Ezer sebből vérzik a hazai nyelvoktatás

Publikálás dátuma
2018.09.28. 11:37

Az Oktatási Hivatal felmérte a nyelvoktatás és nyelvtanulás helyzetét az iskolákban. A rendszer minden szempontból fejlesztésekre szorul.
Bár a nyelvórák számát tekintve nem állunk rosszul, a nyelvoktatás hatékonysága annál kevésbé mondható kielégítőnek a hazai általános és középiskolákban – derült ki az Oktatási Hivatal (OH) tavaly lebonyolított országos felméréséből, melynek eredményeit most hozták nyilvánosságra. A reprezentatív, nagymintás kutatásban intézményvezetőktől, tanulóktól, nyelvtanároktól és szaktanácsadóktól kértek adatokat.
Vizsgálták az intézményi körülményeket is, ezekből kiderült: a tanult nyelvek száma és az iskolai nyelvi csoportok szervezésének vonatkozásában elmondható, hogy 7. évfolyamon szinte kizárólag egy idegen nyelvet tanulnak a diákok (a kutatók összesen 9 olyan csoportot találtak, ahol egy másik idegen nyelvet is tanulnak). Vagyis az általános iskolák többsége nem használja ki a Nemzeti alaptantervben is szereplő második nyelv lehetőségét, ez az intézkedés tehát nem segített abban, hogy közelítsünk az Európában jellemző két nyelv tanulásának gyakorlata felé. Második idegen nyelvet jellemzően csak gimnáziumban kezdenek el tanulni a magyar diákok (kivéve a szakgimnazisták). A csoportok tekintetében gyakori a 16-20 fős, vagy 20 főn felüli csoportlétszám, ami a nyelvoktatás hatékonyságát rontja. Az általános iskolákban az óraszám heti 3 óra, a gimnáziumokban heti 4, 45 perces tanóra. Ez a V4-országok átlagának megfelel, a hatékonynak tekintett észtországi óraszámnál viszont alacsonyabb. A jelentés ugyanakkor megjegyzi: nálunk nem az óraszámokkal, hanem a nyelvoktatás minőségével, hatékonyságával vannak gondok. Egy csoportot egy adott nyelvből egy nyelvtanár tanít, akinek a munkáját nem segíti anyanyelvi tanár. A szintfelmérők ellenére a csoportok nyelvi szintje vegyes képet mutat: a tankönyvekre adott válaszok alapján, az egyes szintekhez megjelölt kurzuskönyvek szintbeli sokszínűsége, összevisszasága azt sugallja, hogy a tényleges szint ismerete vagy bizonytalan, vagy az adott szinthez nem megfelelő volt a tananyagválasztás. Kiderült az is, az iskolák többségének nincsenek se gyakornok, se mesterpedagógus, se kutatótanár fokozatú nyelvtanárai, a nyelvtanárok többsége Pedagógus I. kategóriába tartozik. Az iskolákban kevés a helyben szervezett tanári továbbképzés, az iskolán kívüli képzésekben pedig csak kevés intézmény támogatja nyelvtanárait. Külföldre csak az európai együttműködési programok keretében jutnak el, ám általános iskolákban erre szinte sose kerül sor. A diákok számára is korlátozottak a nyelvi órákon túl, de az iskolán belül elérhető nyelvtanulási lehetőségek. Főként gimnáziumokban fordulnak elő szakkörök, érettségire, nyelvvizsgára felkészítő különórák. Nagyon sok diák ezért arra kényszerül, hogy iskolán kívüli különórákra menjen, ez viszont az esélyegyenlőséget rontja, hiszen a különórák nagyban függnek a szülők anyagi helyzetétől. A sajátos nevelési igényű (SNI-s) és beilleszkedési, tanulási és magatartási problémákkal küzdő (BTMN-es) diákoknak pedig még ritkábban kínálnak külön nyelvi foglalkozásokat. Sok nyelvórára jellemző a frontális munkaszervezési mód és a tanári dominancia, míg a tanulók nyelvhasználatának nagyobb teret adó pár- és csoportmunka háttérbe szorul, azaz még mindig a hagyományos nyelvtanítás módszertan a legelterjedtebb. Az sem mindenhol nyilvánvaló, hogy a nyelvórának nagyrészt a tanított idegen nyelven kellene folynia. A magas egy főre jutó tanárszám gyakori nyelvtanárváltásokra utal. Kiderült az is, hogy minden ötödik tanuló nyelvi szorongással küzd. A kutatók szerint 7. évfolyamon még motiváltak a diákok, ám lelkesedésük az évek előrehaladtával egyre romlik, 11. évfolyamon már jellemző az unalom, a reményvesztettség. A nyelvi szorongásuk pedig nem csökken a nyelvtanulással töltött évek során.
A szakértők több ajánlást is megfogalmaztak, ezek közül az egyik legfontosabb, hogy a nyelvtanulás kötelező megkezdését legalább egy évvel előrébb kellene hozni (jelenleg 4. évfolyamon kezdenek a diákok). Bár arra most is van lehetőség, hogy korábban kezdődjön a nyelvoktatás, de a 4. évet megelőzően nincs központi szabályozás, így valójában keretek nélkül folyik egy nem minőségbiztosított képzés, ami nagyrészt szülői indíttatású, így az esélyegyenlőség is sérül. A kutatók sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnének a több idegen nyelv oktatására a helyett, hogy csak egy nyelvet próbáljanak meg erősíteni az iskolák. Ennek viszont ellentmond a kormány azon intézkedése, mely szerint 2020-tól kötelező lesz a középfokú nyelvvizsga a felsőoktatásba való bekerüléshez – ez is azt erősíti, hogy egy nyelvből kell eljutni magasabb szintre.

