A romániai magyarokat is megosztja a homofób referendum

Publikálás dátuma
2018.10.05. 17:51

Fotó: DANIEL MIHAILESCU / AFP
A román politika leginkább csak maszatol a család definíciójárül rendezett népszavazás előtt, senki nem mer ellentmondani az ortodox fundamentalistáknak. Még a magyar egyházak sem,
A család alkotmányos meghatározására kiírt kétnapos – szombat-vasárnap rendezett –népszavazás felszínre hozta a romániai magyar közösségen belüli mély törésvonalakat. Miközben az RMDSZ és a történelmi magyar egyházak a népszavazás és a „hagyományos keresztény család” védelmezőiként lépnek fel, magyar civilek bojkottra szólítanak, illetve csatlakoznak román szervezetek bojkottjához.  A referendumot a homofób, ortodox fundamentalista, szélsőjobbos, a két világháború közötti román fasizmus (a legionarizmus) eszméit éltető Koalíció a családért elnevezésű román civil szervezet kezdeményezte. Nemzetközi emberi jogi szervezetek sora tiltakozott, az Európai parlamentben ezen a héten sorra került román jogállamisági vitában is a kormány „bűnei” közé sorolták a referendum támogatását valamint azt, hogy uniós pénzekből kampányol a Dancila-kabinet egy nyíltan homofób, diszkriminatív kezdeményezés mellett, ám minden figyelmeztetés ellenére a népszavazás sorra kerül és minden bizonnyal érvényes lesz, az igenek pedig győzni fognak. Románia rendszerváltás utáni történetében először rendeznek kétnapos referendumot, amit egyértelműen azért rendelt el a kabinet, hogy összegyűljön az érvényességhez szükséges több mint 5 millió voks. Pedig ezt már 30 százalékos érvényességi küszöb mellett rendezik, ami ugyancsak történelmi, eddig minden referendum az 50 százalék plusz egyes küszöbön bukott el. 
Népszavazásra buzdító plakát Bukarestben. Fotó: AFP/DANIEL MIHAILESCU
Fotó: DANIEL MIHAILESCU / AFP
A román politikai pártok legtöbbje „maszatol a kérdésben”, a civil mozgalomból párttá lett parlamenti újonc USR-n (Mentsétek meg Romániát Szövetség) kívül egyetlen formáció sem mert szembemenni az ortodox egyházzal, nem mert bojkottra szólítani, bár az igen mellett sem kampányolnak hivatalosan. Részvételre szólítanak általában, akárcsak az RMDSZ, és lelkiismeret szerinti szavazást ajánlanak. Legtöbben arra hivatkoznak, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni a kezdeményezők által összegyűjtött 3 millió aláírást. A magyar ellenzők hangsúlyosan kiemelik, hogy kisebbségként egy másik kisebbség ellen lépnek fel ezúttal, megfogalmazzák, hogy miközben a magyar egyházak, az unitárius kivételével, besegítettek az aláírásgyűjtésbe és most is az igenek mellett kampányolnak, gondoltak-e arra, hogy ugyanezen szervezők gond nélkül összegyűjthetnek akár több, mint 3 millió aláírást azért is, hogy betiltsák a magyar nyelvet például, vagy kiutasítsák a magyarokat, más vallásúakat stb az országból. Magyar egyházi méltóságok sora buzdít mégis az igenre, olyanok is, mint Böjte Csaba atya, vagy a katolikus érsek – bár senki sem mondja ki, hogy a homoszexualitásról beszélnek. Markó Béla, az RMDSZ volt elnöke csütörtökön a Transindex portálon közzétettEzúttal nem találkozunk című írásában állt ki a referendum ellen.

Miről voksol Románia?

Szombaton és vasárnap arról kell véleményt mondaniuk a román választópolgároknak, egyetértenek-e azzal, hogy „a család egy férfi és egy nő önkéntes elhatározásával létrehozott házasságon alapszik”. Romániában jelenleg nem engedélyezett sem az azonos neműek házassága, sem a bejegyzett élettársi lehetőség, de az alkotmány hatályos vonatkozó cikkelye szerint „a család a házastársak szabad akaratnyilvánításából létrejött házasságon” alapul. Ezt korrigálnák a kezdeményezők, biztosítva ezzel a melegházasságok alkotmányos tilalmát, és egyben az élettársi kapcsolaton alapuló család hátrányos megkülönböztetését. 

