az 58 esztendős, São Paulóból indult Eliane Elias már kamaszlányként kiválóan énekelt és zongorázott, és ügyesen komponált, hangszerelt is. 1981-ben költözött New York-ba, ahol a patinás Juilliard Schoolon szerzett diploma után a fúziós jazz-rock első számú csapata, a Steps Ahead tagja lett. Első férje, a trombitás Randy Brecker támogatásával kezdte szóló-karrierjét, amelynek legsikeresebb időszaka 1993-ig tartott: ezekben az években szinte folyamatosan vezette a jazz toplistákat. A kilencvenes évek közepe óta bátrabban kísérletezett – produkciói vegyes fogadtatásban részesültek. Számos jelölés után 2016-ban és 2017-ben is Grammy-díjat nyert – eredeti, brazil stílusában készített felvételeivel.

2018.09.20 11:26
Frissítve: 2018.09.20 13:06

Kísérletező és inspiráló előadások a színművészeti egyetemen

Publikálás dátuma
2019.01.21 20:45
A versciói Dimitri Színház Gardróbja
Fotó: /
A Színház és Filmművészeti Egyetemen harmadszor rendezik meg a FACT Fesztivált.
A január 31-én kezdődő négy napos nemzetközi sorozaton prágai, belgrádi, giesseni, versció-i, a kaposvári színművészeti egyetem produkciói, valamint a házigazda intézmény előadásai láthatók. A fesztivál elindítója Kiss Csaba rendező időközben az indoklás szerint koncepcióváltás miatt kiszállt a szervezésből. A programot az egyetem vezetőiből álló szerkesztőbizottság állította össze. Upor László rektorhelyettes elmondta, nem szerették volna, ha az elképzeléseket egyetlen személy határozta volna meg. A külföldi produkciókat főként videófelvételek alapján válogatták. Bagossy László, a Színházművészeti Intézet vezetője úgy fogalmazott, fontos szempont volt, hogy kísérletező, inspiráló előadásokat hívjanak meg. A színházi kínálat mellett gazdag filmes program is várja az érdeklődőket, vizsgafilmek vetítésével, minikonferenciával, sőt egy olyan filmes versennyel is, ahol huszonnégy óra alatt kell elkészülni egy kisfilm valamennyi munkafázisával. A sorozathoz kapcsolódik kiállítás is, bemutatkoznak a Színház és Filmművészeti Egyetem látványtervező szakának hallgatói, nyílik tárlat díszletekből és jelmezekből is. A fesztivál kísérőprogramjai között szerepelnek workshopok, sőt azt is meg tudhatják a résztvevők, hogy miként kell szervezni egy a fiatalokat megszólító, pörgős fesztivált. Lesznek koncertek, és olyan kötetlen összejövetelek, ahol a különböző helyekről érkező hallgatók megismerkedhetnek egymással és az általuk képviselt intézmények sajátosságaival is. Kérdésünkre elhangzott, hogy a fesztivál költségvetése hétmillió forint, a rendezvény finanszírozását többek között a Nemzeti Kulturális Alap és a Magyar Művészeti Akadémia támogatja, de a Színház és Filmművészeti Egyetem saját forrásait is mozgósítja.     
2019.01.21 20:45

Áruló vagy hős? Különleges Görgei-kiállítás is látható idén a Nemzeti Múzeumban

Publikálás dátuma
2019.01.21 18:07
Részlet a Görgei-kiállításról
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A történelmi emlékezethez való viszony kap központi szerepet idén a Magyar Nemzeti Múzeumban, és a múzeumkertet is újra birtokba veheti a közönség.
A generációk közötti párbeszéd és a közönséggel való közelebbi kapcsolat megteremtése a  Magyar Nemzeti Múzeum kedden induló Közös időnk – 1989 című, a rendszerváltás harmincadik évfordulója alkalmából szervezett projektjének. A korabeli tárgyak és relikviák gyűjtését, és tudományos kutatásokat is felvonultató egész éves programsorozattal szeretnék elérni, hogy a rendszerváltást ne kizárólag politikai nézőpontból lássuk, hanem a mindennapi élet és a közemberek felől is – részletezte Varga Benedek, a múzeum főigazgatója a hétfőn tartott sajtótájékoztatón. „Nem kell félni attól, hogy a politika beletenyerel és meghamisítja?” – vetődött fel a kérdés, mire a főigazgató visszakérdezett: „miért kellene félni? ”Ez szokás Magyarországon” - hangzott a válasz, mire Varga Benedek így reagált: „a Nemzeti Múzeum nem fél.”  Az áruláshoz és a múltunkhoz való viszonyt állítja középpontjába Az ismeretlen Görgei című időszaki kiállítás is, amely a történeti emlékezet és a történettudomány szembeállítását, s az 1848-1849-es szabadságharc meghatározó alakja körül kialakult kérdések megválaszolását tűzte ki célul. A Görgei (eredetileg Görgey) Artúr családjára, tanulmányaira, katonai pályafutására, valamint a kor hadászati eszközeit is bemutató kiállítás a kémikusból kiemelt pozíciójú tábornokká, majd a világosi fegyverletételt követően árulóvá, s száműzötté vált ember életét hazatéréséig, majd haláláig követi végig a tábornok XX. századi politikai-ideológiai megítélésének változásait is felvillantva. Az intézmény az elmúlt években dinamikus nézőszám-növekedésről számolhat be – ismertette a főigazgató –, a 2015-ös 145 ezerhez képest 2018-ban 270 ezren látogatták a tárlatokat. A múzeum idén is helyet ad a tavaly 45 ezres nézőszámot elért World Press Photo kiállításnak és a Seuso kincseket kibővített, újrarendezett tárlaton kívánják bemutatni. Nyáron a magyar fegyverek művelődés- és kultúrtörténetébe engednek betekintést, az év második felében egy iráni vendégkiállítás, majd Rotschild Klára divattervező munkásságát bemutató tárlat lesz látható. Kalifornia aranya címmel szintén időszaki kiállítást terveznek, ez az 1849-es magyar emigráció azon tagjaira fókuszál, akik aranybányászattal és pénzveréssel foglalkoztak. A főigazgató kiemelte: a múzeum Málenkij Robot Emlékhelye bekerült az Év Európai Múzeuma Díj esélyesei közé, ez a több száz nemzetközi jelentkező közül már így is jelentős elismerés. Az újabb tagintézmény nyitásáról is szó esett: az Andrássy Gyula jelentőségét kifejező emlékmúzeumnak otthont adó Bem rakparti palotában 2020-ban kezdődhet el az építkezés. Az állandó és időszaki kiállításoknak is helyet nyújtó helyszín 2021-ben nyithatja meg kapuit. A múzeumkert felújítási munkálatainak záródátumaként az időjárás függvényében a február végét jelölték meg, bár a kérdésre, a Múzeumok Majálisa már a szabadban lesz-e, a főigazgató azt válaszolta, a nagy érdeklődés miatt valószínűleg meg kell majd osztaniuk a program helyszíneit, hogy kíméljék az elegáns, felújított kertet: „Ez nehéz dolog, vagy kert van, vagy népünnepély. A kettőt nehéz összekapcsolni, de próbálunk harmóniát teremteni a kettő között.” Varga Benedek elmondta, hogy tavasszal megkezdődik a kertészház átépítése is, amely az ott 1938 decemberében képeslapokat árult Apponyi Geraldine – későbbi albán királyné – nevét viseli majd.
2019.01.21 18:07