Színházak éjszakája: Kell a bátorság, a tettek és a jellem

Publikálás dátuma
2018.09.23. 23:10

Fotó: Mikó Bea
Az Operettben több más mellett a tánctanítás, a Katona József Színházban a kritikákról szóló játékos csoportterápia játszotta a főszerepet és nem mellesleg az egyik városi sétán eltűnt budai színházak nyomában eredhettünk.
Szállj fel szabad madár! - visszhangzott szombat délután a Budapesti Operettszínház házi színpadán. A próbateremként is működő helyszínen legalább negyvenen ropták alkalmi tánckart alkotva. Főként fiatalok, óriási energiával lépkedtek, forogtak, hajlongtak. Karjukat egyszerre emelték, az egyik fiú inge vizes lett, egy másik lány magas sarkú cipőben próbálta tartani a ritmust. A teátrum friss bemutatója, az István a király egyik koreográfiájának megtanulására lehetett jelentkezni. A Színházak Éjszakája sorozatba illesztette be a tánctanítást az Operett. Bodor Johanna, Lénárt Gábor és Kulin András koreográfusok felváltva mutatták, hogy mit kell csinálni. Negyven perc alatt kell elkészülni. A feladat nehéznek látszott, hiszen a profik egy ilyet nyolc-tíz óra alatt tanulnak meg. Az ambíció és a lelkesedés azonban csodát tett és az első turnus növendékei remekül teljesítettek és a végén tényleg alkalmi tánckarrá váltak. Aztán jöhetett a közös fotózás az utcán a színház előtt is. Peller Anna dedikálta éppen az Operettszínház új magazinjának a címlapját, amin ő látható. Az utcai színpad előtt már délután több százan álldogáltak. Örültek a kedvenceiknek, nem hiszem, hogy néhány közelállón kívül bárkit foglalkoztatott, hogy most folyik a teátrum igazgatói pályázatának hajrája. Könnyen lehet, hogyha létezne még a Budai Népszínház, vagy a hajdani Horváth-kertben álló egykori Budai Színkör, akkor most ott játszanák az István a királyt. De nem léteznek, régen lebontották őket. Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet munkatársai azonban más városi séta mellett ezeknek az eltűnt színházaknak a nyomába invitálták szintén a kíváncsi érdeklődőket. Gajdó Tamás színháztörténész, sétavezető a Budai Sikló Clark Ádám téri bejárata elől indította a túrát. Ott állt az 1861. szeptember 14-én megnyílt Molnár György által alapított Budai Népszínház. Mindössze kilenc évig, utána ugyanis lebontották. Mégis fontos szerepet tölt be a hazai színháztörténetben. Az előadások ugyanis valódi attrakciónak számítottak. Az alapítót a korabeli leírások alapján ellentmondásos, hiú, öntelt figurának tartották, de Molnár igyekezett mindig meglepni a közönséget. Emellett kiváló marketing szemlélet jellemezte, a színház pénztárában árulták a színdarabok dalait. A teátrumnak nem volt ugyan zsinórpadlása, de különböző technikai tükrökkel mégis elérték, hogy a színpadi változások egy illuzionista műsorában elvárható színvonalon jöjjenek létre. Itt jártak először magyar színpadon kán kánt és az akkori tánckarnak olyan tagjai voltak, mint például Jászai Mari. Molnár előadásaiban erőteljesen politizált is, amit a hatalom nem nézett jó szemmel, de végül a saját társulata lázadt fel ellene, ami egyben a színház végét is jelentette. Hasonlóan kalandos története volt a hajdani Horváth-kertben álló Budai Színkörnek. A kör alakú nyári színháznak épült fából készül épületet 1843-ban nyitották meg. 1937-ig tartottak itt nyaranta előadásokat. A két világháború közötti időben operetteket játszottak, az egyik legnagyobb sztár pedig Honthy Hanna volt. Színháztörténetileg szintén meghatározó a Horváth-kert legendája, slágerré vált dal is megörökítette. A hely arról is nevezetes, hogy a zenés darabok mellett Magyarországon itt tűzték először műsorra Gorkij Éjjeli menedékhely című drámáját. Az épületet végül anyagi okokból bontották le. A túra az Attila út egyik háza előtt fejeződött be. Itt élt Csortos Gyula, akinek a fennmaradt háztartási könyveiből sokat megtudhatunk életmódjáról, szokásairól, napirendjéről. Arról ezekben a könyvekben nem esett szó, hogy miként tűrte a kritikát. 
A Katona József Színház színészei szombaton három alkalommal is erről meséltek a Színházak Éjszakája közönségének Kocsis Gergely rendezésében. Szokásos módon a Petőfi Sándor utcai színház környékén nagy volt az érdeklődés. Megérte az izgalom, hiszen a színpadilag nehezen megfogható témából élvezhető jelenetekkel teli színházi órát rögtönöztek a játszók. Ha valaki megkérdez egy színészt, hogy érdekli-e mit írnak róla, a többségük azt mondja: dehogyis. Aztán gyakran később kiderül, hogy fejből idéznek róluk megjelent kritikákat. Szombaton azt játszották el, hogy egy csoportterápia keretében próbálják feldolgozni az írások következményeit. Önironikus, humorral teli szórakoztató est lett belőle. A gyengeségek, hiúságok önfeltáró sorozata, utalva a mai kritikák állapotára, színvonalára is. A Színházak Éjszakája záró partiját a Trip hajón tartották. Több színészekből álló formáció lépett fel. Délután még azt hallgathattuk az Operettben, hogy Szállj fel szabad madár, éjjel pedig Molnár Áron és csapata énekelte nagy elánnal, hogy „fogjunk össze most már a gyűlölködés ellen, kell a bátorság, a tudás, a tettek és a jellem.” És mondja valaki, hogy nem létezik „bekeretezett” éjszaka.
Szerző

