Mészárosék félmilliárddal többért vállalták a paksi munkát

Publikálás dátuma
2018.10.10 11:26
Mészáros Lőrinc megnyerte magának az alkupiacot is
Fotó: Népszava/
A becsült ellenérték 3 milliárd 140 millió forint volt, ebből lett 3 milliárd 653 millió.
A keddi Közbeszerzési Értesítőben megjelent két eredménytájékoztató szerint összesen 6 milliárd 283 millió forintnyi munkát nyert két tenderen Mészáros Lőrinc családi cége, igaz mindkettőt egy-egy vállalkozó társsal – írja a napi.hu. Az első tender Detk, Ludas és Nagyút községek szennyvíztisztító telepének, valamint csatornahálózatának a fejlesztése. Ezt a Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., továbbá az EuroAszfalt Építő és Szolgáltató Kft. nyerte nettó 2 milliárd 650 millió forinttal. Az ajánlatkérő az NFP Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. volt, a projektet az Európai Unió finanszírozza, a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében. A másik közbeszerzést az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. írta ki az új tartalék vezetési pont megépítésére. Ez egy kétszintes, lapostetős épület, egy föld feletti operatív beavatkozásra és egy föld alatti, veszélyhelyzet kezelésre kialakított vezetési szinttel. Az épület teljes tartószerkezete földrengésálló. Ezt a West Hungária Bau Kft.-vel közösen nyerte a Mészáros és Mészáros Kft. A becsült ellenérték 3 milliárd 140 millió forint volt, a vállalási ár 3 milliárd 653 millió forint lett.
2018.10.10 11:26
Frissítve: 2018.10.10 12:12

Gáz és villany: úgy olcsó, hogy közben eléggé fáj

Publikálás dátuma
2018.12.14 08:10
A kép illusztráció
Fotó: Népszava/
Bár az árak Budapesten az egyik legalacsonyabbak a régióban, a jövedelemhez viszonyítva az energiaszámlák kifizetése az európai átlagnál nagyobb terhet jelent a fogyasztóknak.
Továbbra is az egyik legalacsonyabbaknak számítanak a budapesti lakossági áram- és gázárak Európában. Ennek ellenére – a jövedelemhez viszonyítva a villany- és gázszámlákat – az látható, hogy kiegyenlítésük jóval nagyobb terhet jelent a magyar főváros háztartásainak, mint sok más, az itteninél jelentősen magasabb tarifát fizető európai fővárosi családnak – írja a Portfolio. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak (MEKH) az Eurostat uniós statisztikai iroda adatai alapján összeállított havi jelentése szerint novemberben csak Belgrádban, Szófiában és Vilniusban voltak kisebbek a lakossági tarifák, mint nálunk, ugyanakkor például Pozsonyban és Varsóban mintegy 30 százalékkal, Prágában pedig közel 80 százalékkal magasabb a tarifa. A stockholmi háztartások például 7,5-szer nagyobb gázárakat fizetnek, mint a budapestiek, a svédországi tarifa pedig még a második legnagyobb koppenhágai árat is több mint kétszeresen meghaladja. Mint írják, a budapesti fogyasztók – a legalacsonyabb energiadíjat fizetik a vizsgált városok között, – energiaadót közvetlenül nem fizetnek, – a gázszámlában fizetett rendszerhasználati díj és áfa viszont nem Budapesten a legalacsonyabb, – vásárlóerő-paritáson szemügyre véve pedig a gázárakat Budapest már csak a harmadik legolcsóbb a novemberi adatok szerint. Annak ellenére, hogy nominálisan a lakossági áram- és gázárak Budapesten az egyik legalacsonyabbak az európai fővárosok között,
a jövedelemhez viszonyítva az energiaszámlák kifizetése az európai átlagnál nagyobb terhet jelent a fogyasztóknak.
Az energiahivatal statisztikája szerint egy átlagos kétkeresős, gyermektelen háztartásnak Budapesten a jövedelmei 4,1 százalékát vitte el a villany- és gázszámla. A vizsgált kelet-európai fővárosok között ennél ugyan csak Ljubljanában jelent kisebb terhet (4%) a rezsi, de ebből a szempontból Budapest így is csak a 14. a listán.
2018.12.14 08:10
Frissítve: 2018.12.14 08:10