Kötelező nyelvvizsga: az érettségizők negyedét lehetetlen helyzetbe hozhatja

– A felmérés elsősorban alapkutatásnak tekinthető, de mindenképp fontos, több mint tíz éve nem álltak rendelkezésünkre ilyen adatok – nyilatkozta lapunknak Rozgonyi Zoltán. A Nyelvtudásért Egyesület elnöke a diákok tényleges nyelvtudására vonatkozó adatokat hiányolja a felmérésből, amelyek alapján össze lehetne hasonlítani, mely területeken, mely intézményekben hatékony, illetve kevésbé eredményes az idegen nyelv oktatás. A korábban kezdődő nyelvtanulással kapcsolatban azt mondta: abban nincs vita a szakértők között, hogy minél előbb érdemes elkezdeni a nyelvoktatást, de annak csak az adott korcsoportnak megfelelő felkészüléssel, módszerekkel lehet nekivágni, máskülönben nem biztos, hogy eredményes lesz. Ennek fényében a nyelvtanárok képzését is javítani kellene. Az egyetemi felvételihez 2020-tól kötelezővé váló nyelvvizsgával kapcsolatban Rozgonyi úgy vélekedett: az elvárás jogos, de semmi nem történt annak érdekében, hogy ezt mind többen teljesíthessék. – Minden évben körülbelül 10 ezren nem kapják meg a diplomájukat a nyelvvizsga hiánya miatt. Ez elképesztő pazarlás. Nem ördögtől való az a követelmény, hogy a diák már az egyetemi felvételikor rendelkezzen egy középfokú nyelvtudással és ennek megfelelő nyelvvizsgával. A tragédia ott kezdődik, hogy még csak meg sem vizsgálták, a mostani helyzetben milyen következményekkel járhat a nyelvvizsga kötelezősége – fogalmazott. Rozgonyi szerint ma a felsőoktatásba felvételizők 50-55 százaléka rendelkezik legalább egy középfokú nyelvvizsgával. A maradék 45 százalék egy részének is meg lenne a tudása hozzá, ha kicsivel több energiát fordítana a nyelvvizsga megszerzésére. A szakértő úgy látja, a nyelvvizsga kötelezővé válása a diákok legalább 25 százalékát lehetetlen helyzetbe hozza majd. – Az állami iskolák egy része nem ad megfelelő felkészítést, a különórák, tanfolyamok sok pénzbe, akár több százezer forintba is kerülhetnek. Ezt nem minden család engedheti meg magának – mondta. Az Oktatási Hivatal kutatási eredményei alapján a kormány egy nyelvtanulási, nyelvoktatási stratégia kidolgozásába kezd, ám ha el is készül 2020 előtt, biztos, hogy a hatása csak évek múltán lesz érzékelhető. 