Új igazgató kerülhet az Operettszínház élére

Publikálás dátuma
2018.09.23. 18:14

Fotó: Népszava
A társulat a jelenlegi direktort, Lőrinczy Györgyöt támogatja, de a bíráló bizottság többsége inkább Kiss B. Attila pályázatát támogatja. A döntés a miniszter kezében van.
A múlt héten összeült a Budapesti Operettszínház igazgatói pályázatát elbíráló szakmai bizottság. Úgy tudjuk, hogy a miniszternek ajánlatot tevő testület többsége Kiss B. Attila operaénekes pályázatát támogatja. Mint megírtuk, aspirál még a posztra Szente Vajk színész, rendező és a társulat többségének bizalmát élvező Lőrinczy György jelenlegi főigazgató. A bizottságba delegálták Rost Andrea operaénekest, Vincze Balázs koreográfust, Balázs Pétert a szolnoki és Kirják Róbertet a nyíregyházi teátrum igazgatóját, Hamar Zsoltot, a Nemzeti Filharmonikusok főzeneigazgatóját, Dubrovay László zeneszerzőt, Eperjes Károly színészt, rendezőt, Rónai Pál karmestert, Peller Károly színészt. Utóbbi két tag az Operettszínház képviseletében volt jelen. Úgy tudjuk, hogy ők ketten Lőrinczyt támogatták. Információink szerint a többiek viszont Kiss B. Attilára voksoltak. Ez azért is meglepő, mert elvileg több jelöltet is alkalmasnak tarthat egy tag. Úgy tudni Kiss B. pályázatában leendő balettigazgatóként szerepel Apáti Bence balettművész, publicista, aki politikai műsorok rendszeres résztvevője. A döntést a törvény szerint az EMMI minisztere hozza meg harminc napon belül. 
Szerző

Száműzik a drámát az iskolából?