A kormány az utcán hagyja a szemétügykupacot

Publikálás dátuma
2018.12.14 07:30
TAKARÍTÁS HELYETT TAKARÁS
Fotó: Népszava/
Következetesen kitérő válaszokat adott a hulladékgazdálkodással kapcsolatos, korábban általa beígért rendezés mibenlétét firtató újságírói kérdésekre mai kormányinfóján a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely. Szavaiból annyi konkrétum szűrődött ki, hogy szerinte most már azokhoz is kiküldik a kukacsekket, akik ilyennel évek óta nem találkoztak, és a kormány támogatja, hogy azokat részletekben is ki lehessen fizetni. Annak kapcsán, hogy a kormány másfél hónapja bizottságot alapított a hulladékgazdálkodási kérdések áttekintésére, közölte: erről már beszámolt nekik az egyik tag, Balla György. Az elől, hogy a kormánypárti képviselő mit mondott, és erről a kabinet milyen véleményt formál, Gulyás Gergely úgy tért ki, hogy nem ismeri „az anyag minősítését”. Ezen túlmenően a kancelláriaminiszter néhány szóban a kabinet kukaügyi szándékait ecsetelte. Eszerint elkötelezettek a hatékony hulladékgyűjtés és az „időszerű” számlázás mellett. Elismerte, hogy ezzel „voltak gondok”. Emellett abbéli reményének adott hangot, hogy a jövőben ehhez nem lesz szükség jelentős költségvetési pluszforrásra. A kancelláriaminiszter szavai több ponton lényegi kiegészítésre szorulnak. A hulladékdíj begyűjtésével megbízott NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. két évvel ezelőtti megalapítása óta rendszertelenül, késve és pontatlanul küld ki nagy mennyiségű számlát. Ezt évek óta az általuk újonnan beszerzett számlázási rendszer beüzemelési nehézségeivel indokolják. A jelek szerint a társaság a kukaürítést változatlanul végző helyi, önkormányzati társaságoknak szintén rendszertelenül és jóval az igények alatt állja a költségeit. Ennek eddigi - politikai felhangoktól sem mentes - csúcspontjaként október végén felhagyott a tevékenységgel az Észak-Kelet Pest és Nógrád megye hulladékszállításáért felelős Zöld Híd Nkft., ahol azóta a katasztrófavédelem fizeti a kiadásokat. Ám már azelőtt is számos kisebb kukacég engedte át hasonló okokból a tevékenységet másnak, számos településen akadozik a zöld- és szelektívhulladék-elszállítás, illetve az anyagi nehézségekről is egyre több adat lát napvilágot. A lapunknak nem nyilatkozó NHKV - fél éves késéssel – a napokban leadott tavalyi mérlegbeszámolóját a könyvvizsgáló úgynevezett korlátozó záradékkal látta el, ám az ennek okaként felsorolt belső nyilvántartási rendezetlenségek olvastán más szakértők elutasították volna a könyvek szabályosságának ellenőrzését. Mindazonáltal 86 milliárdos tavalyi bevételük mellett saját bevallásuk szerint is 44 milliárdos követelést tartottak nyilván. Ehhez képest a kormány október végén 26,4 milliárd forintot különített el az idén „feltétlenül szükséges” hulladékgazdálkodási feladatok ellátására, de ennek hivatalosan se címzettje, se tételes oka nem ismert. Balla György lapunknak vizsgálódásaikról korábban annyit árult el, hogy az NHKV megszüntetésének gondolata fel sem merült bennük. Szintén megjegyzendő: a részletfizetést eddig se akadályozta semmi, amit az NHKV december eleji közleménye is megerősített.
2018.12.14 07:30
Frissítve: 2018.12.14 07:30