Szerző

Eltűnt az Interpol kínai vezetője

Publikálás dátuma
2018.10.05. 17:13

Fotó: ROSLAN RAHMAN / AFP
Meng Hongweinek azután veszett nyoma, hogy látogatást tett az Interpol francia központjában.
Nyomozást rendeltek el a francia hatóságok Meng Hongwei, kínai Interpol-vezető eltűnése miatt. Meng – aki jeleneg is a kínai kommunista párt egyik rangos vezetője, korábban pedig közbiztonságért felelős miniszterhelyettes isvolt – azután tűnt el nyom nélkül, hogy látogatást tett a nemzetközi bűnüldöző szerv, az  Interpol lyoni irodájában, majd visszaindult Kínába.
Távollétéről felesége értesítette a rendőrséget; a jelek szerint azonban bizosnak látszik, hogy nem Franciaországban veszett nyoma – olvasható a BBC cikkében.
Nem ez az rejtélyes eltűnés, ami a kínai vezetéshez köthető: Kína legnagyobb mozisztárja, a Hollywoodban is befutott Fan Ping-ping még júliusban vált köddé . Az a napokban derült ki, hogy a kínai hatóságok eddig házi őrizetben tarthatták, majd adóelkerülés miatt 129 millió dolláros – forintra átszámítva mintegy 36 milliárdos – bírsággal sújtották.
Szerző

Most Berlin vádolta meg Moszkvát kibertámadások elrendelésével

Publikálás dátuma
2018.10.05. 15:20
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Nagy-Britannia és Hollandia után Németország kormánya is kibertámadásokkal vádolja az orosz vezetést. Steffen Seibert német kormányszóvivő pénteki nyilatkozata szerint csaknem teljesen biztos, hogy Moszkva megbízásából indultak a hazája ellen az utóbbi években intézett informatikai támadások.
Steffen Seibert tájékoztatóján elmondta, hogy a szövetségi kormány információi alapján "a bizonyossággal határos valószínűséggel" az orosz katonai hírszerzés (GRU) áll az ATP28 elnevezésű orosz hackercsoport német célpontok ellen kivitelezett műveletei mögött - írja az MTI.
Ezt a csoportot korábban Nagy-Britannia is egyértelműen összefüggésbe hozta a GRU-val. És, mint a kormányszóvivő fogalmazott, a német kormány teljes mértékben hitelesnek tartja a brit és a holland hatóságok megállapításait.
A német kormány a lehető legélesebben elítéli a nemzetközi szervezetek és Németország szövetségesei ellen intézett kibertámadásokat, és felszólítja Oroszországot, hogy hagyjon fel az ilyen cselekményekkel - mondta Steffen Seibert.
Korábbi német hivatalos közlések szerint az ATP28 lehet a felelős a szövetségi parlament (Bundestag) informatikai rendszere ellen 2015-ben intézett támadásért, és a szövetségi államigazgatás különlegesen védett rendszere, az úgynevezett Berlin-Bonn kormányzati gerinchálózat (IVBB) ellen végzett műveletért, amelyet tavaly év végén észleltek. Utóbbi során a támadók kártékony szoftvert helyeztek el a rendszerben, és adatokat is szereztek. Céljuk a külügyminisztérium és a védelmi minisztérium lehetett.
Theresa May brit és Mark Rutte holland miniszterelnök csütörtökön közölte, hogy fény derült a GRU "elfogadhatatlan kibertevékenységére", az orosz hírszerző szolgálat világszerte célkeresztjébe vett különböző intézményeket, köztük a hágai székhelyű Vegyifegyver-tilalmi Szervezetet (OPCW).
Hangsúlyozták, hogy a moszkvai vezetés irányítása alatt működő szolgálat figyelmen kívül hagyja a globális értékeket és azokat a szabályokat, amelyek mindenki számára biztonságot teremtenek. Moszkva tagadta, hogy efféle kártékony és ellenséges, titkosan végrehajtott műveletekhez lenne köze.
Szerző