Szankciókkal sújtja Kínát az Egyesült Államok, mert orosz repülőket vesznek

Publikálás dátuma
2018.09.21. 09:15
Szu-35-ös katonai repülőgépek
Fotó: Alexandr Kryazhev / Sputnik
Az újabb büntetőintézkedéseket arra hivatkozva szabják ki az országra, hogy az Oroszország elleni szankciók hatását semlegesítik.
Szankciókat vezet be az Egyesült Államok Kína ellen, amiért az övék helyett az oroszok harci repülőinek megvásárlása mellett döntöttek - írja a BBC. A bejelentés szerint ezzel az a baj, hogy így - az Egyesült Államokkal éppen kereskedelmi háborúban álló - kínaiak hátráltatják az Oroszországot sújtó büntetőintézkedések eredményességét.
Oroszország szankcionálásában 2014 óta egyszer sem vett részt az ország.
A most bejelentett amerikai intézkedések a kínai Eszközfejlesztési Osztályt (EDD), és nnak vezetőjét, Li Shangfut érintik. Az Egyesült Államokban lévő kintlévőségeiket befagyasztják, és tiltják a velük való üzleti kapcsolatot. Az EDD továbbá nem exportálhat Amerikába, és kizárásra kerül a pénzügyi rendszerből.
Ezek mellett 33 jogi- és valós személy is felkerült a tiltólistára, akik az orosz hadsereggel vagy a titkosszolgálattal állnak kapcsolatban. A szankciók orosz kommentárja szerint azoknak nincs jelentőségük a kínai üzlet szempontjából.
Peking 10 darab Szu-35-ös repülőről és S-400-as rakétákról írt alá szerződést Moszkvával. Az orosz fegyverexport 70 százaléka irányul Ázsiába.
Szerző

Macron kitenné a Schengeni övezetből Magyarországot

Publikálás dátuma
2018.09.21. 08:45
Emmanuel Macron
Fotó: Ludovic Marin / AFP
Éles hangú nyilatkozatban jelentette ki a francia elnök az uniós vezetők találkozója után: aki tagországként nem működik együtt az Európai Unióval, annak a tagság előnyeiből sem jár.

"Azok az országok, amik nem akarnak több Frontexet vagy szolidaritást, elhagyják Schengent. Azok az országok, amik nem akarnak több Európát, nem nyúlhatnak a strukturális alapokhoz"

- jelentette ki Emmanuel Macron csütörtöki sajtótájékoztatóján az uniós országok vezetőinek salzburgi csúcstalálkozója után, írja a Politico.eu.
Macron ezzel egyrészt az Európai Bizottságnak arra a javaslatára utalt, ami a Frontex uniós határőrség 1600 fősről 10 ezer fősre bővítéséről szól. A tervezet ellen egyből kikelt Orbán Viktor, aki még hétfőn jelentette ki, hogy - korábbi segítségkérései ellenére - most már ragaszkodik ahhoz, hogy Magyarország egyedül őrizze az EU határát. Másrészt utalás ez arra is, hogy Orbán még az Európai Bíróság utasítása ellenére sem hajlandó menekültstátuszt nyert embereket engedni az országba - dacára annak, hogy erről egy uniós szintű megegyezés született.
Más EU-s országok is ellenzik a Frontex bővítésének tervét, így például Csehország és Szlovákia. Ám, mint a Politico megjegyzi, Macron nyilatkozata kifejezetten Orbánnak szólt.
Szerző

Érik az újabb román kormányválság

Publikálás dátuma
2018.09.21. 08:30
Liviu Dragnea
Fotó: Daniel MIHAILESCU / AFP
pártelnök elleni belső lázadásról tárgyal ma a román Szociáldemokrata Párt (PSD) végrehajtó bizottsága. Bármi legyen az ülés kimenetele, akár az egyre autoriterebb Liviu Dragnea nyer, akár az ellene fellépők, körvonalazódik a kormányzó párt szakadása , és ez a szociáldemokrata–szociálliberális (PSD-ALDE) kormányt is maga alá temetheti. Dragnea először a párt jelenlegi legnépszerűbb politikusával, a bukaresti főpolgármesterrel került nyílt konfliktusba néhány hete. Gabriela  Firea fogalmazta meg elsőként, hogy a korrupcióért egyszer már jogerősen elítélt és immár a második ítélet elé néző Dragneanak mennie kell. Aztán nyilvánosságra került egy levél, amely lemondásra szólítja fel a pártelnököt. Román sajtóértesülések szerint a 61 tagú végrehajtó bizottság 30 tagja, a PSD 50 képviselője és szenátora támogatja a Firea-szárnyat. Az elnök félreállítása azonban nem egyszerű, védi az alapszabályzat, azzal, hogy a közvetlenül a tagság által választott elnök nem mozdítható el, csak ha önként távozik. Dragnea pedig a végsőkig harcolni fog, máris azzal vádolja belső ellenfeleit, hogy összejátszanak Klaus Johannis államfővel, a korrupcióellenes ügyészséggel és a titkosszolgálatokkal. A sorosozást Romániában bevezető, a pártot is megosztó politikus a korrupció megtestesítőjévé vált a román (ellenzéki) köztudatban. Az igazságügyi törvények módosítása ellen tüntető tömegek úgy értelmezik, hogy a PSD csak saját korrupcióval vádolt elnökét próbálja menteni a letöltendő börtönbüntetéstől.  Dragnea Victor Ponta volt kormányfő bukása után került a PSD élére és soha nem tapasztalt mélységbe süllyesztette a román baloldal vezető pártját (a 2016-os 47 százalékról 25-30-ra). Ponta új pártot alapított. Román sajtó- és szakértői vélemények szerint elkerülhetetlenül tovább aprózódik a legnagyobb parlamenti párt. A PSD koalíciós partnere, a Calin Popescu Tariceanu volt kormányfő vezetett ALDE egyértelművé tette, nem foglal állást a PSD belső vitájában, mert „nem személlyel, hanem párttal” kötött koalíciót. Az azonban egyértelmű, ha szakad a PSD parlamenti képviselete is, akkor a kormány kisebbségbe kerülhet. A 2016 decemberében alakult PSD-ALDE koalíció mára a harmadik miniszterelnökét „fogyasztja”, az előző kettőt maga a PSD buktatta meg, az elsőt bizalmatlansági indítvánnyal. Mindkét renitens miniszterelnök legnagyobb bűne az volt, hogy nem kívánt Dragnea bábjaként kormányozni.
Szerző