Szerző
Frissítve: 2018.09.28. 13:19

Nem tudni, miért mondott beszédet a fideszes politikus a gyerekeknek a XV. kerületben

Publikálás dátuma
2018.09.28. 11:14
László Tamás
Fotó: Bruzák Noémi / MTI
László Tamás arra hivatkozott, hogy a tankerületi igazgató fordult hozzá, Kovács Katalin viszont azt állítja: csak Hajdu Lászlót kérte fel.
Nemrég 200 ezer forint bírság megfizetésével büntették László Tamást, amiért beszédet mondott az időközi polgármester-választás Fidesz-KDNP-s jelöltjeként a helyi Kontyfa Középiskola, Szakiskola és Általános Iskola tanévnyitóján. A választási bizottság szerint László Tamás a tanévnyitón kampánybeszédet mondott: a saját, illetve a kormánypártok kerületi oktatással kapcsolatos programját ismertette, és a többi jelölt tevékenységét kritizálta. Emellett azt írták, „a jelölt a rendezvényen történő részvételét és felszólalását maga is kampánytevékenységként kezelte. A hvg.hu később azt is megírta: László Tamás „érdemi védekezésként” arra hivatkozott, hogy ez nem is volt kampánybeszéd, illetve politikai beszéd, és egyébként is, az Észak-Pesti Tankerületi Központ igazgatója kérte fel őt a beszéd tartására. A portál megkereste Kovács Katalin tankerületi igazgatót, hogy megtudja mégis milyen minőségben és indokkal hívta meg a fideszes politikust a diákok rendezvényére, amiből ráadásul választási jogsértés sült ki. A tankerületi igazgató azt válaszolta, többeket is meghívott „a kerületi tanévnyitó ünnepségre a kerület hagyományait szem előtt tartva”, méghozzá: – a kerület jelenlegi országgyűlési képviselőjét, Hajdu Lászlót, – a kerület korábbi országgyűlési képviselőjét, László Tamást – és a kerület vezetése részéről Németh Angéla polgármesteri tisztséget betöltő alpolgármestert. A tankerületi igazgató hozzátette, hogy a meghívottak közül a kerület jelenlegi országgyűlési képviselőjét, Hajdu Lászlót kérte fel a tanévnyitó beszéd megtartására, amit a képviselő elfogadott. A portál kiemeli, hogy eszerint csak két verzió lehetséges: – az állami oktatási szerv illetékese nem mond igazat, utólag letagadja, hogy felkérte beszédet tartani a fideszes jelöltet, amivel hozzásegített egy bírságot érő választási szabálysértéshez, – vagy László Tamás nem mond igazat, nem is kérték fel, csak meghívták az eseményre. Németh Angéla, aki egy civil szervezet jelöltjeként, baloldali pártok támogatásával indul a most vasárnapi polgármester-választáson, közölte:
„21 éve dolgozom a kerületben, de nem emlékszem olyanra, hogy szokás lett volna a korábbi ciklus országgyűlési képviselőjét meghívni a kerületi iskolai tanévnyitóra, miért is kellene.”

Németh Angéla elfogadhatatlannak tartja, hogy Hajdu mellett – ezek szerint tisztázatlan módon – László Tamás indította a diákok tanévét.
„László Tamás pillanatnyilag egy állampolgár, nincs más hivatalos pozíciója, ami miatt felszólalhatna egy oktatási intézmény rendezvényén. Más kerületekben a polgármester szokott a kerületi tanévnyitón beszélni, én pedig annak ellenére ezt nem tehettem, hogy Hajdu László lemondása óta én vagyok a polgármesteri jogkörben eljáró alpolgármester”

– fogalmazott.

Szerző

Vona kihagyja a Jobbik-kongresszust

Publikálás dátuma
2018.09.28. 10:15
Vona Gábor szerint jó irányba halad a párt
Fotó: Máthé Zoltán / MTI
Sneider Tamás és Gyöngyösi Márton vezetésével a Jobbik az „egyedüli helyes” utat járja – közölte Vona Gábor. A szombati kongresszuson a volt pártelnök nem vesz részt.
Kínos helyreigazításokba futott bele a kormánypárti Figyelő. A hetilap internetes oldala sorra valótlannak minősítette azokat az állításait, amelyek arról szóltak, hogy a Jobbik szezonnyitó frakcióülése botrányba fulladt, csúnyán kiabált egymással Vona Gábor volt pártelnök és Volner János alelnök. – Teljesen normális mederben zajlott a beszélgetés, még csak a hangját sem emelte fel senki – emlékezett vissza egy jobbikos képviselő. Ezt mások is megerősítették lapunknak, többek között Vona Gábor, aki helyzetértékelést tartott a Kiskőrösön rendezett frakcióülésen: – A fideszes sajtó hazugságai kapcsán tudomásom szerint megtörténtek a jogi válaszlépések. Az ottani beszélgetés jó hangulatú, baráti és konstruktív vita volt. Többet nem szeretnék erről mondani, mert nem feladatom. - fogalmazott. Ami a vitát illeti: több forrásból származó értesüléseink szerint Vona „baráti stílusban” nagyobb óvatosságra intette Volner Jánost, akinek egyes megnyilvánulásait könnyen felhasználhatják a Jobbik ellenfelei. (A Népszavának nyilatkozva például Volner „béna kacsához” hasonlította a Jobbikot.) A frakcióülésen ülésen Vona Gábort is érték bírálatok, elsősorban Stummer János, Szávay István és Volner János részéről. 