Publikálás dátuma
2018.09.23. 17:32

Fotó: Shutterstock
A dráma és tánc mint önálló tárgy, kimaradt a Nemzeti alaptanterv tervezetből. Ugyanez vonatkozik a mozgóképkultúra és médiaismeretre, valamint a bábjátékra. Ezt sérelmezi egy közleményben több szakmai szervezet.
A Nemzeti alaptanterv (Nat) tervezett módosítását bírálja mások mellett a Magyar Drámapedagógiai Társaság, a Magyar Bábművészek Szövetsége, a Magyar Filmművészek Szövetsége, a Magyar Színházi Társaság, a Magyar Táncművészek Szövetsége és a Független Előadó-művészeti Szövetség.

A petícióban szerepel, hogy a dráma és tánc, továbbá a mozgóképkultúra és médiaismeret több mint két évtizede része a hazai tantervi szabályozásnak, valamint az általános iskolai és középiskolai gyakorlatnak. A közlemény megfogalmazói szerint kihagyásuk a Nemzeti alaptanterv tervezetéből alapvetően szembe megy az elmúlt évtized nemzetközi és hazai pedagógia kutatási eredményeivel is. Ezt megerősítette lapunknak Trencsényi László, pedagógiai kutató, hozzátéve: ha a tervezetet nem korrigálnák, az jelentős presztízselvonást jelentene, illetve egy kifejezetten korszerűtlen válasz lenne a társadalmi kihívásokra. „Ha a gyerekeket, a fiatalokat segíteni szeretnénk a társaskapcsolatok problémáinak, konfliktusainak a kezelésében, akkor erre nincs jobb módszer, mint a drámapedagógia, egyenesen öngyilkosság erre keveset fordítani” - fűzte hozzá a kutató.
Kaposi László, a Magyar Drámapedagógiai Társaság elnöke lapunknak úgy fogalmazott, a drámapedagógia, a drámaórák színesítették, érdekessé tették a gyerekek hétköznapjait. Nincs rá semmilyen érvényes magyarázat, ha bárki ezt meg szeretné szüntetni, vagy ki kívánja iktatni. Arról nem beszélve, hogy ezek a jellegű órák az élményszintű megélést részesítették előnyben, amiből a résztvevők a későbbiekben sokat tudnak  profitálni.
Az említett közlemény aláírói azt kérik, hogy „a Nat 2018 Művészetek műveltségterület anyagában jelenjen meg a dráma és tánc, a bábjáték, illetve a mozgóképkultúra és médiaismeret műveltségterülete, és mindkét iskolafokozatban kötelezően választható tárgyként tanítani lehessen ezeket a tárgyakat”.
Úgy tudjuk, szeptember 30-ig lehet véleményezni a tervezetet. A fenti probléma nem csak a szakmai szervezetek körében keltett megütközést, hanem a kormányhoz közeli szakmai körökben is.    

Óraadókat küldött el a Pannon Egyetem

A Pannon Egyetem dékáni döntés alapján ebben a félévben tíz, a drámás képzésben részt vevő óraadó tanártól vált meg. Eez a szám a húszat is elérheti.) A hallgatók tiltakoznak – közölte hvg.hu. Az egyetem vezetése szeptember elején azt a döntést hozta, hogy ezeket az óraadó tanárokat szinte kivétel nélkül elbocsátják az egyetemről – illetve nem újítanak velük szerződést –, a megtartandó kurzusokat pedig szétosztotta olyan oktatók között, akik (noha saját szakterületükön kiválóak) a drámapedagógiához nem értenek – vetették fel a diákok. A Pannon Egyetem ehhez annyit fűzött hozzá, hogy a dráma- és színházpedagógiai szak egyetlen közalkalmazott oktatóját sem bocsátotta el az intézmény. A diákok nem maradtak tanár nélkül, a képzés a többi szakhoz hasonlóan szeptember 13-án elindult. És megnyugtatásul megjegyezték: a kar vezetése továbbra is elkötelezett a képzések színvonala és elkötelezettsége mellett. Azt már nem tették hozzá, hogy miként pótolják a rangos szakemberekből álló oktatói gárdát. 

Szerző