Feszültségek Volner körül

A kormánypárti sajtó rendre előáll azzal, hogy Volner János, a Jobbik alelnöke is a Mi Hazánk Mozgalomba tart. Volner pedig rendre arról beszél, hogy nincs ilyen szándéka. Információink szerint ugyanakkor a Jobbikban nem erősíti a Volner iránti bizalmat, hogy volt barátnője kifejezetten aktív a Mi Hazánkban, jogászként ő intézte a Toroczkai-féle mozgalom pártbejegyzési kérelmét.

A kritikák főként arra vonatkoztak, hogy sokan csalódottak, amiért a parlamenti választás után Vona „magára hagyta” a pártot – mondták többen. Egyikük szerint a választás óta a kiskőrösi frakcióülésen nyílt először lehetőség arra, hogy kibeszéljék, mi történt a kampányban: „ennek az egésznek az volt az értelme, hogy ne maradjanak elvarratlan szálak”. A konfliktusok azonban nem szűntek meg a párt körül. A minap a XV. kerületi Bodó Miklós jelentette be, hogy kilép a Jobbikból. Egyebek mellett arra hivatkozott, hogy a jobbikosok kivonultak a parlament üléséről, amikor a Mi Hazánk Mozgalomban (a Toroczkai László vezette szakadár „nemzeti radikális” pártban) politizáló Dúró Dóra a badacsonyi gyilkosság ügyében felszólalt. Megkérdeztük Gyöngyösi Mártont, a Jobbik elnökhelyettesét és frakcióvezetőjét, hogy a későbbiekben is így járnak-e el Dúró felszólalásaikor. Gyöngyösi válasza: „A parlamenti beosztást és a parlamenti részvételt nem Dúró Dóra független képviselő havi egy felszólalásához igazítjuk”. A Jobbik most szombaton kongresszust tart, a résztvevők hangján pedig nem érződött izgalom, amikor a rendezvény felől érdeklődtünk. A tervek szerint elfogadják a párt új stratégiáját. A két kulcsszó – idézzük, amit Sneider Tamás elnök néhány hete mondott lapunknak – a „szabadság” és az „igazságosság”. Ehhez időközben harmadikként csatlakozott a „biztonság” is. Vona Gábor nem szólal fel, mi több, nem is vesz részt a kongresszuson. Kérdésünkre, hogy a lemondása óta eltelt időszak mennyiben igazolta várakozásait, a szakadás ellenére jó irányba megy-e a Jobbik, a volt pártelnök közölte: Sneider Tamás és Gyöngyösi Márton vezetésével a párt folytatta a néppárti utat. Szerinte ez az egyedüli helyes út, ha valaki nem csupán magát kívánja képviselni, hanem minden magyar embert.

Kilépésvádak pró és kontra

A Jobbikban úgy tartják, hogy a kilépésekről szóló híreket tudatosan „adagolja” a konkurens Mi Hazánk, azaz a távozók már korábban eldöntötték, hogy elhagyják a Jobbikot, ám bejelentésüket egy-egy mostani eseményhez kötik, valamelyik önkormányzati választás vagy a kongresszus elé időzítik. A zuglói szervezet feloszlásáról és a XV. kerületi kilépésről szóló közleményeket Novák Előd írta – osztotta meg lapunkkal meggyőződését egy jobbikos képviselő. Novák Előd, a Mi Hazánk alelnöke (Dúró Dóra férje) kérdésünkre valótlannak minősítette az állítást: minden kilépő maga dönti el, hogy szeretné-e kommunikálni a pártból való távozását, ha igen, milyen indokolással. Annak, hogy a Jobbik által elvesztett 116 önkormányzati mandátum mögötti személyes indokolások a párt köpönyegforgatására utalnak, Novák szerint nem ő az oka, inkább a párt vezetése. Hozzátette: „Természetesen sok átlépő keres engem, még jobbikos országgyűlési képviselőkkel is kapcsolatban vagyok, beszélgetéseink gondolatai akár vissza is köszönhetnek megnyilatkozásaikban, de attól még nem én írom az életüket és közleményeiket, én már a jövőre, a Mi Hazánk Mozgalomra összpontosítok.”

Szerző